A rimaszombati kórházban is megünnepelték a koraszülöttek világnapját Hegedűs Norbert2025. 11. 18., k – 10:27 Rimaszombat |
A rimaszombati kórház november 17-én a koraszülöttek világnapjára emlékezett.
A jeles alkalomból a rendkívül apró újszülötteknek különleges, “mini csodának” nevezett fehér sapkákat ajándékoztak, ezzel is kifejezve támogatásukat azoknak a családoknak, amelyek nehéz időszakon mennek keresztül gyermekük korai érkezése miatt.
A kórház újszülött-intenzív osztályára tavaly 228 csecsemőt vettek fel, közülük 72 gyermek született a 37. terhességi hét előtt. A legtöbb gondozott baba a 34–36. hét között jött világra – ilyen esetből 55 volt az elmúlt évben.
A rimaszombati kórházban az elmúlt időszak legkisebb újszülöttjei között volt Jozefína (1000 g, 28. hét), Karol (740 g, 25. hét) és Lilien (840 g, 26. hét). Őket először perinatális központba szállították, majd állapotuk stabilizálása után ismét Rimaszombatban gondozták őket egészen hazabocsátásukig. A hasonlóan apró babák gyakran akár két hónapot is a kórházban töltenek.
Kapcsolódó cikkünk
A születési ráta Szlovákiában hosszú ideje csökken, amit tavaly is megerősített a történelmileg legalacsonyabb újszülöttszám – mindössze 47 ezer gyermek jött világra. A csökkenő tendencia azonban nem érinti a koraszülöttek számát: az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának (NCZI) adatai szerint 2024-ben 3751 gyermek született idő előtt.
November 17. a koraszülöttek világnapja, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a téma fontosságára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint világszerte minden tizedik baba a 37. hét befejezése előtt jön világra. Szlovákiában ez nagyjából minden tizenkettedik–tizenharmadik újszülöttet érint.
„Míg húsz évvel ezelőtt (2004-ben) a koraszülöttek az összes születés 6,5%-át tették ki, tíz évvel ezelőtt (2014-ben) már 7,3%-ot, 2024-ben pedig arányuk 8%-ra nőtt az összes újszülött körében”
– közölte az NCZI szóvivője, Alena Krčová.
Az Egészségügyi Minisztérium neonatológiai szakértője, dr. Darina Chovancová szerint az egyre éretlenebb újszülöttek megmentése az orvostudomány fejlődésével függ össze.
Mi állhat a koraszülések hátterében?
Az idő előtti szülés okai a szakértők szerint több tényezőből állnak. Az egyik fő ok a kismamák magasabb életkora, amely jelentősen növeli a terhességi komplikációk kockázatát.
„Manapság még a súlyos krónikus betegségekkel élő nőknek is esélyük van anyává válni, ami korábban nem lett volna lehetséges – akár a koraszülés árán is. Az orvosi segítséggel létrejött fogantatás, főleg többes terhesség esetén, szintén jelentősen befolyásolja a koraszülés kockázatát. Kiválthatja továbbá húgyúti vagy nemi szervi fertőzés is, de előfordul, hogy a koraszülés okát nem tudjuk feltárni.”
A neonatológus hangsúlyozza, hogy a koraszülöttek jó prognózisának alapja a minőségi várandósgondozás. „Egy tapasztalt nőgyógyász időben felismeri a fenyegető koraszülés jeleit. Ilyen esetben a kismamának speciális nőgyógyászati-szülészeti munkahelyre kell kerülnie, ahol a szülést késleltetni tudják, vagy legalább fel tudják készíteni a babát a korai világrajövetelre az anya kortikoszteroid-kezelésével” – magyarázza Chovancová.
Apró test, nagy küzdelem
Az előző évben alacsony születési súllyal – 2 500 grammosnál kisebb babák – világra jött gyermekek több mint fele (kb. 60%-a) koraszülött volt. Az NCZI statisztikái szerint 3994 újszülött tartozott az alacsony születési súly kategóriájába, közülük pontosan 192 baba volt extrém alacsony születési súlyú (kevesebb mint 1 kilogramm).
Szlovákiában a túlélési határt a betöltött 24. terhességi hétnél húzzák meg, és ez összefügg azzal, mekkora az esély a következmények nélküli túlélésre. A koraszülött babák szervezete nincs felkészülve a méhen kívüli életre. Minél korábban születik meg egy gyermek, annál éretlenebbek a szervei.
„A születés után stabilizálni kell az újszülöttet, biztosítva a tüdő megfelelő átlevegőzését, hogy minden szerv elegendő oxigénhez jusson. A baba olyan környezetbe kerül, amely a méh hőkomfortját utánozza. A testmeleg érzését úgynevezett „fészek” biztosítja, míg a fény- és zajhatásoktól speciális inkubátortakarók védik”
– magyarázza a koraszülöttek életének első pillanatait Chovancová, aki szerint a gondozás legjobb módja a minimális manipuláció elve.
Az anyatej a legjobb orvosság
A szakértők hangsúlyozzák, hogy az éretlen újszülöttek speciális táplálást igényelnek. Kezdetben a tápanyagokat közvetlenül a vénán keresztül kapják, mert a gyomruk még nem képes elegendő mennyiségű tejet megemészteni. Minden újszülött számára az édesanya teje az ideális, de a koraszülöttek számára sok esetben ez életmentő jelentőségű.
„A koraszülés után termelődő anyatej összetétele különleges – tápanyagarányai és biológiailag aktív összetevői kulcsfontosságúak az immunrendszer támogatásában és a bélfal gyulladásos károsodásának megelőzésében”
– emeli ki a szakértő.
