November 17-e alkalmából koncert és kultúrprogramok várják a látogatókat Pozsonyban Havran Kati2025. 11. 14., p – 15:31
Különösen hangsúlyos helyszíne lesz a november 17-i megemlékezéseknek idén a főváros. A Nežná! (Bársonyos!) fesztivál célja, hogy megmutassa: a civil társadalom ereje abban rejlik, hogy képes az embereket összekapcsolni.
A hétvégén és november 17-én a város több helyszínén beszélgetésekkel, kulturális programokkal, interaktív műsorokkal idézik fel, miért olyan meghatározóak ma is az ’89-es értékek.
A rendezvénysorozat leglátványosabb eseménye a vasárnap, azaz november 16-án, a Szabadság téren megrendezett Szabadság Zónája lesz, amely egész nap várja a látogatókat. A téren beszélgetések, közösségi programok, gasztronómiai különlegességek és népszerű podcastok élő felvételei várják, számos civil szervezetek is bemutatkozik.
A pozsonyi ünnepségek csúcspontja a Koncert a szabadságért lesz, amelyet november 16-án 18 órakor tartanak, szintén a Szabadság téren.
A színpadon olyan zenészek, alkotók és közéleti szereplők lépnek fel, akik munkásságukkal azt bizonyítják: fontosak számukra a civil értékek és a szabad társadalom gondolata.
A koncert fellépői között szerepel Billy Barman, Laura Weng, a Vidiek, az AstralKid22 és még sok más közismert művész és közéleti személyiség.
A főbb programok mellett számos kísérőrendezvény színesíti az eseményt. A város különböző pontjain művészeti installációk, tematikus kiállítások, fiatalokat megszólító projektek, felolvasások és közösségi aktivitások várják az érdeklődőket.
A Nežná! fesztivál teljes programja itt található.
Kapcsolódó cikkünk
Továbbra sem teljesen világos, hogy a november 17-ére tervezett megemlékezéseken a négy szervezetten együttműködő ellenzéki párt hol közösködik a Szlovákia Mozgalommal.
Miután a Fico-kormány a gazdasági konszolidáció jegyében eltörölte a szabadságért és a demokráciáért vívott harc napjának státuszát, borítékolhatóvá vált, hogy a szimbolikus évfordulót megpróbálja kihasználni az ellenzék. A jelenlegi állás szerint több városban is demonstrálnak a kormány ellen, de arról nincs konszenzus, mit kell és lehet kezdeni a szervezett egyeztetésből kizárt Szlovákia Mozgalommal.
Tüntetés együtt és külön
Az elmúlt napokban kiszivárgó információk alapján Pozsonyban a Progresszív Szlovákia, az SaS, a KDH és a parlamenten kívüli Demokraták tartanak közös rendezvényt november 17-e alkalmából. A négy párt a Szabadság téren, hat órától tartja meg a rendezvényt, amely a korábbi tapasztalatokból kiindulva valószínűleg a legnagyobb kormányellenes demonstráció lesz majd aznap. A névsorból azonban hiányzik a Szlovákia Mozgalom: Igor Matovič volt kormányfő pártját nem hívták meg az ünnepségre.
A lépés azért érdekes, mert a Matovič-vezette mozgalom több településen is foglalt teret az évforduló alkalmából és megszólította az ellenzéki pártokat a közös ünneplés kapcsán.
Míg a PS nem válaszolt a felkérésekre, a többi formáció igen. Így történhet meg, hogy a Szlovákia Mozgalom a Szlovák Nemzeti Felkelés terén csoportosul, a fővárosban tehát egy nap két tiltakozó akciót is tartanak. Matovič pártjának deklaráltan legfontosabb tüntetését Nagyszombatban tartják meg, valószínűleg ellenzéki partnerek részvételével. A mozgalom állítja, hogy ennek a tüntetésnek az előkészítése már a nyáron megkezdődött, nem keresztbeszervezésről van szó.
