„Az a parancs, hogy a szegény népet mindenhol vágja le“ – háborús tudósítás Komárom környékéről Vataščin Péter2025. 11. 27., cs – 16:49 Komárom |
A végek dicsérete c. könyv második kötete ott folytatja, ahol az első abbahagyta: a már teljes erejével tomboló tizenöt éves háború negyedik évében, Komárom várának 1594-es ostrománál. A korabeli komáromi tudósítás segítségével néha napról napra lehet követni az eseményeket, amelyek tele vannak a seregek kegyetlenkedéseivel is.
A tizenöt éves háború fogalma már azoknak is sokat mondhat, akik egyszerűen csak nem feledték el az iskolai tananyagot. Ha pedig valaki az ehhez kapcsolódó események tájainkon fellelhető konkrét emlékeit, nyomait (a zsitvatoroki béke emlékműve, Balassi Bálint emlékezete Esztergomban stb.), akkor azt nem kell különösebben győzködnünk, hogy mitől érdekes olvasmány a korabeli eseményeket összegző forráskiadvány.
Alapos kötet
A komáromi Pro Museum – Társulás műhelyéből a napokban került ki A végek dicsérete c. könyv második kötete, amelyet Bagi Zoltán Péter történész, a Győr Megyei Jogú Város Levéltára jelenlegi vezetője jegyez.
A mű 1594 októberétől 1596 decemberéig követi végig az ún. Fuggerzeintungok alapján mindazt, ami Komárom környékén történt a tizenöt éves háborúban. A kötet szépen gondozott kritikai kiadás. Ez azt jelenti, hogy az olvasóra nem közvetlenül ömlenek a korabeli szövegek, azok „dekódolásában“ eligazít minket a szerző.
A történész egy érthető, izgalmas bevezető fejezetben foglalja össze az adott időszak kontextusát és eseményeit – elsősorban úgy, hogy Komárom 1594. évi, törökök által megkísérelt sikertelen ostromára összpontosít. Emellett megfelelő jegyzetapparátus, fogalomtár és névmutatók könnyítik meg, hogy egy több mint 400 évvel ezelőtti világot megértsünk.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A végek dicsérete c. kötet korabeli „hírlevelek” segítségével nyújt betekintést abba, hogy milyen események zajlottak Komáromban 1568 és 1594 között.
Egy 1592. január 22-i, Prágában keltezett hírlevél szerint „három árulót” négyeltek fel Komáromban, mivel a várat át akarták adni az „ősellenségnek” – vagyis a törököknek. A városról ebben a szövegben csak ennyi olvasható, de már ez az információ is képes egy kis (borzongással vegyes) betekintést nyújtani abba, hogy milyen is volt a komáromi élet a tizenöt éves háború elején.
A Komárom történetével foglalkozó történészek meg szokták jegyezni, hogy a 16. század vége kapcsán még hiányoznak az alapkutatások – vagyis sok mindent nem látunk tisztán. E tekintetben Bagi Zoltán Péter történész, a Győr Megyei Jogú Város Levéltára jelenlegi vezetőjének könyve megannyi eseményt, információt villant fel, amelyek mind fontos adalékok lehetnek egy majdani összképhez.
A történész összesen 140 „Fuggerzeitung”-ot szemlézett, illetve fordított le. Kifejezetten a Komáromra vonatkozó passzusokkal tette ezt meg. Ezek hol teljes leveleket, hol pedig csak egy-két mondatnyi közlést jelentenek. A hírlevelek a korabeli információáramlás médiumai voltak, amelyeket a Fugger család rendelt meg. A tájékozódásra például üzleti ügyeik intézéséhez volt szükségük, de így elégítették ki a puszta érdeklődésüket is.
A hírleveleket szemléző okmánytáron kívül azonban nem csak egyszerű forrásközlésről van szó. A komáromi Pro Museum társulás által kiadott kötet elején egy-egy témát külön ki is bontott Bagi Zoltán Péter. Így például összefoglalást olvashatunk arról, milyen volt a mindennapi élet Komáromban és környékén a 16. század végén – legyen szó a hadseregek portyázásairól, a különféle fegyveres összecsapásokról, árulásokról, várakról vagy hírszerzésről. A címben szereplő római 1-es jelzi, hogy a kötetnek lesz folytatása is.
Hírösszegzés a múltból
Ahogy azt az első kötet megjelenésekor leírtuk, az említett hírlevelek a korabeli információáramlás médiumai voltak, amelyeket a Fugger család rendelt meg. A tájékozódásra például üzleti ügyeik intézéséhez volt szükségük, de így elégítették ki a puszta érdeklődésüket is.
Tehát úgy is fogalmazhatunk, hogy voltaképp egy réges-régi, Komárom környékére leszűkített „newsfilter“ az, amit a kezeinkben foghatunk.
A szövegek minden sora a tizenötéves háború mozgalmas, kaotikus és nagyon sokszor véres valóságára nyitnak ablakot.
A háború valósága
Elég csak belegondolnunk, mit jelent a komáromi haditáborból küldött 1595. június 27-i levél alábbi mondata:
„éppen most jött a hír, hogy a beglerbég kész elvonulni, és az a parancs, hogy a szegény népet útközben mindehol vágja le.“
A katonai összecsapások veszteségei szinte már fel sem tűnnek az olvasónak, olyannyira szenvtelenül szerepelnek a beszámolókban. A megtorlásként alkalmazott kivégzésektől vagy a felderítők rajtaütéseitől azonban leállhatunk egy kis időre az olvasással. Így például 1595. június 28-án arról kaphatunk hírt, hogy a sáncot ásók egyik tisztjét felakasztották Komáromban, miután hetekig kérte elbocsátását és kifizetését.
A források helyszíneit érdemes lehet külön-külön azonosítani, s fejben végigkövetni, hol lehetett a Vágot átszelő hadihíd, vagy merre vonulhatott egy seregrész Párkány és Esztergom között.
A kötet megvásárolható a Duna Menti Múzeumban.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
