Karácsony Gergely „Új esély” néven nyújtotta be Budapest 2026-os költségvetését.
A jövő évi budapesti büdzsé 532 milliárdos főösszegű tervezetét december 17-i ülésén tárgyalja – első és vélhetően nem utolsó körben – a Fővárosi Közgyűlés. Jövőre az ideinél is nagyobb, 64 milliárdos mínusszal számolnak az állami források és elvonások egyenlegeként. Úgy tűnik, a 2026-os év egy tervezhetetlen, sötét ló, de Karácsony bízik abban, hogy a választás váltást és egy új önkormányzati finanszírozási rendszert hoz – írja a hvg.hu.
„A költségvetés készítésének pillanatában nem ismert, hogy Budapest képes lesz-e lezárni a 2025. pénzügyi évet. Ez olyan fokú bizonytalanság, amely lehetetlenné teszi a jövő tervezését. Ennek ellenére nincsen más lehetőség, mint hinni abban, hogy a 2026. év új esélyt hordoz magában” – ezzel a pesszimista-optimista felütéssel vezeti be Karácsony Gergely főpolgármester a december 17-ére összehívott Fővárosi Közgyűlésre készített és frissen benyújtott 2026-os fővárosi költségvetés tervezetét. A mellékletek nélkül is 131 oldalas előterjesztés ennek megfelelően egy bizakodó, derűlátó alcímet kapott:
„Az új esély költségvetése”.
A bizakodásra a szöveg szerint a jövő évi választás és a városvezetés által remélt kormányváltás ad okot, a jelenlegi nehéz helyzetért és az idei év lezárásának kételyeiért pedig a közelmúlt eseményei okolhatók. Megírtuk: a legutóbbi Kormányinfón – mintegy félévnyi, aktív tárgyalásnak vagy egyeztetésnek nem nevezhető időszak után – elhangzott: a kormány hajlandó „csődsegélyt”, „pénzügyi mentőcsomagot” nyújtani a fővárosnak, de elvárja, hogy a közgyűlés kimondja Budapest fizetésképtelenségét.
Ez utóbbi kizárt, lévén, hogy a Fideszen kívüli frakciók egységesen elutasították ezt. A Karácsony Gergely december 1-re e témában összehívott, egy BKV buszgarázsba kihelyezett rendkívüli közgyűlési ülésen inkább a helyzet súlyosságát rögzítő, de a kormányzat és nem a főváros felelősségét hangsúlyozó állásfoglalást fogadhatnak el. Ez azt is jelenti, hogy a várt kinyilatkoztatás hiányában, az amúgy is bizonytalan tartalmú és feltételű kormányzati segítség nélkül az idei év lezárása valóban kétséges. Mindenesetre a kormány már felkészült egy határozattal a
„Budapest Főváros fizetésképtelenné válása esetén szükséges kormányzati intézkedésekről”.
A kormányhatározatban nincs szó tárgyalásról a főváros vezetőivel, nincs megjelölve felelős a kormány részéről, és nincs benne még csak utalás szintjén sem pénzösszeg. Viszont rögzíti: „Minden fővárosi lakos érdeke, hogy a fővárosi közszolgáltatások – ideértve a közösségi közlekedést – működőképesek maradjanak, még akkor is, ha a főváros fizetésképtelen helyzetbe kerül”.
Ebben a helyzetben készítette el tehát a városvezetés a jövő évi költségvetés tervezetét és nyújtja be a decemberi közgyűlésre, bár a testületnek amúgy ráér elfogadni azt a törvény szerint 2026 márciusáig – a gyakran több körös módosítások miatt erre a „pufferidőszakra” szükség is van. A javaslat azzal indít, hogy megmagyarázza az alcímet: „Az új esély egy új önkormányzati finanszírozási rendszert feltételez, amely visszaadja a települések autonómiáját. Nélkülözhetetlen alapvetése, hogy egyetlen település se lehessen nettó befizetője a központi költségvetésnek.”
Jelenleg ez a helyzet ugyanis a főváros esetében, ezt egyébként Karácsonyék sokszor elmondják, sőt még az Állami Számvevőszék jelentései is rögzítik. Miután a helyzet rendezésére befagytak a tárgyalások a főváros és a kormány között, a főpolgármester már május végén vészforgatókönyvet készített, és néhány rendkívüli, pénzügyi jellegű intézkedést is meg kellett hozni ahhoz, hogy az önkormányzat – legalább átmenetileg – talpon tudjon maradni. Azóta a helyzet nem lett jobb, sőt. A költségvetés tervezete meg is jegyzi: ha a főváros nettó befizetője marad a központi költségvetésnek, akkor
„tervezhetetlenné válik a holnap, és akkor nemcsak a felújítások, beruházások, a béremelés lehetetlenülnek el, hanem a napi működés is.”
Ellenkező esetben kicsit jobb lenne a helyzet, de még mindig nem optimális, mert a tervezet szerint: „A források azt biztosítják, hogy a jelenlegi közszolgáltatási színvonal megtartása mellett ne legyen működési hiánya a városnak. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben az infrastruktúra területén felhalmozott adósságállományt, az elmaradt felújítások és fejlesztések hiányát nem pótolják.” Ezért lenne szükség a szöveg szerint arra, hogy „az önkormányzatok visszakapják abban is az önrendelkezési jogukat, hogy fejlesztéseikhez – amennyiben azok európai uniós, vagy esetleg más hazai forrásokból nem finanszírozhatók – hitelt vehetnek fel.”
A hosszú bevezető után az előterjesztésben Karácsonyék összefoglalták a sok bizonytalanság ellenére azokat a tervszámokat, amelyek alapján legalább valamennyire körvonalazhatók a 2026-os gazdálkodás keretei. Eszerint – amúgy 403,4 HUF/EUR árfolyammal számolva – a költségvetés 532,5 milliárd forintos főösszegű – fillérre azonos a kiadási és a bevételi oldal, de az önkormányzatok amúgy sem fogadhatnak el működési hiánnyal számoló költségvetéseket a hatályos jogszabály alapján.
A büdzsé tervezete 2026-ban adósságszolgálatra (korábbi hitelek kamat- és tőketörlesztésére) összesen 17,32 milliárd forinttal számol.
A táblázatokból kiderül az is, hogy a központi költségvetésből 2026-ban mintegy 39 milliárd forintnyi működési és egyéb ágazati támogatás várható, amivel szemben áll a szolidaritási hozzájárulásként és más jogcímen az állam által elvont összesen mintegy 103 milliárd forint, így az egyenleg az ideinél is nagyobb, 64 milliárdos mínuszt mutat. Annak oka, hogy mégis összességében 105 milliárdra becsüli az államháztartáson belülről érkező bevételeket a 2026-os büdzsé tervezete az az, hogy „egyéb” bevételként Karácsonyék 63,9 milliárdot írtak be, mondván: ez „lényegében az az összeg, amellyel a fővárosi önkormányzat támogatja az állam működését, és amelynek megtérítését ezért az államtól várjuk”.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
