Négy intézmény, amit beszántott a koalíció Tokár Géza2025. 11. 24., h – 15:27
Rövid úton véget vet a Bejelentők Védelméért Felelős Hivatal (ÚOO) ténykedésének a kormány, az intézménynek hetei maradtak hátra. Nem ez az első olyan szervezet, amit a veszélyessége miatt a megszüntetésével és a teljes átszervezéssel büntet a koalíció.
A Fico-kormány idején több intézményi reformra is sor került, jellemzően abban az esetben, ha az ország vezetése a tisztviselők lecserélésével nem tudott megoldani egy politikai krízist. Így került sor a Szlovák Rádió és Televízió, a Speciális Ügyészi Hivatal, a NAKA, legújabban pedig az ÚOO átalakítására.
Speciális Ügyészi Hivatal: zavartak a vizsgálatok
A Speciális Ügyészi Hivatal (ÚŠP) még 2004 szeptemberében kezdte meg a tevékenységét Szlovákiában, miután a második Dzurinda-kormány úgy ítélte meg, hogy a kiemelten súlyos bűnözők ügyeiben egy különleges státuszú, legalább helyi szinten zsarolhatatlan szervezetnek kellene eljárnia.
A Hivatal több-kevesebb sikerrel tizenhat éven át ténykedett Dušan Kováčik vezetése alatt, csakhogy az évtizedes státus quo 2020 elején megborult. A tisztviselőt a Matovič-kormány idején lecsukták, korrupcióval vádolták meg, majd többször is elítélték. A helyét Daniel Lipšic vette át, az ÚŠP pedig központi szerepet játszott a Fico-kormányokhoz köthető korrupciós ügyek feltárásában.
A hivatal ténykedése nagyon zavarta Robert Ficót és a későbbi kormánykoalíció többi pártját is, az akkor épp ellenzékiként ténykedő politikus az ÚŠP indítványára került majdnem előzetes letartóztatásba. Fico szerint Lipšic szándékosan átpolitizálta a szervezetet és a politikai ellenfelei által motivált eljárásokat vezényelt le.
A vádak végül maradtak a szavak szintjén, de Fico hatalomra kerülése után az ÚŠP sorsa is megpecsételődött. A kormány a Büntető Törvénykönyv megváltoztatásával a kerületi ügyészségekhez rendelte a korábbi kiemelt ügyeket, a hivatalt pedig megszüntette.
NAKA – túl független rendőrök
Nem a különleges ügyészek voltak az egyetlenek, akikre Fico neheztelt az előző kormányok idején indult vizsgálatokért. A 2012-ben alakult Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szintén a kormányfő feketelistájára került, ezen a részlegen ténykedtek azok a rendőrök, akik az országos, kiemelt ügyekben való nyomozással foglalkoztak.
A 2012-es alakítású NAKA a korrupcióellenes és a szervezett bűnözés ellen kialakított különleges egységek összevonásával született meg és ténykedett évtizedekig – a Fico-kormány idején is. A 2020 után induló nyomozások és vizsgálatok azonban rámutattak arra, hogy a testületnek nem csak a vezetősége, hanem néhány esetben a nyomozói is megbízatatlanok vagy kockázatosak a kormánykoalíció számára.
A megoldásnak a teljes átszervezés bizonyult, mindehhez törvényváltoztatásra sem volt szükség az ÚŠP-vel ellentétben. A testületet 2024 nyarán négy különálló intézményre szedték szét, a kényelmetlen ügyeket vizsgáló nyomozók egy részétől megváltak, másokat pedig alacsonyabb szintre helyeztek át.
A korrupciós ügyekben is nyomozó NAKA megszüntetése miatt a Fico-kormánynak az Európai Uniónál is magyarázkodnia kellett, de ezt a kört sikerrel vette. Egyes különleges státuszú nyomozók, köztük a Čurilla-csoport tagjainak tevékenysége azonban máig kísérti a kormányköröket – és ebbe bukott bele egy, a cikkben később tárgyalt intézmény is.
