Mottó: „Ne adjuk fel az anyanyelvet! Mindent, mivé lettem, az anyanyelvnek köszönhetem.“ – Tóth László
Rimaszombat magyarsága egy emléknap keretén belül Márkus Lászlóra, a Gömör című hetilap főszerkesztőjére emlékezett. Az emléknap résztvevői konferenciát tartottak a Csillagházban, szentmisén vettek részt a katolikus templomban, majd egy emléktábla leleplezésére került sor a Főtéren. A rendezvényt a Rákóczi Szövetség Gömörben, polgári társulás szervezte, Pósa Homoly Erzsó elnök vezetésével.
Rövid élettörténete
Márkus László Füleken született 1877-ben. Később Rimaszombatba költözött, ahol az 1921-ben alapított Gömör című, vasárnaponként megjelenő független politikai és társadalmi lap felelős egyszemélyes szerkesztője lett, egészen 1940-ig. A város magyar elitjéhez tartozott, aktívan részt vett Rimaszombat társadalmi és kulturális életében.
Ellenzékinek számított, ezért tevékenysége figyelve volt. Harcolt a világháborúban, ahol orosz fogságba esett. 1945-ben a népbíróság kollaborálás vádjával bűnösnek ítélte, 3 év börtönt kapott. Sírja Rimaszombatban van, ismeretlen helyen.
Emlékkonferencia
Az emlékkonferencián Gerenday Ágnes, Márkus László Budapesten élő unokája beszélt a nagyapja életéről. Elmondta, hogy a család kutatja tevékenységét, híven ápolja emlékét. Örül, hogy megértést és együttműködést találtak Rimaszombatban.
Agócs Ildikó, a Csemadok Területi Választmányának az elnöke az anyanyelv fontosságáról beszélt a mindennapi életünkben. Idézte Tóth László, komáromi születésű költőt, aki szerint az anyanyelv védelmet s vigaszt nyújt számunkra a bajban.
Hacsi Attila, a Gömöri Hírlap veterán főszerkesztője képet rajzolt Márkus László sportújságírói tevékenységéről. Kiemelte, hogy nemcsak írt a rimaszombati futballról, de aktív szerepet vállalt a bajnokságok szervezésében is.
Juhász Dósa János szerint Márkus László nagyon megérdemli a város magyarságának a figyelmességét, sőt, megemlítette, hogy az közjóért végzett munkájáért több közéleti magyar ember is megérdemelne emléktáblát a városban.
Csipai István, a Gömöri Hírlap jelenlegi főszerkesztője azokról a gondokról beszélt, amelyek egy ideje a hírlapot sújtják. A polgármester ellenzéke a képviselő testületben többször megpróbálta a lapot megszüntetni, eddig sikertelenül. Most is pengeélen táncolnak. A legutolsó ülésen a képviselők egyszerű szavazati többséggel (12 szavazat) döntöttek, hogy januártól megszüntetik a lapot. Azonban a szabályzat szerint a megszüntetéshez minősített többség szükséges (13 szavazat), így a határozat nem érvényes. Jogi eset, amelynek a megoldása valószínűleg a decemberi ülésen dől el. A probléma szerinte annyiban nagy, hogy a város lakosságát az eset nagyon megosztotta.
Utolsónak Pósa Dénes ismertette Simon Attila történész, a Fórum Kissebbségkutató Intézet igazgatója szakvéleményét Márkus László tevékenységéről. Simon Attila véleményében kifejtette, hogy Rimaszombatnak jobban kellene a jeles magyar közéleti embereinek az emlékét ápolnia.
Emlékmise
Az emlékmisén a katolikus templomban Csák András ceredi plébános szentbeszédében arról szólt, hogy emléktáblát olyan embereknek állítanak, akik a közjóért végzett tevékenységükért megaláztatást, meghurcoltatást is megéltek. Az emlékkonferencián kitűnt, hogy Márkus Lászlónak is kijutott jóból és rosszból egyaránt. Mégis felül tudott emelkedni a problémákon és egy jókedélyű életvidám embert ismerhettünk meg személyében. És ez szép emberi tulajdonság.
Az emléktábla leleplezése, megáldása és megkoszorúzása
A család a közelmúltban megkereste a Rákóczi Szövetség rimaszombati irodáját, hogy egy emléktáblát szeretnének elhelyezni Rimaszombatban. A segítség azonnali volt, ennek eredményeként MUDr. Juhász Péter megyei alelnök és a család leleplezhette a Matej Hrebenda Könyvtár falára elhelyezett emléktáblát.
MUDr.Juhász kiemelte, hogy a könyvtár épülete megyei tulajdonban van. Egyszerű dolguk volt, mivel Ondrej Lunter megyeelnök támogatta az emléktábla elhelyezését az épület falán és a műemlékvédők se emeltek kifogást. Igy eleget tudtak tenni a család kérésének, de a városi magyarság óhajának is.
Megemlítette, hogy sajnos hiány mutatkozik a magyar szobrok elhelyezésében, és itt Arany János szobrát említette a Tompa téren, amelyet már 8 éve hagyott jóvá a képviselő testület. Nehéz szívvel szólt arról is, hogy a közelmúltban megszavazott Csodaszarvas szobrot sok magyar ember ócsárolja a közösségi hálón, giccsnek titulálva azt. Igy nehéz valamit csinálni, ezért most örül az emléktábla elhelyezésének.
A következőkben Csák András plébános megáldotta a leleplezett emléktáblát, amelyhez a jelenlevők elhelyezték az emlékezés koszorúit.
Mede Géza
Nyitókép forrása: Mede Géza
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
