EUB: nem kell bevezetni a melegházasságot, de minden tagállamban - Szlovákiában is - el kell ismerni

EUB: nem kell bevezetni a melegházasságot, de minden tagállamban – Szlovákiában is – el kell ismerni Lajos P. János2025. 11. 25., k – 12:40

Az Európai Unió Bírósága részben megoldotta a szlovákiai meleg párok egyik problémáját: minden országnak, így Szlovákiának is el kell ismernie a más tagállamban kötött melegházasságot.

A tagállam köteles elismerni azt a házasságot, amelyet két azonos nemű uniós polgár jogszerűen kötött valamely másik tagállamban – döntött az Európai Unió Bírósága egy lengyel ügyben. Az unió bíróságához egy lengyel bíróság fordult, amely két lengyel állampolgár által az állam ellen indított perrel foglalkozott. Az eset szerint két azonos nemű lengyel állampolgár Németországban összeházasodott, majd kérelmezte házassági anyakönyvi kivonatuk lengyel anyakönyvi nyilvántartásba való bejegyzését, hogy házasságukat Lengyelországban is elismerjék – tájékoztatta az Új Szót az EUB.

Ellentétes az uniós joggal

Az illetékes hatóságok ezt megtagadták tőlük azzal az indokkal, hogy a lengyel jog nem engedélyezi az azonos nemű személyek házasságát. Az EUB, amelyhez a lengyel bíróság fordult kérdéssel kapcsolatban, megállapítja, hogy egy olyan házasság elismerésének a megtagadása, amelyet két uniós polgár jogszerűen kötött egy másik tagállamban, ahol a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogukat gyakorolták, ellentétes az uniós joggal, mivel sérti ezt a szabadságot, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot.

A tagállamok tehát kötelesek az uniós jog által biztosított jogok gyakorlása érdekében elismerni a másik tagállamban jogszerűen megszerzett családi állapotot.

Kapcsolódó cikkünk

Szombattól hatályba lép Szlovákiában az a szeptember 26-án elfogadott alkotmánymódosítás, amely kimondja: az állam kizárólag a biológiailag meghatározott férfi és női nemet ismeri el.

Az új rendelkezések az alkotmányba emelik a nők és férfiak közötti egyenlő bérezés elvét, valamint pontosítják a családjogi, oktatási és egészségügyi kérdések egyes elemeit. A módosítás tiltja a béranyaságot, rögzítve, hogy „tilos más személy számára gyermeket kihordani”. Az alkotmány mostantól kimondja, hogy a gyermek anyja a nő, apja a férfi.

Az örökbefogadás szabályait is módosították: kiskorú gyermeket házastársak, illetve kivételes esetben és a gyermek érdekében egyedülálló személy fogadhat örökbe, a döntést minden esetben bíróság hozza meg.

A változtatás értelmében a gyermekek szexuális nevelése csak a szülők beleegyezésével történhet, ugyanakkor az egészségvédelemre és megelőzésre irányuló oktatás továbbra is az általános tananyag része marad.

A kormány indoklása szerint az alkotmánymódosítás célja, hogy Szlovákia megerősítse önállóságát az értékek, a kultúra és a társadalmi–etikai kérdések alakításában.

Az alkotmánymódosításról ITT írtunk bővebben.

A házasságkötést nem kell bevezetni

A Bíróság hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ez a kötelezettség nem jelenti azt, hogy a tagállamoknak be kell vezetniük az azonos neműek közötti házasságot a nemzeti jogba. Ezenkívül a tagállamok mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek az ilyen házasságok elismerésének módjait illetően.

Ha azonban egy tagállam úgy dönt, hogy egyetlen módot ír elő a más tagállamban kötött házasságok elismerésére, például a házassági anyakönyvi kivonatnak az anyakönyvi nyilvántartásba való bejegyzését, akkor ezt a módot az azonos nemű személyek közötti házasságok tekintetében is alkalmaznia kell.

Nemzeti hatáskör, de…

Az EUB emlékeztet arra, hogy bár a házasságra vonatkozó szabályok a tagállamok hatáskörébe tartoznak, azoknak e hatáskörük gyakorlása során tiszteletben kell tartaniuk az uniós jogot. Márpedig az érintett házastársakat, mint az Európai Unió polgárait, megilleti a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog, valamint az a jog, hogy e szabadság gyakorlása során, illetve származási tagállamukba való visszatéréskor rendes családi életet folytassanak – magyarázza döntését az EUB.

„Különösen akkor, ha egy fogadó tagállamban családi életet alakítottak ki, többek között házasság révén, biztosnak kell lenniük abban, hogy ezt az életet folytathatják, amikor visszatérnek származási államukba.”

Az olyan házasság elismerésének megtagadása, amelyet két azonos nemű uniós polgár jogszerűen kötött egy másik tagállamban, súlyos adminisztratív, szakmai és magánjellegű hátrányt okozhat, és arra kényszerítheti a házastársakat, hogy származási tagállamukban egyedülállóként éljenek – érvel a Bíróság.

Kapcsolódó cikkünk

Az Európai Bizottság (EB) bejelentette, hogy kötelezettségszegési eljárást indított Szlovákiával szemben az ősszel elfogadott alkotmánymódosítás kapcsán. Az EB gyanítja, hogy uniós jogot sért a rendelkezés. Robert Fico miniszterelnök azonban leszögezte, a brüsszeli nyomás ellenére sem változtatnak az alkotmány jelenlegi állapotán.

A Bizottság levelet küldött Szlovákiának, a kormánynak két hónapja van reagálni a testület felvetéseire – amely azt gyanítja, hogy az uniós szabályozások több pontjával is ütközik az alkotmánymódosítás.

A lépés nem érte váratlanul Szlovákiát, Fico már november hetedikén jelezte, hogy mire készül az Európai Bizottság. Akkor úgy vélte, a brüsszeli testületnek elsősorban a módosítás azon passzusaival van problémája, amelyek az etikai és értékelvű kérdéseket érintik.

A hírek szerint azonban kizárólag a szuverenitásra vonatkozó megfogalmazás keltette fel az EB érdeklődését, azt vizsgálják, pontosan milyen esetekre vonatkozik a szlovákiai jogalkotás elsőbbsége.

Fico beleállt a konfliktusba

Fico akkor kijelentette, Szlovákia örül a konfliktusnak és áll elébe, ugyanis nem tudja elképzelni, hogy egy nemzetközi szervezetnek kellene megparancsolnia, hány nem létezik, vagy kinek van joga a házassághoz. „Ez egy tisztán belpolitikai ügy, a nemzeti identitás nagyon erős témáját érinti” – fejtette ki Fico, aki meg van győződve arról, hogy a tagállamok előtérbe helyezhetik a saját szabályozásukat az uniós joggal szemben.

Amennyiben az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem kapott megfelelő válaszokat az országtól, akkor indoklással ellátott véleményt küld a tagállamnak és tájékoztatásért folyamodik az intézkedések kapcsán, melyeket a helyzet megoldására hoztak. Ha továbbra sincs változás, az Európai Bíróság foglalkozik az üggyel, elmarasztaló ítélet esetén bírságot szabhatnak ki a tagállamra.

Maga a folyamat évekig eltarthat, ezért az EB érdekében áll, hogy a fennálló ügyeket inkább tárgyalások és ne fenyegetések útján rendezze a tagállamokkal – a legtöbb lehetséges eljárást már ebben a szakaszban kezelik, igaz, azok nem érintenek alapvető ideológiai kérdéseket.

A szeptember 26-án elfogadott, november elsején érvénybe lépő alkotmánymódosítás törvénybe foglalja, hogy Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el, rögzíti a béregyenlőséget, korlátozza a gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályozást, illetve kulturális-etikai kérdésekben leszögezi Szlovákia szuverenitását.

Fico: nem változik az alkotmány

Fico az Európai Bizottság lépésére reagálva sajtótájékoztatót hívott össze, melyen leszögezte, nem fogják megváltoztatni az alkotmányt. A miniszterelnök szerint Szlovákia a következő időszakban felvilágosítja az Európai Uniót arról, hogy az ország szuverenitásának elsőségéről szóló paragrafust nem használják azokon a területeken, ahol az Európai Uniónak kizárólagos törvényalkotói joga van.