A kicsi, törékeny betegek gyakran súlyos alkalmazkodási problémákkal küzdenek éretlen szerveik miatt, így intenzív osztályra kerülnek, ahol túlélésük több géptől függ. Eleinte sokszor nincs lehetőség közvetlen mellre helyezésre, mert a központi idegrendszerük még nem elég érett a szopómozgás koordinálásához. A kórházi személyzet azonban ösztönzi az édesanyákat a mell stimulálására és a rendszeres fejésre, hogy a baba folyamatosan anyatejhez jusson, és később – amikor az állapota már engedi – megkezdődhessen a szoptatás.
Fontos a szülők lelki támogatása
A legtöbb szülő egyáltalán nem számít arra, hogy a baba idő előtt érkezhet. A kudarcérzés és önvád mellett hosszú ideig hatalmas félelemben élnek a gyermekük életéért. Ilyen helyzetekben óriási támaszt jelent a professzionális pszichológiai segítség.
Chovancová szerint a pszichológusok elengedhetetlen tagjai azoknak a csapatoknak, amelyek a koraszülöttek ellátására specializálódnak, főként a szülők lelki támogatása miatt.
Kapcsolódó cikkünk
Annak ellenére, hogy a szakemberek szerint a koraszülés már népbetegség, az emberek többsége keveset tud róla. A világ november 17-én emlékezik a koraszülött gyerekekre. Ebből az alkalomból például a Szlovák Nemzeti Színház új épülete, a kassai Szent Erzsébet-székesegyház, az Immaculata szoborcsoport és az érsekújvári városi hivatal és a Béke mozi lilába öltözik.
Szlovákiában minden 11., vagyis évente 5 000 gyerek a terhesség 40. hete előtt jön a világra. Csak az elmúlt 15 évben több mint 30 százalékkal nőtt a számuk. „A koraszülés súlyos probléma, ami bizonytalanságot és félelmet visz a családokba. A babavárás öröme hirtelen küzdelemmé válik, ami nem mindig végződik szerencsésen. Az ilyen csecsemők gyakran még az 1 kilót sem érik el, és a jövőjük sem biztos” – írta le a helyzetet Ľubica Kaiserová, a Malíček polgári társulás megalapítója és elnöke. Ez a társulás immár kilenc éve létezik és igyekszik támogatni a koraszülöttek szüleit. Az ez évre tervezett rendezvények egy része a Covid-19 miatt online közegbe megy át, néhányat pedig jövőre halasztottak.
„Mint tudjuk, a terhesség 40 hétig tart. A koraszülötteknél tízszer gyakrabban fordulnak elő különféle egészségi károsodások, mint a rendesen kihordott gyerekeknél. A beteg gyerekek legnagyobb csoportját egész Európában a koraszülöttek alkotják.
Az ilyen gyerekek ápolása rendkívül nehéz. Fejletlenségükből adódóan a külvilághoz nehezebben alkalmazkodnak, amely aztán több betegség kialakulásának a veszélyével járhat. A koraszülöttek világnapjának fő gondolata az, hogy nagy valószínűséggel belőlük is egészséges felnőttek lesznek. Koraszülöttségről akkor beszélünk, ha a normális betöltött 40. terhességi hét helyett a baba hamarabb, a 37. terhességi hét előtt jön a világra születési korához viszonyítva normál testsúllyal.
A koraszülésnek számos oka lehet: a rossz szociális viszonyok között élő, túl fiatal vagy túl idős korban szülő nő (18 év alatt vagy 40 év felett), az anyai aktív és passzív dohányzás, alkoholfogyasztás, droghasználat, korábbi abortuszok, az anya krónikus betegsége, az anya fertőzéses betegsége, különösen, ha a nemi szerveket érinti, a stressz, pszichés problémák, méhfejlődési rendellenességek, az anyaméh betegségei, a méhszáj rendellenessége, a méhlepény rossz tapadása, hirtelen leválása, ikerterhesség, magzati betegség.
Általában kicsik (testhosszuk 50 cm alatt marad) a koraszülöttek, de teltek, fejük kicsit nagy a testükhöz viszonyítva. Kutacsaik nagyok, tátongóak, koponyájuk puha. Fülkagylóik a fejhez lapulnak, általában puhák, a fülkagylók porcosodása még nem fejeződött be. Bőrük rózsaszín vagy vörös, magzatmáz
és apró kis „magzati szőrök” borítják testüket. A bőrük alatt a zsírszövet még nem vagy alig fejlődött ki, ezért bőrük vékony. A bőr alatti kötőszövet víztartalma nagyobb, így a bőrük fényes. A tenyereken, talpakon elhelyezkedő barázdák vagy nem alakultak ki, vagy fejletlenek. Körmeik nem érik el az ujjbegyek végét. Köldökük kissé lentebb helyezkedik el, mellbimbóik laposak. Izomzatuk általában tónustalan, mint kis békák fekszenek az ágyban. Fiúknál a herék még nincsenek a herezacskóban, kislányoknál pedig a szeméremajkak tátongóak. Általában az ébrenlét és alvás ritmusa nem alakul ki náluk, az éhséget gyakran nem jelzik, éber állapotban sem túl aktívak. Ugyanakkor ingerlékenyek is lehetnek. Hangjuk inkább nyöszörgő. Az újszülöttkori reflexek még nem alakultak ki náluk, így a szopóreflex sem, ezért etetésük kezdetben nehézséget okoz. (k)
Családias környezetet próbálnak teremteni
A legkisebb baba, akit teljes kórházi tartózkodása alatt helyben, Rimaszombatban kezeltek, Ladislav volt, aki a 35. héten született, 1190 grammal.