Közmédia – régi intézmény új néven
A kormánykoalíció különösen bizalmatlannak bizonyult a hatalom átvételét követően a közmédia intézményeivel szemben: tagjai több kritikát is megfogalmaztak a riportok és tudósítások vélt politikai aktivizmusa iránt, de Robert Fico keveredett veszekedésbe egy televíziós riporterrel Prágában is, az eddigi utolsó visegrádi kormányfői egyeztetés után.
Az RTVS néven ismét Szlovák Rádió és Televízió vezetési problémájának megoldását a koalíció végül egy formális átszervezésben találta meg. A 2011-ben a köztelevízió és közrádió összevonásával létrejött csúcsszervet formailag megszüntették, így a két évvel korábban kinevezett, elvileg visszahívhatatlan Ľuboš Machaj igazgatói, valamint a felügyelő szervekben ténykedő szakértők és politikai nevezettek megbízása is megszűnt.
Az RTVS helyén létrejött STVR saját, már a jelenlegi kormányhoz kötődő nevezettekből álló tanácsot kapott és új igazgatója is lett, miközben a formális váltás ellenére néhány vezetőn kívül szinte mindent megtartott a jogelőd portfóliójából: a csatornák nevei, logója, épületei, alkalmazottainak állománya érdemben nem változott.
Volt, nincs védelem
A kormány szerkezeti átalakításainak legújabb áldozata az úgynevezett Bejelentők Védelméért Felelős Hivatal (ÚOO), az intézmény megszüntetéséről pénteken döntöttek.
A koalíció szerint az intézmény nem kellően hatékony a bűncselekmények áldozatainak jogvédelme kapcsán, javítani kellene a munkáján és központosítani a tevékenységeit. Az ÚOO átszervezése azonban azt is jelenti, hogy a romjain létrejövő testületnek aligha lesz lehetősége figyelmeztetni a kormányt és szerveit a törvénysértésekre.
A bejelentővédelmi testület eljárása áll Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter pénzbüntetései mögött és egyébként is rossz a kapcsolata a kormány tisztviselőivel. Ami azért nem meglepő, mert a feladata az átszervezések miatt menesztett alkalmazottak érdekvédelme lenne. A nyilvánosság előtt kevésbé ismert szervezet nevével a későbbiekben már nem találkozhatunk.
Kapcsolódó cikkünk
Új hivatal veheti át a bűncselekmények áldozatainak kárpótlását. Az ezzel kapcsolatos ügyeket eddig a Bejelentők Védelméért Felelős Hivatal (ÚOO) oldotta. Most a kormány ezt megszüntetné és egy új hivatallal váltatná fel.
A szlovák kormány jóváhagyta azt a javaslatot, amely szerint megszűnik a jelenlegi Bejelentők Védelméért Felelős Hivatal (ÚOO), és helyette létrejön egy új, központi intézmény: A bűncselekmények áldozatainak és a társadalomellenes tevékenységet bejelentőknek védelmet nyújtó hivatal. Az új hivatal a kormány szerint hatékonyabban fogja össze az eddig széttagolt feladatköröket.
Gyorsított eljárás lesz
A tervezet értelmében az új szerv átveszi a bűncselekmények áldozatainak kártalanításával kapcsolatos teendőket is, amely jelenleg az igazságügyi minisztérium hatáskörébe tartozik. A kormány a jogszabály gyorsított eljárásban történő parlamenti tárgyalását is támogatta, így a törvény pedig a kihirdetés napján hatályba lépne.
Az indoklás szerint a jelenlegi rendszer „több állami szerv között oszlik meg”, ami rontja a hatékonyságot és gyengíti a bűncselekmények áldozatainak és a bejelentőknek nyújtott garanciákat. A széttagoltság miatt sok érintett nem jut megfelelő és egységes védelemhez, különösen akkor, ha másodlagos áldozathibáztatással vagy megtorlással kell szembenéznie.
Fico: Az új hivatal a hibák rendezésére jön létre
A kormányülés után Robert Fico (Smer) miniszterelnök közölte, hogy az új hivatalt annak okán szeretnék létrehozni, hogy „bonyolult eljárások vannak, amelyek hihetetlenül elhúzzák a 2020–2023 közötti időszak különböző hibáihoz kapcsolódó lépéseket”. Hangsúlyozta, nem büntetőügyekről beszél.