Fico úgy véli, hogy csak a nemzeti identitásra vonatkozó kérdésekben érvényes a változtatás, amit az alkotmánymódosítás szövege is kifejez.

Továbbá kijelentette, hogy a kötelezettségszegési eljárás általánosan elfogadott procedúrának számít és mindössze egyetlen pontot, a szlovákiai jogalkotás elsőbbségét érinti. Az alkotmánymódosítás többi részét, beleértve a két nem kizárólagos elismerését az Európai Bizottság nem vizsgálja.

Mások is reagáltak

Az alkotmánymódosítás mellett szavazó KDH volt igazságügyi minisztere, Viliam Karas „durva hibának” minősítette az Európai Bizottság lépését, amely a véleménye szerint kétségbe vonja a szlovák alkotmányt. Karas reméli, hogy a szlovák magyarázat eloszlatja a kételyeket és feltételezi, az európai szervek nem találnak problémát az ország szuverenitásának konstatálásában a kulturális-etikai kérdések kapcsán – és a valódi ügyekre összpontosítanak a jövőben.

A dél-szlovákiai kiszálláson tartózkodó PS Kürtön, a szőlőhegy megtekintése után reagált a bejelentésre. Michal Šimečka, a párt elnöke sajnálatosnak tartotta, hogy Robert Fico kimondottan örül a brüsszeli konfliktusnak – véleménye szerint a párt előre figyelmeztetett rá, milyen bonyodalmakat okoz a lépés uniós szinten. Šimečka úgy gondolja, az alkotmánymódosítás csak arra volt jó, hogy Fico konfliktusokat váltson ki.

Párttársa, Ivan Korčok volt külügyminiszter az elhangzottakhoz hozzátette, az eseményekből is látszik, hogy Szlovákia nem konzultált az alkotmánymódosításról az Európai Bizottsággal. Az egykori diplomata szerint a lépésnek hosszú távú következményei is lehetnek a „milliós büntetések” formájában.

Kapcsolódó cikkünk

A szlovákiai alkotmánymódosítás tovább fokozta a feszültséget az ország nemzetközi megítélése terén. Egyes vélemények szerint a legújabb módosítás miatt az ország elveszítheti az uniós támogatásai egy részét – odáig azonban a gyakorlatban még hosszú az út.

Az elmúlt időszakban az uniós források ideiglenes zárolása az Európai Bizottság egyik, a gyakorlatban is alkalmazott eszközévé vált azon országok felé, amelyek különféle okokból sértik az uniós alapértékeket. Az EB különösen érzékeny az emberi jogi, illetve a bíróságok függetlenségét érintő problémákra – ennek a hozzáállásnak a régióból több ország is a kárát látta.

Politikai fegyver

Magyarország a 2021–27 közötti uniós költségvetés fejlesztési támogatásainak egy részét nem hívhatja le a Budapesttel szemben felmerülő jogállamisági kifogások miatt. Az ország a járványkompenzációs alaphoz szintén nem jut hozzá, miután nem akarja, vagy nem tudja teljesíteni a zárolás feloldásához szükséges mérföldköveket.

Az Európai Bizottság a helyreállítási alap 10,2 milliárd euróját 2023 decemberében ugyan feloldotta, de a lépés jogosságát és indoklását régóta vitatják. A magyar kormány névleg az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítására tett lépésekért cserébe kapott hozzáférést a kohéziós alaphoz, valójában azonban politikai alku születhetett: Budapest a számára kedvező döntésért cserébe eltekintett a vétótól egy Ukrajnának szánt támogatáscsomag kapcsán. Az ügyben az Európai Parlament bírósági eljárást kezdeményezett.

Magyarországhoz hasonlóan Lengyelország felzárkóztatási forrásait is befagyasztották Brüsszelben, Varsó kárára 76 milliárd euró került zárolásra – majd feloldásra. Az Európai Unióval kritikus PiS bukását, majd a kormányváltást követően ugyanis a Tusk-kabinet részéről elegendőnek bizonyultak az ígéretek a bírósági reformra a zárolt összeg feloldásához (miközben a kormány a gyakorlatban képtelennek bizonyult a megígért változások keresztülvitelére).

