Növekvő nyomás nehezedik az Európai Bizottságra, hogy orvosolja a munkatársak összetételében mutatkozó súlyos földrajzi aránytalanságokat. A tagállamok attól tartanak, hogy az uniós közszolgálat tartósan az olasz, belga és görög tisztviselők felé tolódik el, miközben számos észak- és közép-európai ország – köztük Dánia, Svédország, Hollandia, Ausztria és Csehország – vészesen alulreprezentált. Legalábbis, ezt állítja a progresszjv Euractiv.com brüsszeli hírportál.
Piotr Serafin közigazgatásért felelős biztos a hónapban új intézkedéscsomagot hirdetett a különbségek csökkentésére. Az új szabályok értelmében minden uniós szervezeti egységnek kötelező legalább egy, az alulreprezentált országokból érkező jelöltet meghallgatnia az állásinterjúk során, pontegyenlőség esetén pedig ezen jelentkezőket kell előnyben részesíteniük.
Az érintett tagállamok diplomatái azonban szkeptikusan fogadták a bejelentést. Egy, a tárgyalásokon körözött dán állásfoglalás szerint a Bizottság eddigi stratégiája kudarcot vallott: a helyzet a 2017-es mérések kezdete óta romlott, különösen a belépő szinteken. A statisztikák szerint még Németország is csupán a célérték felét éri el, miközben a déli államok jelenléte tovább erősödik. Az elégedetlen országok szigorúbb fellépést, akár konkrét felvételi kvóták bevezetését is sürgetik, hangsúlyozva: a mostani „puha” beavatkozás talán már kevés a hosszú távú strukturális problémák kezelésére.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Virginia Mayo
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