„Igyekszünk lépést tartani a koraszülöttek ellátásának új trendjeivel. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a babák minél hamarabb kapcsolatba kerüljenek az édesanyjukkal. Az anyukák egészségi állapotuktól függően látogatják a piciket, kenguruznak velük. Oktatjuk őket, segítünk a szoptatásban és betanítjuk őket a mindennapi gondozásba”
– mondta MUDr. Danka Dragijská, a Penta Hospitals rimaszombati gyermekosztályának főorvosa.
Hozzátette: a szakemberek csapata arra törekszik, hogy a lehető leginkább családias környezetet alakítsák ki, ezzel is csökkentve a szülők stresszét és megkönnyítve a korai szülés utáni nehéz időszakot.
„Sok történettel találkozunk – a Besztercebányai kerület déli részéről érkeznek hozzánk a kis páciensek. Mindig nagy öröm, amikor a szülők később, a veszélyeztetett újszülöttek ambulanciáján büszkén mutatják meg, hogyan cseperedik a gyermekük” – tette hozzá a főorvos.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
A városi képviselő-testület november 4-én tartott ülésén jóváhagyta, hogy a város csaknem egymillió eurós hitelt vegyen fel a jövő évi beruházások önrészének biztosítására. A képviselők elfogadták a jövő évi költségvetést is.
A kölcsön összege 960 ezer euró, amelyet a Szlovák Takarékpénztár (Slovenská sporitelňa) nyújt, 2036 végéig tartó futamidővel. A hitelt a város több, uniós és állami támogatással megvalósuló fejlesztés önrészére fordítja. Ezek között szerepel iskolák, óvodák, közintézmények és sportlétesítmények felújítása, valamint közterületek és lakótelepek modernizálása.
Fejlesztések és önrész
A városvezetés szerint a kölcsön felvétele elengedhetetlen, ha Rimaszombat ki akarja használni az uniós támogatások nyújtotta lehetőségeket. Ezek között kiemelt helyen szerepel az uszoda és a futballstadion felújítása, a Dobšinský utcai alapiskola korszerűsítése, az új óvoda megépítése a Dúsai úton, a Daxner utcai óvoda hőszigetelése, valamint a Nyugat lakótelep revitalizációja.
Bár a képviselők többsége támogatta a hitelfelvételt, több felszólaló aggodalmát fejezte ki az önkormányzat növekvő eladósodása miatt. Viliam Vaš képviselő arra figyelmeztetett, hogy a projektek végső költségei az infláció miatt tovább emelkedhetnek, míg Ivan Hazucha szerint a városnak nincs más választása, ha nem akar lemaradni a régiós fejlesztésekben.
Csirmaz Miklós városi főellenőr elmondta: a város jelenlegi adóssága 5,6 millió euró, ami a működési bevételek 23 százalékát teszi ki – így a hitelfelvétel a törvény által megengedett határon belül marad.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
A városi képviselő-testület keddi (november 4.) ülésén jóváhagyta a Csodaszarvas-szobor felállításáról szóló határozatot. A testület immár harmadik alkalommal tárgyalta a kérdést, amely ezúttal is élénk vitát váltott ki.
Módosult tervek, új helyszín
A szoborállítás ügye tavasszal került először napirendre, amikor még az volt a terv, hogy a Csodaszarvas-szobor a Fő téren kap helyet. Ezzel párhuzamosan Matej Hrebenda szobrát a róla elnevezett könyvtár elé tervezték felállítani. A javaslatot Cziprusz Zoltán és Ivan Hazucha képviselők terjesztették elő, mondván, „egy szobor a magyaroknak, egy a szlovákoknak” – a testület akkor hosszú vita után el is fogadta a kezdeményezést.
Novemberre azonban a koncepció megváltozott. Juhász Péter megyei képviselő, Besztercebánya megye alelnöke ismertette, hogy kerekasztalt hívtak össze a városban, amelyre meghívták a magyar kulturális szervezetek képviselőit is. A megbeszélésen végül úgy döntöttek, hogy a szobrot nem a Fő téren, hanem más, méltó helyen állítják fel.
Mint Juhász elmondta, sokaknak nem tetszett, hogy a Fő téren új szobrokat helyezzenek el, ezért a szervezetek a status quo megőrzése mellett döntöttek. A választás végül a Jánosík és Kishonti utcák kereszteződésére, a posta mellé esett.
„Hiszem, hogy ennek a szobornak az elhelyezése szimbóluma lehet a két, illetve az utóbbi időben három nemzetiség és etnikai kisebbség együttélésének”
– fogalmazott Juhász Péter.
Ivan Hazucha (Smer) képviselő kijelentette, hogy nincs kifogása az új helyszín ellen, ám tartózkodni fog a szavazás során, mivel – mint mondta – a magyar képviselők nem garantálták számára, hogy adott esetben támogatnák egy „szlovák” szobor felállítását is a Kishonti utcán.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
A városi képviselő-testület október 7-én tartott ülésén elfogadta az idei év második költségvetés-módosítását. A változtatások után a legtöbb forrás az oktatásra, a projekt-előkészítésere és a városfejlesztési beruházásokra irányul. A Gömöri Hírlap megszüntetésére irányuló javaslatot viszont végül nem támogatták a képviselők.
