Mark Rutte NATO-főtitkár brüsszeli sajtótájékoztatóján vázolta fel a Szövetség aktuális stratégiai irányvonalát. A főtitkár egyensúlyt keresett az amerikai diplomáciai vezetés támogatása és a katonai felkészültség fokozása között. Állásfoglalása három fő témát ölelt fel: a béketörekvéseket, Ukrajna helyzetét és az európai biztonságot.
A NATO határozottan támogatja az Egyesült Államok által vezetett diplomáciai erőfeszítéseket a háború lezárására. Rutte szerint ezek a kezdeményezések jelentik a legreálisabb utat a békéhez. A főtitkár pragmatikus megközelítése a párbeszéd fontosságát hangsúlyozza az eszkaláció elkerülése érdekében.
„Teljes mértékben támogatom az amerikai erőfeszítést, hogy véget vessünk a háborúnak.”
fogalmazott.
Az amerikai békekezdeményezések és az orosz részvétel
A békefolyamat alapját egy eredeti „28 pontos terv” képezte, de a tárgyalások azóta továbbléptek, és új koncepciók láttak napvilágot. Rutte konkrétan utalt Steve Witkoff, Jared Kushner és Marco Rubio erőfeszítéseire is. Kijelentette, hogy teljes mértékben támogatja a háború befejezésére irányuló amerikai törekvéseket.
A főtitkár ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a sikerhez Oroszország részvételére is szükség van. A „kettőn áll a vásár” hasonlattal élve hangsúlyozta, hogy Moszkva szándékait jelenleg tesztelik. A konfliktust „húsdarálónak” nevezte, ahol havonta mintegy 20 000 orosz katona veszti életét. (Ez volt a globalista propaganda része, amire később majd felépíthetnek narratívát, hogy Moszkva csak azért ült tárgyalóasztalhoz, mert kifogyott volna a katonákból, vagyis a NATO és az EU mindent jól csinált – a szerk.)
Ukrajna jövője és a tagság kérdése
Bármilyen tartós béke alapfeltétele Ukrajna biztonsági helyzetének rendezése. Rutte különbséget tett a NATO-tagság elvi lehetősége és a gyakorlati megvalósítás között. Bár a washingtoni szerződés alapján a csatlakozás lehetősége nyitott, a gyakorlatban hiányzik a szükséges konszenzus. A szövetségesek egyhangú támogatása jelenleg nem áll rendelkezésre. (Nem csak Magyarország, de az USA és Németország is ellenzi Ukrajna felvételét – a szerk.)
Ezért a hangsúly most a hosszú távú biztonsági garanciák kiépítésére helyeződik át. A főtitkár kiemelte a Franciaország és az Egyesült Királyság által vezetett „hajlandók koalíciója” fontosságát. Jelentős lépés, hogy augusztusban az Egyesült Államok is jelezte részvételi szándékát a garanciákban. A cél egy olyan elrettentő erő létrehozása, amely megakadályozza a jövőbeli orosz támadásokat.
Védelmi fejlesztések és új fenyegetések
A háború hatására a NATO alapjaiban gondolja újra védelmi képességeit. A Szövetség konkrét lépéseket tesz a keleti szárny megerősítésére. A tagállamok növelik pénzügyi hozzájárulásukat, célozva a GDP legalább 2%-ának védelmi célú felhasználását. Ez a „békeosztalék” korszakának végét jelzi.
Körkép-vélemény:
A „békeosztalék” kifejezés azokat az anyagi forrásokat jelenti, amelyeket az európai országok a hidegháborús fenyegetettség megszűnése és az amerikai védőernyő miatt visszafogott védelmi kiadásaikkal megtakarítottak, és amelyek helyett inkább szociális ellátórendszereikre és más békésebb célokra fordították. Ez a jelenség azt is tükrözi, hogy a NATO európai tagállamai kevesebbet költöttek védelemre, mert a biztonságot jórészt az USA biztosította. Az ukrajnai konfliktus és a növekvő fenyegetések miatt azonban ez a „békeosztalék” megszűnőben van, és az európai országok egyre többet költenek védelmi kiadásokra, hogy megfeleljenek a NATO elvárásainak és a biztonsági kihívásoknak.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Virginia Mayo
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