Szlovák fenyegetés

Bár a Fico-kormány szintén kényelmetlen szereplőnek számít az Európai Bizottság szempontjából, az ország eddig a közvetlen pénzügyi retorziókat sikeresen elkerülte. A legnagyobb problémákat az előző években az Európai Helyreállítási Alap 6,4 milliárd eurós, Szlovákia részére elkülönített részének merítése jelentette. A Heger-kormány által kidolgozott, túlságosan is ambiciózus és tarthatatlan terveket a Fico-kormánynak át kellett dolgoznia, de a rendszeres elszámolások során a legnagyobb problémát a törvényváltoztatások jelentették.

A 2023 decemberében esedékes negyedik, milliárdos nagyságrendű pénzügyi csomag merítése a menet közben felvetődő problémák miatt több, mint fél évet csúszott – a nyugdíjrendszer, a költségvetés, elsősorban pedig a korrupciós szabályozáson lazító Büntető Törvénykönyv megváltoztatása miatt.

Bár a kormány állítja, hogy megmagyarázta az EB aggályait, a kilencből még három csomag kifizetése hátravan. Amennyiben az Európai Bizottság a leggyorsabb utat követné Szlovákia megrendszabályozására, az utolsó részletek fizetését akaszthatná meg a legkönnyebben. Jelenleg nincs jele annak, hogy az uniós szervek hasonló lépésre készülnének, de teljességgel kizárni sem lehet azt.

Segélykiáltás a bizottsághoz

A szeptemberben elfogadott szlovákiai alkotmánymódosítás a brüsszeli hatóságok figyelmét is felkeltette, az Európai Bizottság napokkal a lépést követően „mély nyugtalanságát” fejezte ki a változások kapcsán. Kulcsfontosságúnak bizonyul majd, miként értékelik a kulturális-etikai kérdésekben az ország elsőségét leszögező passzusokat, melynek értelmében az uniós esélyegyenlőségi jogszabályokat nem, vagy csak szelektíven lehet majd alkalmazni Szlovákiában. Az uniós jog ugyanis elvben elsőbbséget élvez a hazai jogszabályok előtt – amennyiben ezt az uniós jogászok is így látják, kötelezettségszegési eljárás is indulhat Szlovákia ellen.

Az elfogadott módosítást az EB mellett az Európai Tanács alkotmányjogi szakértői és a Velencei Bizottság is kritizálta, ez a helytelenítés azonban inkább csak szimbolikus következményekkel járhat.

Amennyiben az eljárás indokolt és ténylegesen megindul, az Európai Unió pénzbüntetéssel sújthatja az érintett országot – melynek összegét a rendelkezésre álló uniós keretösszegből vonja le.

Szélsőséges esetben a magyar és lengyel forgatókönyv mintájára zárolhatják a felzárkóztatási források egy részét, amíg a törvények nem kerülnek összhangba az uniós szabályozással. Kérdéses azonban, hogy ez a stratégia eredményes lehet-e egy ország alaptörvényének módosítása esetében, amely csak körülményesen mehet végbe.

Kapcsolódó cikkünk

Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.

Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?

Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.

Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.

Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.

Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?

Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.

Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?

Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.

Kapcsolódó cikkünk

Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.

A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.

A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.

Hosszú út a sikerig

A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.

A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.

A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.

Miről szól az alkotmánymódosítás?

A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.

Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.

A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.

A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.

A jogászok szerint problémás

A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.

A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.

Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.

A hírt frissítjük.

Kapcsolódó cikkünk

Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.

Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.

Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.

A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.

Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.

Kapcsolódó cikkünk

A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.

„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.

Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.

Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.

Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.

Hírdetés

A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.

A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.

Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.

Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is

Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?

Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.

Ez mit jelenthet a gyakorlatban?

Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.

Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.

De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.

Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?

Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.

Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.

De ez csak egy feltételes példa.

A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?

Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.

Kapcsolódó cikkünk

A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.

Erről szól az interjú:

Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?

A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?

Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.

De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.

A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?

Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.

De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.

Kapcsolódó cikkünk

Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.

Hosszú út a sikerig

Miről szól az alkotmánymódosítás?

A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.

A jogászok szerint problémás

A hírt frissítjük.

Kapcsolódó cikkünk

„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.

Mi az a nemzeti identitás?

Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?

A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.

Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.

A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.

Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.

Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését

Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?

Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.

Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.

És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?

Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.

Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele

A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?

Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.

Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?

Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.

De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.

Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?

Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.

Kapcsolódó cikkünk

Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.

A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.

„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.

Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.

Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.

Távolabb visz az EU-tól

Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?

Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.

Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.

Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.

Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?

Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.

Túl könnyen módosítható az alkotmány

Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.

Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.

Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?

Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.

A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti

Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?

Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.

Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.

Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.

Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?

Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.

Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.

Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.

Kapcsolódó cikkünk

Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.

A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.

Gubík: nem történelmi dokumentum

A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.

Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.

A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.

Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.

A végsőkig mennek

Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.

Egy hosszú történet

A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.

A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.

Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak

A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.

A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.

„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.

Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.

A hollandok és a civilek is aggódnak

Bizarr mellékszál, hogy a folyamatba a választási kampány közepén álló Hollandia is belekeveredett – az ország parlamentje felszólította a kormányt arra, hogy indítson pert az európai jogi fórumokon Szlovákia ellen, mivel az új alkotmány nem áll összhangban az európai jogrenddel. A szlovák kormány határozottan tiltakozott a döntés ellen – Pozsony indoklása szerint Szlovákia sem szól bele abba, hogy pontosan mi található a holland alkotmányban.

A legközelebbi uniós lépések kapcsán Ursula von der Leyen főbiztos, valamint Michael McGrath a demokráciáért, a jogérvényesülésért, a jogállamiságért és a fogyasztóvédelemért felelős biztos álláspontja lehet érdekes. McGrath Věra Jourová utódja, és elvben a legfontosabb szereplő a régiós jogállamisági kérdésekben.

A biztostól a napokban több civil szervezet, köztük az Emberi Jogok Intézete, vagy az Amnesty International is beavatkozást kért – levélben szólították fel arra, hogy az EB fagyassza be az ország uniós forrásait. A szervezetek arra hivatkoznak, hogy Szlovákia veszélyes precedenst teremtett az uniós szabályozás alárendelésével, és jogi bizonytalanságot hozott létre. Az Unió részéről azonban egyelőre nem reagáltak a felvetésekre.

Nem sérti a nemzeti identitást

A Bíróság kitért arra is, hogy mennyiben korlátozza az adott ország nemzeti identitását, ha el kell ismernie egy külföldön kötött melegházasságot. Az EUB szerint az elismerési kötelezettség nem sérti a nemzeti identitást, és nem veszélyezteti a házastársak származási tagállamának közrendjét. A tagállamok nemzeti jogrendszerének rendelkeznie kellene az azonos nemű személyek közötti házasságról.

A melegházasság elismerésének a módjáról is szabadon dönthetnek a tagállamok.

„A külföldi házassági anyakönyvi kivonat bejegyzése csak az egyik lehetséges módja”

– tájékoztat a Bíróság. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az elismerés módja nem teheti lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az ilyen elismerést, és nem különböztethetik meg hátrányosan az azonos nemű párokat szexuális irányultságuk miatt.

Lengyelországban azonban a melegházasság elismerését a hetero párok házasságának elismerésével azonos módon kell megoldani. „A lengyel jog szerint egy másik tagállamban kötött házasság tényleges hatósági elismerésének egyetlen eszköze a bejegyzés, ezért Lengyelország köteles ezt különbségtétel nélkül alkalmazni az azonos nemű személyek közötti házasságok és a különböző nemű személyek közötti házasságok tekintetében egyaránt” – írja a Bíróság.

A szlovák parlament szeptemberben módosította az alkotmányt, beleírva azt, hogy a nemzeti identitás kérdésében a nemzeti jog előnyt élvez a nemzetközi, így az uniós joggal szemben is. A módosítás miatt az Európai Bizottság múlt héten indított kötelezettségszegési eljárást Szlovákia ellen, éppen az uniós jog háttérbe szorítása miatt. Megkérdeztük az igazságügyi minisztériumot, hogy Szlovákiában bejegyezhető-e és ha igen, hogyan a külföldön kötött melegházasság, amint választ kapunk, bővítjük cikkünket.

Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »

EUB: nem kell bevezetni a melegházasságot, de minden tagállamban – Szlovákiában is – el kell ismerni

Hírek

Legújabb hírek