„De a belügyminisztérium kezében is vannak mechanizmusok a fegyelmi vétségek rendezésére, ezért szükséges volt döntést hozni az új hivatal létrehozásáról”
– mondta a kormányfő, majd hozzátette, hogy a javaslat garantálja, hogy Szlovákia teljesíteni fogja a helyreállítási tervből fakadó kötelezettségeit.
Jogvita Šutaj Eštokkal
Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter jogi vitában áll a jelenlegi Bejelentők Védelméért Felelős Hivatallal, mert 114 ezer eurós bírságot kapott. A büntetés oka, hogy Ján Čurilla és más, védett bejelentői státuszú rendőrök szolgálaton kívül helyezésekor nem kérte ki a hivatal jóváhagyását. A bírság jogszerűsége miatt a belügyminisztérium és a hivatal bíróságon pereskedik.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok belügyminiszternek bocsánatot kell kérnie hat rendőrtől, köztük Ján Čurillától, amiért korábban kijelentéseiben a maffiózó Mikuláš Černákhoz hasonlította őket.
A bíróság döntése értelmében mindegyiküknek 15 ezer euró kártérítés jár, vagyis a miniszternek összesen mintegy 90 ezer eurót kell kifizetnie, plusz a kamatokat.
A belügyminiszter nemcsak Čurilla, hanem Pavol Ďurka, Štefan Mašin, Milan Sabota, Róbert Magula és Branislav Dunčko felé is bocsánatkéréssel tartozik.
A rendőrök még korábban pert indítottak a miniszter kijelentései miatt, ám Šutaj Eštok négy hónapon keresztül nem reagált a keresetre. A mulasztás következtében a rendőrök jogerős ítéletet értek el – hívta fel a figyelmet az őket képviselő ügyvéd, Peter Kubina. Mint mondta, az ítélet immár végrehajtható, és a végrehajtó már zárolta is a miniszter bankszámláját.
Kubina a bejegyzésében kiemeli, hogy ezt a pénzt Šutaj Eštoknak a saját vagyonából kell kifizetnie, nem pedig az államéból, mivel a kereset fizikai személyként, és nem a Belügyminisztérium ellen irányult.
“Ez nagy erkölcsi elégtétel, amely segít ezeknek a becsületes, törvénytelenül félreállított rendőröknek átvészelni a szolgálaton kívüli időszakot” – írta az ügyvéd.
Kubina szerint a döntés végrehajtásának halogatása csak tovább növelné a költségeket. A miniszternek ugyanis a késedelem miatt kamatokat is kell fizetnie, emellett állnia kell az esetleges végrehajtási eljárás költségeit is.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Több mint négy éve tart az eljárás a NAKA-nyomozók, Ján Čurilla és társai ellen, akik korábban a legnagyobb korrupciós ügyeket vizsgálták. Letartóztatásuk óta több vádemelési javaslat is született ellenük, de ezek többségét később alaptalannak nyilvánította az ügyészség. Legutóbb a Branislav Dunčko és Róbert Magula elleni büntetőeljárást szüntette meg a kerületi ügyészség.
Čurilláék korábban olyan korrupciós ügyeket vizsgáltak, mint a Tisztítótűz, az Isten malmai vagy a Júdás. Ezekben az ügyekben olyan nevek merülnek fel, mint Norbert Bödör, Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke, Dušan Kováčik korábbi speciális ügyész vagy Milan Lučanský, volt országos rendőrfőkapitány.
A letartóztatás óta a rendőrök neve újra és újra előkerül a rendőrségi felügyeleti szervek akciói során, illetve politikai sajtótájékoztatókon:
a belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) például „cowboyoknak” és „gazemberek bandájának” nevezte őket
– tájékoztatott a SME.
Az utóbbi hetekben úgy tűnik, több olyan ügyben is kezd elakadni, amelyben Čurilláékat meggyanúsították. Peter Kubina ügyvéd szerint a Veritas nevű felügyeleti nyomozócsoport, amely Čurilláék ügyeivel foglalkozott, széthullott, és a vádemelések sorra összeomlanak. Úgy véli, az ellenük folyó eljárások politikailag motiváltak, és a hatalom bosszúját szolgálják.
Az érintett rendőrök jelenleg felfüggesztés alatt állnak, munkaidejükben otthon kell tartózkodniuk, minimálbért kapnak.
