Király Zsolt: Komáromban ismét kiderült, mennyire szétesett a felvidéki magyar közélet

Király Zsolt: Komáromban ismét kiderült, mennyire szétesett a felvidéki magyar közélet

Mivel a Magyar Szövetség saját bevallása szerint alig foglalkozik érdemi országos politikával, Gyimesi Györgyről pedig írunk épp eleget, így van időnk figyelni arra is, mi zajlik a magyar résztvevők körül a szlovák politikai palettán.

Hamran István korábbi országos rendőrfőkapitány jelenleg az SaS listáján próbál szerencsét. A legutóbbi EP-választásokon még a Demokrati színeiben szerzett mintegy 29 ezer egyéni karikát, így akarva akaratlanul is az öt legnépszerűbb, magát magyarnak valló felvidéki közéleti szereplő egyike. November 14-én épp az ő, valamint Nagy Ervin (Tisza párt) részvételével zajlott beszélgetőest Komáromban, ahol a Magyar Fórum két hamiskártyása, Simon Zsolt és Gál Zsolt is szerepet kapott.

Pártlogók nélküli plakát hirdette a beszélgetőestet, ám a nevek alapján jól látszott: három különböző világ próbált egy este erejéig közös nevezőt találni. Már ez önmagában erős disszonancia.

A kérdés tehát adta magát: mi ez az egész?

A magyar és szlovákiai magyar közélet válságáról, a korrupcióról és a politikai bátorságról beszélt Nagy Ervin, Hamran István és Simon Zsolt egy közös esten.

Hamran István Gyimesi György mögött ma az egyik legkomolyabban vehető szlovákiai magyar közszereplő. Szakmai múltjából eredően kézzelfogható, konkrét eredményei vannak, országos teljesítménye van, politikai súlyát a magyarok körében most kezdi építeni. A komáromi esten azonban úgy nézett ki, mint egy vendég, akit rossz helyre hívtak meg.

Király Zsolt: Beszéljük meg! – Fórum Dunaszerdahelyen, avagy az SaS a magyarok között

A moderálást – pontosabban annak karikatúráját – a Magyar Fórum megfáradt veteránja, Gál Zsolt, Simon Zsolt jobbkeze végezte. A rendezvény gyorsan átcsúszott egyfajta csoportterápiába, ahol a két fórumos sorra hozta fel saját sérelmeit, lenyomva mindent, ami valódi politikai tartalom is lehetett volna.

Pedig Hamran mondott erős mondatokat:

• „A Magyar Szövetség halott párt, semmilyen perspektívát nem lát benne”

• „Komáromiként jobban fogom képviselni a magyar érdeket.”

• „Magyarnak lenni mindig jó.”

Emellett világos véleményt mondott Robert Ficoról és Orbán Viktorról is. Utóbbival épp az előbbiről is diskurált anno.

Csakhogy minden mondata azonnal elveszett a szervezetlenség, a rossz dramaturgia és a Magyar Fórum politikailag üres, kiégett szereplőinek frusztrációja között.

Nagy Ervin húsz perces késéssel érkezett, mire befutott, a hangosítás már feladta a harcot. Komáromban így hogy halljon valamit az első három sorba ült át a 29 fős hallgatóság, melynek egynegyede újságíró volt. Már ez is pontos lenyomata annak, mennyire szétesett a felvidéki magyar közélet.

Hírdetés

Nagy Ervin hozta a Tisza-párt köré épített messianisztikus narratívát: Magyar Péter mint „őstehetség”, 2026 mint „újjászületés”, V4 mint személyes küldetés. De míg ez Budapesten rezonálhat, Komáromban inkább tűnt improvizált politikai importnak, mint valós párbeszédnek.

Közben Nagy Ervin felesége, Borbély Alexandra állítólag a Csallóközben építi a Tisza-szigetet. Hogy kivel? A politikailag lenullázódott Magyar Fórum egyik, még Simonnál is jelentéktelenebb tagjával, aki a legutóbbi parlamenti megmérettetésen kemény 294 karikát szerzett.

A Körkép.sk ezért a helyszínen próbálta megtudni a férjtől, lévén, hogy Borbély Alexandra gyereknevelés miatt otthon maradt: Mi értelme van mindennek?

A válasz mindennél beszédesebb volt:

Nagy Ervinnek fogalma sem volt arról, hogy a felesége Tisza-szigetet alapított a Csallóközben. Egy mondatban összefoglalva: nincs koordináció a felvidéki magyar politikai jelenlét mögött – még egy házaspáron belül sem a Tiszánál.

Ha valaki képes úgy viselkedni, mintha ő lenne az utolsó igazmondó próféta, az Simon Zsolt. A baj csak az, hogy mindezt kiégve, teljesen hiteltelenül, 0,11 százalékos választási eredménnyel és 1395 egyéni karikával teszi. Ez körülbelül annyi, amennyien egy óra alatt elolvassák majd ezt a cikket.

Simon a komáromi esten ismét felmondta a szokásos monológot:

• Eltűnt az értelmiség a Felvidéken

• Ő nem kér a magyar kormány pénzéből.

• Sokan feladták a közösség érdekképviseletét.

• Nem lehet mindenki megalkuvó,

• kell, hogy legyen olyan valaki (ő), aki valódi értéket képvisel

Csak épp senki nem kér már belőle. A gond nem a tartalommal, hanem magával Simonnal van: túl jól ismerjük őt az elmúlt 23 év alatt. Erkölcsi kiáltványai mögött nincs karakter, hitelesség, politikai teljesítmény, amely súlyt adna szavainak. Pontosabban amit mond és ahogyan ismerjük őt, az két különböző világ. Simon ma leginkább úgy jelenik meg, mint egy régi kabát, amelyet újra és újra elővesznek – de már minden varrása szétfoszlott.

A szlovákiai magyar politikában jelenleg mindenki mindenki ellen játszik, miközben mindenki mindenkivel szeretne együttműködni.

A Magyar Szövetség halott – mondja Hamran.

A Magyar Fórum lenullázódott – mondják a számok.

A Tisza árad – mondják a rajongók.

A magyar közösség pedig egyre jobban fárad – mondja minden hétköznapi ember.

A 29 fős komáromi hallgatóság nem csupán egy gyengén szervezett est közönsége volt – hanem tükör: közösségünk állapotának visszatükröződése.

Komáromban nem diktatúrát láttunk. De demokráciát sem. Csak egy újabb tét nélküli, megfoghatatlan estét, ahol azok beszéltek a felvidéki magyar érdekképviseletről, akiknek érdekképviseletre már nincs, vagy még alig van mandátumuk.

Király Zsolt

Nyitókép forrása: Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »