A 2024-es évben 364 óvoda, 231 alapiskola és 65 középiskola működött a nemzetiségi oktatási hálózat részeként Szlovákiában. Ezeket az adatokat a nemzeti kisebbségek helyzetéről és jogairól szóló 2023–2024-es jelentés tartalmazza, amely sorban a kilencedik ilyen dokumentum, és amelyet szerdán hagyott jóvá a kormány.
A jelentés részletesen foglalkozik a nemzetiségi kisebbségek hazai és nemzetközi jogszabályokban garantált jogainak érvényesülésével az oktatás, a kultúra, a nyelvhasználat és a közigazgatásban való részvétel terén. A dokumentum szerint tavaly 10 251 gyermek járt nemzetiségi tannyelvű óvodába, az alapiskolákban 29 886, a középiskolákban pedig 9499 diák tanult.
Sok panasz érkezett a nyelvhasználat miatt
A Kisebbségi Kormánybiztos Hivatala által – közigazgatási szervek adatai alapján – összeállított anyag a kisebbségi nyelvhasználati törvény esetleges megsértésével kapcsolatos beadványokat is mérlegre teszi. A vizsgált időszakban a hivatalhoz 427 bejelentés érkezett, ebből 69 jogi, 360 pedig természetes személytől.
„A beadványok többsége arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyilvános helyeken nem tüntették fel a kisebbség nyelvén is az állampolgárok életét, egészségét, biztonságát vagy vagyonát fenyegető veszélyekre vonatkozó információkat, noha ezt a törvény előírja”
részletezték a jelentés készítői. A kormánybiztosi hivatal a Kormányhivatallal együttműködve a 2023–2024-es időszakban 65 nyelvhasználati ügyet zárt le, további 268 esetben pedig még folyamatban van az eljárás.
Kultúra és média
A kultúra területén a jelentés kitér a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) tevékenységére. Tavaly 2206 támogatási kérelem érkezett az alaphoz, összesen több mint 23,47 millió euró értékben. A szakmai tanácsok 1604 projekt támogatását javasolták, mintegy 17,18 millió euró összegben.
„A Kultminor 2024-ben végül 1567 szerződés alapján összesen 8 837 507 eurót fizetett ki”
áll a beszámolóban. Regionális összehasonlításban a legtöbb támogatást Nyitra és Nagyszombat megyében, a legkevesebbet Trencsén és Zsolna megyében ítélték oda.
A dokumentum áttekinti a nemzetiségi nyelveken sugárzó médiumok helyzetét is. Kiemeli például az internetes Rusyn FM rádiót, amelynek célja a ruszin kultúra és nyelv iránti érdeklődés felkeltése, és amely 2024-től már a hét minden napján, 24 órában sugároz. A jelentés emlékeztet arra is, hogy Szlovákiában az egyetlen, saját FM-frekvenciával rendelkező, 24 órás magyar nyelvű rádió a Mária Rádió Mirjam, míg a TV Romana az egyetlen olyan országos televízió, amely elsősorban a romák életével foglalkozik.
Szükség lenne egy átfogó törvényre
A jelentés szerzői összegzésükben megállapítják, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak intézményi védelme terén történt némi elmozdulás. Ezzel összefüggésben említik az önálló Kisebbségi Kormánytanács létrejöttét és a kormánybiztos statútumának kiegészítését.
„Ugyanakkor továbbra is fennállnak olyan kihívások és feladatok, amelyeket jogszabályi, adminisztratív vagy pénzügyi okokból eddig nem sikerült megoldani”
jegyzik meg.
A következő időszakra vonatkozó ajánlások között ezért szerepel egy, a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló átfogó törvény elfogadása. Ennek célja a jogok rendszerszintű meghatározása, a jogi szabályozás jelenlegi széttagoltságának megszüntetése, valamint a jogilag eddig nem szabályozott területek lefedése lenne. Emellett szorgalmazzák a nemzeti kisebbségek közéleti részvételét támogató mechanizmusok megerősítését, valamint a Kultminor működési hatékonyságának növelését a Kisebbségi Kormánytanáccsal folytatott folyamatos egyeztetések révén.
A témával bővebben is foglalkozni fogunk a magyar kisebbség helyzetét érintő adatok és a kormánybiztos által összefoglaltak tükrében.
teraz.sk
Nyitókép forrása: Mede Géza/illusztrációs felvétel
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