Kubina szerint újabb vádemelések várhatók, hogy leplezzék a korábbi kudarcokat és eltereljék a figyelmet a kormány népszerűtlen intézkedéseiről.
Úgy látja, a rendőrség belső ellenőrzési osztályán dolgozók lelkesedése is csökken, ami akadályozhatja az eljárások folytatását.
Dunčko és Magula ellen újabb vádakat ejtettek
Az ügyészség megszüntette a volt NAKA-nyomozók, Branislav Dunčko és Róbert Magula elleni eljárást, akiket azzal vádoltak, hogy 2019-ben hamis információk alapján kértek lehallgatásokat, és ezzel félrevezették a bírót. A rendőröket igazságszolgáltatás akadályozásával és hatáskörrel való visszaéléssel gyanúsították, de az ügyet ejtették. Ez már a Čurilla köréhez tartozó rendőrök elleni több megszüntetett ügy egyike. Dunčko és Magula azonban továbbra sem térhetnek vissza dolgozni, mert egy másik eljárás még folyamatban van ellenük.
Folyamatban lévő ügyek
Jelenleg két eljárás van még folyamatban a Čurilla-csoport tagjai ellen. Még 2024 júliusában gyanúsította meg a rendőrség belső ellenőrzése Ján Čurillát, Pavol Ďurkát, Ľubomír Daňkót (volt NAKA-főnök) és Michal Šúreket (volt különleges ügyész). A vád szerint a rendőrök ún. technikai dossziékat használtak a nagy ügyek vizsgálatakor, hogy előnyhöz jussanak az eljárásokban, és eltitkolják a tanúk vallomásait a védelem elől.
A vádlottak szerint azonban az ilyen dossziék bevett gyakorlatnak számítanak, ezekben gyűjtik a tanúk vallomásait, mielőtt azokat külön ügyekre bontják. A főügyész korábban ideiglenesen felfüggesztette Šúreket, de ő 2025 februárjában visszatérhetett a munkába.
Jelenleg a vádlottak a Főügyészség döntésére várnak. Abban bíznak, hogy a vádat a 363. paragrafus alapján megszüntessék.
A második folyamatban lévő eljárás Dunčko és Magula ellen folyik. A két nyomozót 2025 júniusában gyanúsították meg. A vád hatalommal való visszaélés és az igazságszolgáltatás akadályozása. Maguláék ügyvédje, Kubina panaszt nyújtott be az ügy kapcsán. Jelenleg a panasz elbírálására várnak.
Kapcsolódó cikkünk
A Ján Čurilla körül csoportosuló rendőrök beperelték Robert Fico miniszterelnököt és Tibor Gašpart, a parlament alelnökét – számolt be róla az Aktuality portál. Čurillaék több tízezer eurós kártérítést követelnek. Szerintük a Smer politikusainak nyilatkozatai túllépték a tűréshatárt.
Tibor Gašpar parlamenti alelnök nyilvánosan azt állította, hogy Čurilláék felelősek emberek tucatjainak haláláért. Robert Fico kormányfő pedig egyenesen terroristához hasonlította Ján Čurilla rendőrt. A Čurilla-körhöz tartozó rendőrök szerint ez már túl van minden határon, ezért most személyiségvédelmi pert indítottak Fico és Gašpar ellen.
A miniszterelnök idén áprilisban a parlamentben esett neki látványosan a volt rendőrtisztnek, az SaS képviselője, Ondrej Dostál kérdésére reagálva.
Fico egyenesen őrültnek nevezte ekkor Čurillát, végül pedig ahhoz a merénylőhöz hasonlította, aki tavaly rálőtt.
Ján Čurilla korábban az Aktuality.sk Na rovinu című műsorában is azt mondta, hogy a miniszterelnök támadásai túlmentek a józan ész és az illem határain, ezért bíróság elé viszi az ügyet. Most be is nyújtotta a keresetet személyiségi jogainak védelme érdekében, és bocsánatkérést, valamint 20 ezer euró nem vagyoni kártérítést követel tőle.
Tibor Gašpart is perbe fogják. Ő szintén áprilisban vádolta meg nyilvánosan Čurilláékat. Akkori sajtótájékoztatóján egy listát mutatott be olyan személyekről, akiket korábban eljárás alá vontak, és akik állítólag a szóban forgó rendőrök miatt vesztették életüket.
„Ők a Čurilla-csoport működésének áldozatai”
– jelentette ki Gašpar, egyúttal azt hangoztatta, hogy nyomást gyakoroltak a gyanúsítottakra, ami öngyilkosságba hajszolta őket.
Hasonló pert indítottak korábban Boris Kollár ellen is. Ő volt az első, aki 2021 tavaszán a „Čurilla-féle maffia“ kifejezést használta a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) nyomozóira. Egy nem jogerős bírósági ítélet szerint a Sme rodina elnökének 50 ezer eurót kell fizetnie Čurillának, és nyilvánosan bocsánatot kell kérnie.
Matúš Šutaj Eštok ugyanakkor továbbra is kiáll a Čurilla-nyomozócsoport tagjairól tett korábbi kijelentései mellett. Azt mondta, munkaköri leterheltsége miatt a Slovensko.sk oldalon levő elektronikus postaládáját gyakorlatilag nem használja, és szerinte a bíróságnak más úton is értesítenie kellett volna őt. A miniszter a közösségi médiában reagált a nyomozók ügyvédjének bejelentésére.
„Mindennek a teteje, hogy nem is igyekeztek más módon megállapítani, van-e tudomásom a bírósági eljárásról. És egyáltalán nem érdekelték az én érveim. Mindenki tudja, hogy belügyminiszterként hol tartózkodom, azt is, hogy pártelnökként hol, és hogy hol lakom” – jelentette ki Šutaj Eštok.
Azt is leszögezte, nem kérdőjelezi meg a jogállam működését és a bíróságok függetlenségét.
Šutaj Eštok kijelentette, nem volt lehetősége elmondani a saját álláspontját a bírósági eljárás során, és ha erre sor kerülhetett volna, a bíróság másképp látná az ügyet. „Megismétlem, hogy kitartok a kijelentéseim mellett, és minden jogi eszközt kihasználok, hogy megváltoztassam ezt a kétes bírósági döntést. Megfélemlíthetnek, büntethetnek a véleményem miatt, de a meggyőződésemet nem vehetik el” – tette hozzá.
(dennikn, aktuality, tasr)
A belügyminiszter az új hivatal kapcsán a kormányülést követő sajtótájékoztatón közölte, hogy a létrehozás ötlete közös kezdeményezésként született meg a belügyminisztérium, a kormányhivatal és az igazságügyi minisztérium részéről. Az új hivatal vezetőjét a szlovák parlament fogja megválasztani. „A törvényjavaslatot a parlament következő ülésére terjesztjük be, és tárgyalunk arról, hogy a napirend elejére kerüljön” – közölte a miniszter.
Az ÚOO elutasítja a politikai beavatkozást
A Bejelentők Védelméért Felelős Hivatal közleménye szerint a kormány jogi és érdemi indok nélkül, célzott intézkedésekkel próbálja eltávolítani a hivatal vezetését.
„Az ilyen beavatkozás közvetlen veszélyt jelent a rendszer függetlenségére, stabilitására és működőképességére. A hivatal feladata ugyanis, hogy védelmet biztosítson azok számára, akik a munkavégzés során jogsértéseket jelentenek. E lépés egyúttal aláássa a nyilvánosság bizalmát abban, hogy az állam képes biztonságos és igazságos környezetet teremteni a bejelentők számára”
– áll a hivatal nyilatkozatában.
Az ÚOO felhívta a figyelmet, hogy Zuzana Dlugošovát, a hivatal elnökét azóta próbálják meneszteni, mióta a hivatal három bírságot szabott ki, és a negyedik szankcióról dönt a Šutaj Eštok vezette belügyminisztérium ellen. A hivatal több alkalommal jelezte a tervezett törvénymódosítások negatív hatásait is.
„Úgy érzékelem, hogy a politikusok a változtatások révén a hivatal és döntéseinek függetlenségét kívánják gyengíteni” – mondta Dlugošová, majd hozzátette, hogy „a kormány lépése egyenesen ellentétes a jogállamiság elveivel”.
(tasr, dennikn)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