Beruházások a városban
A módosított költségvetés több olyan konkrét projektet tartalmaz, amelyek közvetlenül is érezhető változásokat hoznak majd a város életében. A legjelentősebb fejlesztés a Nyugat lakótelep utcáinak felújítása, amelyre a város 726 ezer eurós támogatást nyert. Megújul a ravatalozó épülete is, amelyre 30 ezer eurót különítettek el.
A város emellett 5 ezer eurót biztosít a fedett uszoda projekttervének előkészítésére, a Tompa Mihály Alapiskola pedig 50 ezer eurós támogatásban részesül a felújításhoz. Az oktatási intézmények összességében több mint 1,1 millió euróval kapnak többet beruházásokra és működési kiadásokra.
A város új bevételi forrást lát a Rimaszombati Kártya (Karta Soboťana) programban is, amelyből mintegy 2000 kártya kibocsátásával 6 ezer eurós bevételre számítanak. A hajléktalanszállón a munkaügyi minisztérium támogatásából cserélik ki az elektromos hálózatot. A parkolóautomaták karbantartására 3 ezer euróval többet szánnak.
A város teljes költségvetése 3,85 millió euróval nő, döntően uniós és állami támogatások, illetve különféle átvett források révén, amelyek főként az iskolák és városi fejlesztések finanszírozását szolgálják. A beruházásokra szánt kiadások így már meghaladják a 6,1 millió eurót.
Rimaszombat emellett 610 ezer eurós hitel felvételét is tervezi, és 616 ezer eurót merít a városi tartalékalapból.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
Botrányba fulladt a városi képviselő-testület szeptember 30-i ülése, amelyet majd három hónapos szünet után hívtak össze. A képviselők a programot sem tudták jóváhagyni, mert heves vita alakult ki a testületi ülésekről készült felvételek és azok közzététele körül.
Az ülésen több fontos napirendi pont is szerepelt, köztük a városi költségvetés módosítása, de ezek tárgyalására már nem került sor. Az ülés határozatképtelenné vált, miután több képviselő elhagyta a termet.
Kérdések a felvételek körül
A testületi ülés elején Halász Attila képviselő kért magyarázatot Jozef Šimko polgármestertől, kik azok a magánszemélyek, akik az utóbbi időben rendszeresen kamerával rögzítik az üléseket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben az előző ülések teljes felvételei nem kerültek nyilvánosságra, csak rövid, összevágott részleteket közöltek az interneten, amelyeket Jozef Šimko polgármester saját közösségi oldalán használt fel.
Halász jelezte, nem kifogásolja, ha valaki rögzíti az üléseket, hiszen azok nyilvánosak, de a teljes anyagot is elérhetővé kell tenni, mert a szelektíven vágott felvételek alkalmasak lehetnek a képviselők lejáratására. Egyértelmű ígéretet kért a polgármestertől, hogy a jövőben a teljes felvételek nyilvánosságra kerülnek.
Jelezte, hogy amennyiben erre nem kapnak garanciát, frakciójával együtt távoznak.
A vitához hozzászólt Roman Vaľo képviselő is, aki kétségbe vonta a felvételeket készítő személyek motivációit és tolmácsolta a lakosság igényét, hogy a város hozza nyilvánosságra a testületi ülések teljes, vágatlan felvételeit.
Kapcsolódó cikkünk
Közbeszerzési visszaéléssel gyanúsítják Jozef Šimkót, Rimaszombat polgármesterét a kurinci üdülő csúszdaparkjának megépítésére kiírt versenypályázattal kapcsolatban. A nyomozás még folyamatban van – tájékoztatta a TASR-t Ivan Vozár, a Besztercebányai Kerületi Ügyészség szóvivője.
A polgármester ellen a losonci rendőrség indított büntetőeljárást még februárban. „A nyomozó a csúszdapark megépítésére kiírt versenypályázattal kapcsolatban indított büntetőeljárást Jozef Šimko polgármester ellen, a gyanú szerint 60 001 eurós jogosulatlan előnyhöz juttatta a közbeszerzés győztesét” – közölte Vozár.
Jozef Šimko áprilisban panaszt tett az eljárás megindítása miatt, de az ügyészség elutasította azt. „A nyomozás folyamatban van, ezért részletesebb információkkal nem szolgálhatunk” – tette hozzá az ügyészség.
A polgármester azt nyilatkozta a TASR-nek, hogy semmiféle visszaélés nem történt a csúszdapark hét évvel ezelőtti építésénél. „Az elmúlt 15 évben, amióta polgármester vagyok, már 18 büntetőfeljelentést tettek ellenem. Mindegyik megalapozatlannak bizonyult. A mostanit is az ellenfeleim politikai játszmájának tartom, és mindenkit biztosíthatok, hogy nem követtem el törvénysértést, még csak szabálysértést sem” – szögezte le.
Šimko tagad
Jozef Šimko polgármester tagadta, hogy ő rendelte volna meg a felvételeket, és hangsúlyozta: bárki készíthet felvételt a testületi ülésekről, hiszen azon nyilvánosak.
Szót kapott a felvételeket készítő Marián Dorkin is, aki még az ülés előtt éles szóváltásba keveredett az egyik újságíróval. Tagadta, hogy pénzt kapna a felvételekért, és kijelentette: a videóit úgy fogja megvágni, ahogyan ő akarja.
Mivel a polgármester továbbra sem garantálta, hogy a teljes, vágatlan felvételek elérhetővé válnak, Halász Attila vezetésével az Alternatíva frakció képviselői elhagyták az üléstermet. Csatlakozott hozzájuk Roman Vaľo és több más képviselő is. Az ülés így határozatképtelenné vált, a polgármester berekesztette azt.
