Magyarország megtámadja az Európai Unió orosz energiaimport fokozatos megszüntetésére vonatkozó tervét – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban. A kormányfő szerint az EU új elképzelése – amely 2027 végéig kivezetné az orosz gáz és olaj minden formáját, beleértve az LNG-t is – „nyílt megsértése az európai jognak”, ezért Budapest az Európai Bírósághoz fordul.
Orbán úgy fogalmazott: mivel Magyarország minden alkalommal megvétózta az orosz energiát érintő uniós szankciókat, „Brüsszel azt találta ki, hogy az orosz energia importja többé nem szankció, hanem kereskedelempolitikai döntés”. Ez azért lényeges, mert míg a szankciókhoz egyhangúság kell, addig a kereskedelempolitikában elég a minősített többség.
A miniszterelnök szerint ez megkerüli az uniós alapszerződéseket. A kabinet ezért jogi és „nem jogi természetű” eszközökkel is fellép a döntés ellen.
A rádióinterjúban Orbán ismét kitért washingtoni látogatására, ahol Donald Trumptól – saját szavai szerint – teljes mentességet kapott a Török Áramlaton érkező gázra és a Barátság vezetéken szállított kőolajra vonatkozó amerikai szankciók alól.
Csakhogy a washingtoni külügy hamar pontosított: a mentesség valójában csak egy évig szól. Marco Rubio amerikai külügyminiszter pénteken egyértelművé tette, hogy a magyar energiaszállítás fenntartása időszakos engedmény, amelynek részeként Magyarország mintegy 600 millió dollár értékben vásárol majd amerikai LNG-t.
Orbán ezzel szemben úgy fogalmazott: a megállapodás mindaddig érvényben marad, amíg ő és Trump is hivatalban van.
Magyarország – tengerpart híján – továbbra is nagymértékben függ az orosz fosszilis energiahordozóktól. Orbán szerint az orosz energiaforrások elvesztése „gazdasági összeomláshoz” vezetne, bár ezt a kritikusok és több energetikai szakértő is vitatja.
Az Európai Unió májusban döntött arról, hogy
A terv kiterjed az orosz olajat szállító árnyékflotta visszaszorítására és az orosz urán importjának leállítására is. Minden tagállamnak saját kivezetési tervet kell készítenie.
A szigorúbb lépések mellett tíz EU-tagállam is felsorakozott – köztük Lengyelország, Finnország, a balti államok és Írország –, amelyek teljes tiltást követeltek az orosz LNG-re is, arra hivatkozva, hogy Moszkva háborús gépezetét az energiaexport finanszírozza.
A két ország régóta azzal érvel: a gyors kivezetés súlyos károkat okozna a gazdaságnak és az uniós versenyképességnek.
Orbán most az Európai Bíróság előtt próbál gátat vetni az uniós döntésnek – miközben Washingtonból is csak időszakos felmentést kapott az orosz energiaszállítások fenntartására.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