A legtöbb településen, jellemzően a szlovákiai nagyvárosokban a négyes koalíció és a Szlovákia Mozgalom nézetkülönbségeit a különböző időpontokban és helyeken szervezett demonstrációkkal oldják meg. A tüntetések egy részét ugyanakkor nem is pártok, hanem civil mozgalmak szervezik, egyben távol tartják tőlük a politikusokat – a négy párt zászlóshajó-rendezvénye egyértelműen a pozsonyi központi tüntetés.
Kapcsolódó cikkünk
A legerősebb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia (PS) szerdán „Matovič-mentes” ellenzéki megmozdulást hirdetett november 17-re, a bársonyos forradalom évfordulójára. A pozsonyi Szabadság téren közvetlenül ezután kezdődik majd a civil megemlékezés.
A november 17-ei megmozdulást a PS szervezi az SaS, a KDH és a Demokraták pártokkal közösen.
„Az embereket a Szabadság térre hívjuk, hogy emlékeztessük őket arra: ez a dátum nem csupán egy szám a naptárban. Ez az a nap, amikor a szabadság, a méltóság és a bátorság győzött az igazságtalanság felett” – jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint Fico kormánya a demokrácia alapjait támadta meg azáltal, hogy évtizedekkel a bársonyos forradalom után megszüntette az ünnepnap munkaszüneti jellegét.
„November 17. nemcsak a politikusok és a pártok ügye. Minden állampolgáré” – tette hozzá a pártelnök. A PS ezért megegyezett a civil szektorral: az este hatkor kezdődő ellenzéki rendezvény lezárása után átadják a Szabadság teret a civil társadalom képviselőinek.
Közvetlenül az ellenzéki után kezdődik a civil akció
A Béke Ukrajnának nevű civil szervezet ugyancsak szerdán jelentette be az akcióját „’89-ben kicsengettük a szabadságot, ma meg kell védenünk” címmel, amely 18:30-kor veszi kezdetét a Szabadság téren, a politikai pártok által meghirdetett gyűlés után. A megmozdulást eredetileg az SNP téren tartották volna, de azt jelenleg felújítják.
„Gyűlésünk független, és kizárólag azoknak az embereknek az adományaiból finanszírozzuk, akik hisznek a szabad Szlovákiában. A kommunizmus szolgái nem fognak megállítani minket. Emlékszünk ’89-re – és pontosan tudjuk, miért álltunk akkor a tereken. Nem fognak megfélemlíteni”
– mondta Lucia Štasselová a Béke Ukrajnának szervezet képviseletében. A szervezési költségek finanszírozására nyilvános gyűjtést hirdettek.
A tüntetésen felszólalnak majd az események egykori résztvevői, közéleti és kulturális személyiségek, zenészek és aktivisták, akik szintén elutasítják az autoriter módszerek visszatérését.
Lesz általános sztrájk?
Bár a Szabadság téren jelen lesznek az SaS képviselői is, a párt november 17-e kapcsán továbbra is „általános sztrájkról” beszél, amiért az ellenzéki partnerei – köztük a KDH nyíltan is – bírálják. Ugyanakkor a párt politikusainak megszólalásaiból az következik, hogy általános sztrájkon nem a munkavégzés tömeges leállítását értik (amire utoljára 1989-ben volt példa).
„Ez a nap két síkon fog zajlani – szimbolikusan, hiszen több létesítmény zárva tart majd, felfüggesztik a termelést, illetve kitűzik a generális sztrájk jelvényét”
– nyilatkozta ezzel kapcsolatban Branislav Gröhling, az SaS elnöke.
„A másik sík az ellenzéki és civil kezdeményezésű közös tüntetések lesznek, amelyek egész Szlovákiában zajlanak majd. További részleteket fokozatosan teszünk közzé. Továbbra is érvényes, hogy akik csatlakozni szeretnének, a dostrajku.sk oldalon regisztrálhatnak” – tette hozzá.