Egy nappal később az Alternatíva frakciója közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozták: tiszteletben tartják minden állampolgár jogát, hogy részt vegyen a nyilvános üléseken és felvételt készítsen. Ugyanakkor kétségbe vonják Marián Dorkin motivációit, és elítélték, hogy az ülés kezdete előtt szóban megtámadott és megfenyegetett egy újságírót.
„Sajnáljuk, hogy ilyen lépésre kényszerültünk, de nem engedhetjük meg, hogy bárki hasonló módszerekkel éljen a polgárok által megválasztott képviselőkkel szemben, majd manipulált videók útján megfélemlítse őket, ahogy ez a júniusi ülés után egyik kollégánkkal szemben történt”
– áll a közleményben.
Hasonló szellemű nyilatkozatot adott ki a Roman Vaľo vezette Spolu sme Sobota (Együtt vagyunk Rimaszombat) frakció is, amely szintén a teljes felvételek nyilvánosságra hozatalát követeli.
Képviselői reakciók
A városi pénzügyi osztály vezetője, Miroslav Bielak szerint a módosítás után a költségvetés gyakorlatilag kiegyensúlyozott marad. Roman Vaľo képviselő üdvözölte a változtatásokat, amelyek szerinte a város aktuális igényeire reagálnak, és támogatják a külső forrásból társfinanszírozott projektek előkészítését. Külön kiemelte, hogy bekerült a költségvetésbe a Kurinec – Zöld-víz rekreációs központ fejlesztésének tervezése.
Jozef Šimko polgármester hangsúlyozta, hogy a nyári idényben Kurinec 1,6 millió eurós bruttó bevételt hozott a városnak, amelyből 800 ezer euró volt a tiszta nyereség. „Ebből 230 ezer eurót a hitel törlesztésére fordítunk, és bízom benne, hogy további 300 ezret is sikerül majd szereznem a mosdók és szociális helyiségek felújítására, amit annyira kifogásoltak.” – mondta.
Vita az átláthatóságról
A polgármester az ülésen visszatért a nyár eleji vitához is, amikor nem írta alá az első költségvetés-módosítást. Ezt azzal indokolta, hogy a képviselők akkor anélkül döntöttek a Gömöri Hírlap megszüntetéséről, hogy megvitatták volna annak következményeit, például a lapnál dolgozó újságírók végkielégítését.
Šimko gúnyos megjegyzést tett azokra a képviselőkre, akik az előző ülésen tiltakozásképpen elhagyták a termet, mivel a város nem volt hajlandó közzétenni a testületi ülések teljes, vágatlan felvételeit. Halász Attila képviselő azonban leszögezte, hogy ez nem „menekülés” volt, hanem a nyilvánosság korrekt tájékoztatásáért szervezett demonstráció.
„Ez a lépés az objektív tájékoztatás melletti kiállás volt” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy reméli, a regionális média a jövőben kiegyensúlyozottabban fog működni.
(rimava)
A Matica tiltakozik
Az ülésen Jozef Šimko polgármester ismertette a helyi Matica Slovenská levelét, amely tiltakozott a Csodaszarvas-szobor felállítása ellen. „A Csodaszarvas-szobor nem csak egy művészeti motívum, hanem a magyar mitológia szimbóluma, ami az ősi magyarok Kárpát-medencébe történő érkezésével kapcsolódik össze” – áll a levélben.
„Ebből az okból egy ilyen szimbólum felállítását Rimaszombatban történelmileg érzéketlen és kulturálisan helytelen lépésnek tartjuk”
– írták.
A levél tartalmát több képviselő is bírálta. Halász Attila és Cziprusz Zoltán meglepetésüknek adtak hangot, amiért a Matica most kifogást emelt, hiszen tavasszal még nem tiltakozott a szobor ellen. Sőt, Cziprusz szerint azzal, hogy a Csodaszarvas nem a Fő téren kerül felállításra, a Matica is könnyebben építheti fel a Hrebenda-szobrot.
Auxt Ferenc képviselő szintén értetlenségét fejezte ki, amiért egyesek a Csodaszarvas-mondát történelmi eseményként értelmezik. Mint mondta, szerinte inkább meséről van szó, „aminek semmi köze a történelemhez”, ezért nem tart attól, hogy a szobor megosztaná a város lakosságát.
A képviselők végül 14 igen szavazattal és három tartózkodás mellett elfogadták a határozatot a Csodaszarvas-szobor új helyszínen történő felállításáról. Ellenszavazat nem volt.
Tovább drágult a kultúrház felújítása
A képviselők között vita alakult ki amiatt is, hogy a kultúrház felújítása tovább drágult további 250 ezer euróval. A képviselők szerint ennek oka a hiányosan előkészített projektdokumentáció, amely csak építési engedély szintjén készült el, nem pedig kivitelezési tervként. Roman Vaľo képviselő arra figyelmeztetett, hogy a mostani költségnövekedés után is várhatók még újabb kiadások – például a légtechnika vagy a parketták felújítása miatt.
Viera Dankovičová képviselő bírálta a gömbterem kialakítását, mivel szerinte a légtechnika elhelyezése érzéketlenül történt, és elrontotta a terem történelmi jellegét. Jozef Šimko polgármester azzal védte a költségnövekedést, hogy elkerülhetetlen munkálatokról van szó, amelyek csak a felújítás során derültek ki.
A városi képviselő-testület végül egyhangúlag elfogadta a költségvetés harmadik módosítását, de a vita rávilágított egy szélesebb problémára: többen kiemelték, hogy a projektek technikai előkészítése és a városi vagyon karbantartása nem megfelelő. A képviselők egyetértettek abban, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a projektdokumentációk minőségére és az építkezések ellenőrzésére.
A város jövő évi költségvetését is elfogadták
A testület az ülésen elfogadta a 2026-os költségvetést is. A dokumentum szerint nem emelkednek a helyi adók és illetékek, a város pedig folytatni kívánja a fejlesztési projekteket.
Šimko polgármester szerint Rimaszombat a pályázatoknak köszönhetően olyan nagyságrendű beruházásokhoz juthat, amilyenekre 15 éve nem volt példa.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
A városi képviselő-testület november 4-én, kedden megtartott ülésén döntött arról, hogy 2026. január 1-jétől határozatlan időre felfüggeszti a város lapja, a Gömöri Hírlap (Gemerské zvesti) kiadását. A döntést titkos szavazáson hozták meg, a 17 érvényes szavazólapból 12-en támogatták a javaslatot.
A kezdeményezés Michal Demeter városi képviselő nevéhez fűződik, aki a költségvetéshez benyújtott módosító indítványként javasolta a lap megszüntetését. Indoklása szerint a cél a városi kiadások csökkentése.
Érdekesség, hogy a testület már hozott egy hasonló határozatot júniusban, amikor is szintén Demeter javaslatára elfogadták a Gömöri Hírlap kiadásának felfüggesztését, azonban mivel a polgármester nem írta alá a határozatot, az nem lépett érvénybe.
Titkos szavazás
Demeter a vita során azt is kérte, hogy a szavazás titkos formában történjen, ezzel elkerülve az esetleges befolyásolást. A képviselők ezt elfogadták, így titkos voksolás keretében hagyták jóvá a lap leállítását.
A döntés értelmében a városi hivatal jövőre a város hivatalos Facebook-oldalán keresztül fogja tájékoztatni a lakosságot a helyi eseményekről, az intézmények működéséről és a programokról. A bejegyzések szlovákul és magyarul is megjelennek majd.
A képviselők ígéretet tettek arra is, hogy a hozzászólási lehetőségek nem lesznek letiltva, és a kritikus véleményeket sem fogják törölni.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
A városi képviselő-testület keddi (november 4.) ülésén jóváhagyta a Csodaszarvas-szobor felállításáról szóló határozatot. A testület immár harmadik alkalommal tárgyalta a kérdést, amely ezúttal is élénk vitát váltott ki.
Módosult tervek, új helyszín
A szoborállítás ügye tavasszal került először napirendre, amikor még az volt a terv, hogy a Csodaszarvas-szobor a Fő téren kap helyet. Ezzel párhuzamosan Matej Hrebenda szobrát a róla elnevezett könyvtár elé tervezték felállítani. A javaslatot Cziprusz Zoltán és Ivan Hazucha képviselők terjesztették elő, mondván, „egy szobor a magyaroknak, egy a szlovákoknak” – a testület akkor hosszú vita után el is fogadta a kezdeményezést.
Novemberre azonban a koncepció megváltozott. Juhász Péter megyei képviselő, Besztercebánya megye alelnöke ismertette, hogy kerekasztalt hívtak össze a városban, amelyre meghívták a magyar kulturális szervezetek képviselőit is. A megbeszélésen végül úgy döntöttek, hogy a szobrot nem a Fő téren, hanem más, méltó helyen állítják fel.
Mint Juhász elmondta, sokaknak nem tetszett, hogy a Fő téren új szobrokat helyezzenek el, ezért a szervezetek a status quo megőrzése mellett döntöttek. A választás végül a Jánosík és Kishonti utcák kereszteződésére, a posta mellé esett.
„Hiszem, hogy ennek a szobornak az elhelyezése szimbóluma lehet a két, illetve az utóbbi időben három nemzetiség és etnikai kisebbség együttélésének”
– fogalmazott Juhász Péter.
Ivan Hazucha (Smer) képviselő kijelentette, hogy nincs kifogása az új helyszín ellen, ám tartózkodni fog a szavazás során, mivel – mint mondta – a magyar képviselők nem garantálták számára, hogy adott esetben támogatnák egy „szlovák” szobor felállítását is a Kishonti utcán.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
A városi képviselő-testület október 7-én tartott ülésén elfogadta az idei év második költségvetés-módosítását. A változtatások után a legtöbb forrás az oktatásra, a projekt-előkészítésere és a városfejlesztési beruházásokra irányul. A Gömöri Hírlap megszüntetésére irányuló javaslatot viszont végül nem támogatták a képviselők.
Beruházások a városban
A módosított költségvetés több olyan konkrét projektet tartalmaz, amelyek közvetlenül is érezhető változásokat hoznak majd a város életében. A legjelentősebb fejlesztés a Nyugat lakótelep utcáinak felújítása, amelyre a város 726 ezer eurós támogatást nyert. Megújul a ravatalozó épülete is, amelyre 30 ezer eurót különítettek el.
A város emellett 5 ezer eurót biztosít a fedett uszoda projekttervének előkészítésére, a Tompa Mihály Alapiskola pedig 50 ezer eurós támogatásban részesül a felújításhoz. Az oktatási intézmények összességében több mint 1,1 millió euróval kapnak többet beruházásokra és működési kiadásokra.
A város új bevételi forrást lát a Rimaszombati Kártya (Karta Soboťana) programban is, amelyből mintegy 2000 kártya kibocsátásával 6 ezer eurós bevételre számítanak. A hajléktalanszállón a munkaügyi minisztérium támogatásából cserélik ki az elektromos hálózatot. A parkolóautomaták karbantartására 3 ezer euróval többet szánnak.
