Győrben kezdte országjárását a kormányfő, a nagyobbik kormánypárt elnöke. Olyan érzései vannak, mint amiket a történetírók leírtak az első világháború előtti időszakról. Ukrajna ügyében reagált arra a vádra, mely szerint a magyar narratíva gyakran egybeesik az orosszal. A háború fenyegetettség mentén szerinte össze kell szednie magát. A háború elején az oroszok szerinte azt ajánlották, hogy két megyét adjanak át az ukránok, és ne lépjenek be a NATO-ba. Erre az ukránok angolszász nyomásra nemet mondtak, ezek után az orosz igény négy megyére vonatkozik már, erre viszont most már a nyugat nem talál eszközt.
Megkezdte karácsonyig tartó országjárását a digitális polgári körök szervezésében Orbán Viktor Fidesz-elnök, miniszterelnök.
Beköszönésként a „háborúellenes gyűlésen” elmondta, az a média, az az újságíró, akit külföldről fizetnek, azzal nem kell beszélgetni, kitiltani nem kell senkit.
Háborús veszély
„Nekem harcosnak is kell lennem. Időnként egyszerű lenne simulékonyat, simát mondani, de én nemzeti szuverenitás ügyében nem ismerek tréfát” – folytatta. „Jó, hogy itt vannak, majd megírják, ami nem történt meg” – utalt a kormánykritikus sajtóra.
Aláhúzta: veszély van, nem egy csendes szombati eseményen vannak, „azért állunk ki a béke mellett, mert egy háború küszöbén állunk”. Olyan érzései vannak, mint amiket a történetírók leírtak az első világháború előtti időszakról.
Szerinte felesleges bárkinek azt gondolni, hogy nem a nemzet része, aki nem tartozik a polgári oldalhoz, de az ellenzők oldalához tartozók számát csökkenteni kell.
Azzal kapcsolatban, hogy a magyar narratíva sokszor összecseng az orosszal, azt mondta, felnőttek módjára kell viselkedni:
ő mindig azt mondja, amit gondol, ilyen szempontból nem érdekli az oroszok elnöke,
ha a magyar érdek egybeesik másokéval, az más dolog.
A nagy kérdés szerinte az, hogy az orosz-ukrán háború jelenthet-e bármilyen fenyegetést a magyarok életére nézve, erre a válasza az, hogy igen, ráadásul nem is tud Magyarország békét teremteni, de ha ez így áll, akkor az is kérdés, „ki tudunk-e maradni, ezzel kelek és fekszem” – mondta.
A történelem tapasztalata az, hogy a magyarok kétszer is ki akartak maradni a világháborúból, Tisza István és Horthy Miklós idején is, most viszont ezzel kapcsolatban is kérdés, hogy vannak-e ehhez elég jó vezetők.
Orbán Viktor szerint neki is össze kell most szednie magát, a „mértéktartás és a mértékletesség fontos erény”.
Út a béke felé?
Gondot okoz szerinte, hogy a háborúzó felek nem akarnak békét, ezt onnan tudja, hogy mindkét félnél járt tavaly. Volodimir Zelenszkijnek azt mondta, az idő ellenük dolgozik amellett, hogy van igazság és „sok minden”. Figyelmeztette Volodimir Zelenszkijt, hogy Amerika ki fog lépni ebből a háborúból.
„Mi következik ebből? Meg kell próbálni a befolyással bíró nagyhatalmakat rávenni, hogy a békéért tegyenek. Elvileg nem lenne nehéz, mert vannak eszközök a nyugatiak kezében, hogy Ukrajnát a béke irányába tereljék, orosz irányban ez sokkal nehezebb” – fejtegette.
A háború elején az oroszok szerinte azt ajánlották, hogy két megyét adjanak át az ukránok, és ne lépjenek be a NATO-ba. Erre az ukránok angolszász nyomásra nemet mondtak, ezek után az orosz igény négy megyére vonatkozik már, erre viszont most már a nyugat nem talál eszközt.
Ebben a helyzetben Vatikán képviselte csak a Magyarországéhoz hasonló békeálláspontot, mégsem érdemes abból kiindulni, hogy csupa rossz emberrel vagyunk körülvéve, mindenkinek kell, hogy legyen egy hátsó sugalma, hogy épp a rossz oldalon áll, nem is mer olyat állítani, hogy bárki velejéig romlott lenne.
„Mindenkinek ott kell lennie a kérdésnek, hogy Úristen, mit csinálunk!”
– folytatta.
Mára a magyarok után a szlovákok is a békepártiság útjára léptek, Csehországra kitérve viszont azt mondta, „a legracionálisabb nép egész Európában”, ők tudják, „hogy ami most történik, az nekik rossz”, nem fognak elkölteni feleslegesen „egyetlen forintot sem”.
Védőpajzs
Beszélt az amerikai megállapodások közül a nagy visszhangot kiváltott védőpajzsról, amire igazából az első világháború óta szükség van, mivel elvették az olajmezőket, a bányákat, a nyersanyagot a trianoni döntéssel.
Cikkünk frissül.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