A város teljes költségvetése 3,85 millió euróval nő, döntően uniós és állami támogatások, illetve különféle átvett források révén, amelyek főként az iskolák és városi fejlesztések finanszírozását szolgálják. A beruházásokra szánt kiadások így már meghaladják a 6,1 millió eurót.
Rimaszombat emellett 610 ezer eurós hitel felvételét is tervezi, és 616 ezer eurót merít a városi tartalékalapból.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
Botrányba fulladt a városi képviselő-testület szeptember 30-i ülése, amelyet majd három hónapos szünet után hívtak össze. A képviselők a programot sem tudták jóváhagyni, mert heves vita alakult ki a testületi ülésekről készült felvételek és azok közzététele körül.
Az ülésen több fontos napirendi pont is szerepelt, köztük a városi költségvetés módosítása, de ezek tárgyalására már nem került sor. Az ülés határozatképtelenné vált, miután több képviselő elhagyta a termet.
Kérdések a felvételek körül
A testületi ülés elején Halász Attila képviselő kért magyarázatot Jozef Šimko polgármestertől, kik azok a magánszemélyek, akik az utóbbi időben rendszeresen kamerával rögzítik az üléseket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben az előző ülések teljes felvételei nem kerültek nyilvánosságra, csak rövid, összevágott részleteket közöltek az interneten, amelyeket Jozef Šimko polgármester saját közösségi oldalán használt fel.
Halász jelezte, nem kifogásolja, ha valaki rögzíti az üléseket, hiszen azok nyilvánosak, de a teljes anyagot is elérhetővé kell tenni, mert a szelektíven vágott felvételek alkalmasak lehetnek a képviselők lejáratására. Egyértelmű ígéretet kért a polgármestertől, hogy a jövőben a teljes felvételek nyilvánosságra kerülnek.
Jelezte, hogy amennyiben erre nem kapnak garanciát, frakciójával együtt távoznak.
A vitához hozzászólt Roman Vaľo képviselő is, aki kétségbe vonta a felvételeket készítő személyek motivációit és tolmácsolta a lakosság igényét, hogy a város hozza nyilvánosságra a testületi ülések teljes, vágatlan felvételeit.
Kapcsolódó cikkünk
Közbeszerzési visszaéléssel gyanúsítják Jozef Šimkót, Rimaszombat polgármesterét a kurinci üdülő csúszdaparkjának megépítésére kiírt versenypályázattal kapcsolatban. A nyomozás még folyamatban van – tájékoztatta a TASR-t Ivan Vozár, a Besztercebányai Kerületi Ügyészség szóvivője.
A polgármester ellen a losonci rendőrség indított büntetőeljárást még februárban. „A nyomozó a csúszdapark megépítésére kiírt versenypályázattal kapcsolatban indított büntetőeljárást Jozef Šimko polgármester ellen, a gyanú szerint 60 001 eurós jogosulatlan előnyhöz juttatta a közbeszerzés győztesét” – közölte Vozár.
Jozef Šimko áprilisban panaszt tett az eljárás megindítása miatt, de az ügyészség elutasította azt. „A nyomozás folyamatban van, ezért részletesebb információkkal nem szolgálhatunk” – tette hozzá az ügyészség.
A polgármester azt nyilatkozta a TASR-nek, hogy semmiféle visszaélés nem történt a csúszdapark hét évvel ezelőtti építésénél. „Az elmúlt 15 évben, amióta polgármester vagyok, már 18 büntetőfeljelentést tettek ellenem. Mindegyik megalapozatlannak bizonyult. A mostanit is az ellenfeleim politikai játszmájának tartom, és mindenkit biztosíthatok, hogy nem követtem el törvénysértést, még csak szabálysértést sem” – szögezte le.
Šimko tagad
Jozef Šimko polgármester tagadta, hogy ő rendelte volna meg a felvételeket, és hangsúlyozta: bárki készíthet felvételt a testületi ülésekről, hiszen azon nyilvánosak.
Szót kapott a felvételeket készítő Marián Dorkin is, aki még az ülés előtt éles szóváltásba keveredett az egyik újságíróval. Tagadta, hogy pénzt kapna a felvételekért, és kijelentette: a videóit úgy fogja megvágni, ahogyan ő akarja.
Mivel a polgármester továbbra sem garantálta, hogy a teljes, vágatlan felvételek elérhetővé válnak, Halász Attila vezetésével az Alternatíva frakció képviselői elhagyták az üléstermet. Csatlakozott hozzájuk Roman Vaľo és több más képviselő is. Az ülés így határozatképtelenné vált, a polgármester berekesztette azt.
Egy nappal később az Alternatíva frakciója közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozták: tiszteletben tartják minden állampolgár jogát, hogy részt vegyen a nyilvános üléseken és felvételt készítsen. Ugyanakkor kétségbe vonják Marián Dorkin motivációit, és elítélték, hogy az ülés kezdete előtt szóban megtámadott és megfenyegetett egy újságírót.
„Sajnáljuk, hogy ilyen lépésre kényszerültünk, de nem engedhetjük meg, hogy bárki hasonló módszerekkel éljen a polgárok által megválasztott képviselőkkel szemben, majd manipulált videók útján megfélemlítse őket, ahogy ez a júniusi ülés után egyik kollégánkkal szemben történt”
– áll a közleményben.
Hasonló szellemű nyilatkozatot adott ki a Roman Vaľo vezette Spolu sme Sobota (Együtt vagyunk Rimaszombat) frakció is, amely szintén a teljes felvételek nyilvánosságra hozatalát követeli.
Képviselői reakciók
A városi pénzügyi osztály vezetője, Miroslav Bielak szerint a módosítás után a költségvetés gyakorlatilag kiegyensúlyozott marad. Roman Vaľo képviselő üdvözölte a változtatásokat, amelyek szerinte a város aktuális igényeire reagálnak, és támogatják a külső forrásból társfinanszírozott projektek előkészítését. Külön kiemelte, hogy bekerült a költségvetésbe a Kurinec – Zöld-víz rekreációs központ fejlesztésének tervezése.
Jozef Šimko polgármester hangsúlyozta, hogy a nyári idényben Kurinec 1,6 millió eurós bruttó bevételt hozott a városnak, amelyből 800 ezer euró volt a tiszta nyereség. „Ebből 230 ezer eurót a hitel törlesztésére fordítunk, és bízom benne, hogy további 300 ezret is sikerül majd szereznem a mosdók és szociális helyiségek felújítására, amit annyira kifogásoltak.” – mondta.
Vita az átláthatóságról
A polgármester az ülésen visszatért a nyár eleji vitához is, amikor nem írta alá az első költségvetés-módosítást. Ezt azzal indokolta, hogy a képviselők akkor anélkül döntöttek a Gömöri Hírlap megszüntetéséről, hogy megvitatták volna annak következményeit, például a lapnál dolgozó újságírók végkielégítését.
Šimko gúnyos megjegyzést tett azokra a képviselőkre, akik az előző ülésen tiltakozásképpen elhagyták a termet, mivel a város nem volt hajlandó közzétenni a testületi ülések teljes, vágatlan felvételeit. Halász Attila képviselő azonban leszögezte, hogy ez nem „menekülés” volt, hanem a nyilvánosság korrekt tájékoztatásáért szervezett demonstráció.
„Ez a lépés az objektív tájékoztatás melletti kiállás volt” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy reméli, a regionális média a jövőben kiegyensúlyozottabban fog működni.
(rimava)
A Matica tiltakozik
Az ülésen Jozef Šimko polgármester ismertette a helyi Matica Slovenská levelét, amely tiltakozott a Csodaszarvas-szobor felállítása ellen. „A Csodaszarvas-szobor nem csak egy művészeti motívum, hanem a magyar mitológia szimbóluma, ami az ősi magyarok Kárpát-medencébe történő érkezésével kapcsolódik össze” – áll a levélben.
„Ebből az okból egy ilyen szimbólum felállítását Rimaszombatban történelmileg érzéketlen és kulturálisan helytelen lépésnek tartjuk”
– írták.
A levél tartalmát több képviselő is bírálta. Halász Attila és Cziprusz Zoltán meglepetésüknek adtak hangot, amiért a Matica most kifogást emelt, hiszen tavasszal még nem tiltakozott a szobor ellen. Sőt, Cziprusz szerint azzal, hogy a Csodaszarvas nem a Fő téren kerül felállításra, a Matica is könnyebben építheti fel a Hrebenda-szobrot.
Auxt Ferenc képviselő szintén értetlenségét fejezte ki, amiért egyesek a Csodaszarvas-mondát történelmi eseményként értelmezik. Mint mondta, szerinte inkább meséről van szó, „aminek semmi köze a történelemhez”, ezért nem tart attól, hogy a szobor megosztaná a város lakosságát.
A képviselők végül 14 igen szavazattal és három tartózkodás mellett elfogadták a határozatot a Csodaszarvas-szobor új helyszínen történő felállításáról. Ellenszavazat nem volt.
Felmerült a pártatlanság kérdése
A vita során több képviselő is kritizálta a városi lap működését. Vaš képviselő például azért bírálta a Gömöri Hírlapot, mivel az szerinte az utóbbi években egyre inkább a polgármester szócsövévé vált.
„Amikor valamelyik képviselő jó javaslattal áll elő, az újságban gyakran meg sem említik a nevét, viszont ha a polgármester tesz egy indítványt, azt mindig külön kiemelik”
– fogalmazott Vaš.
Hozzátette: amennyiben a lap a jövőben objektív módon működne, nem zárkózna el annak újbóli elindításától. Kiemelte ugyanakkor, hogy szerinte a város honlapját kellene használni a tájékoztatásra, mert az sokkal aktuálisabb, mint egy kéthetente megjelenő lap.
Jozef Šimko polgármester azt mondta, neki nincs problémája a Gömöri Hírlap megszüntetésével, de szomorúnak nevezte, hogy most épp azok akarják megszüntetni a lapot, akik korábban a megmentéséért küzdöttek. „Mitől félnek?” – kérdezte a képviselőket a titkos szavazás kapcsán.
Halász Attila képviselő elismerte, hogy a Gömöri Hírlap megszüntetése nem egy pozitív lépés a város számára, de emlékeztetett arra is: nem véletlen, hogy a képviselők idén már másodszor szavaznak a lap megszüntetéséről. Halász egyetértett Vaš képviselővel abban, hogy nyilvánvaló, kinek az érdekeit szolgálja a lap. Šimko nevetségesnek nevezte ezeket az okokat.
Megtakarítás 2026-ban
A városvezetés jövőre tervezi a megtakarítás pontos összegének kiszámítását, amelyet a 2026-os költségvetés többleteként fognak kimutatni. A végleges számok a költségvetés első módosításakor kerülnek a zárszámadásba, ennek kiszámolása a Városi Hivatal feladata.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