Kapcsolódó cikkünk
Az SaS november 17-re általános sztrájkot hirdetett, ehhez saját weboldalt is indított. A párt így tiltakozna a kormány megszorításai ellen, a KDH ugyanakkor nem tartja jó ötletnek a kezdeményezést, mivel szerintük az csak tovább rontana a gazdasági helyzeten. A munkáltatók legnagyobb érdekvédelmi szervezetei sem csatlakoznak. A PS kerekasztal-beszélgetést hívott össze az ügyben.
Branislav Gröhling, az SaS elnöke hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta: Szlovákia ébredezik, és egyre többen – magánszemélyek, vállalkozók, cégek és szakszervezetek – érdeklődnek, miként tudnának csatlakozni a megmozduláshoz.
„Szlovákiának általános sztrájkra van szüksége. Meg kell ráznunk Robert Fico kormányát, és emlékeztetnünk kell, hogy a parlamenti demokrácia ereje a néptől ered. Nem hallgathatunk, amikor a gazdaságunk összeomlik, amikor a vállalkozókat ellenségként kezeli a kormány, amikor a befektetők elfordulnak országunktól. Nem maradhatunk tétlenek, ha a szabadságunkat támadják és veszélybe kerül az EU- és NATO-tagságunk”
– hangsúlyozta Gröhling a sajtótájékoztatón.
Állítása szerint sokan jelezték, hogy készek egy vagy akár több órára is szüneteltetni a munkát, bezárni az üzletüket. Konkrétan a Szlovákiai Fuvarozók Szövetségét említette, hozzátéve: a munkáltatókkal és szakszervezetekkel még folynak a tárgyalások. Gröhling ugyanakkor kiemelte: nem szakszervezeti vagy politikai, hanem polgári akcióról van szó.
Nem olyan lesz, mint 1989-ben
Az SaS által meghirdetett tiltakozás időpontja szimbolikus:
1989. november 17-én indult a bársonyos forradalom, amelynek részeként november 27-én Csehszlovákia történetének egyik legnagyobb általános sztrájkját tartották meg.
Két órára a gyárakban, hivatalokban is leállt a munka, több iskolában, egyetemen szünetelt a tanítás. Az üzemek, boltok, hivatalok, iskolák 75 százaléka csatlakozott a megmozduláshoz, az utcákon tízezrek tüntettek. A sztrájk hatalmas társadalmi nyomást gyakorolt a kommunista rendszerre, és kulcsszerepet játszott a politikai változások felgyorsításában.
Gröhling a hétfői sajtótájékoztatón megjegyezte, hogy a most tervezett sztrájkot nem úgy kell elképzelni, mint az 1989-eset, és megérti, hogy nem minden állampolgárnak lesz lehetősége bekapcsolódni. Szerinte a sztrájkkal való egyetértést más módon is ki lehet majd fejezni – a közösségi hálón, vagy plakátok, matricák kiragasztásával.
A KDH nem támogatja
Az SaS a többi ellenzéki párttal is egyeztet az akcióról. A Demokraták párt már jelezte, hogy támogatja a kezdeményezést, a KDH azonban elutasította az általános sztrájk ötletét.
„Meggyőződésem, hogy az általános sztrájkot nem politikai pártoknak kell előkészíteniük, és főleg nem meghirdetniük. Ez a munkáltatók vagy a szakszervezetek feladata” – reagált Milan Majerský, a KDH elnöke. Hangsúlyozta, pártja november 17-én a tereken fog megemlékezni a kommunizmus bukásáról, tiltakozva egyebek mellett az ellen is, hogy a kormány döntése értelmében az idei évtől már nem munkaszüneti nap a bársonyos forradalom ünnepe.
Majerský arra is figyelmeztetett, hogy egy általános sztrájk hatalmas gazdasági károkat okozna.
„Végső soron tovább rontaná az államháztartás helyzetét, és éppen azok fizetnének rá, akiket védeni szeretnénk: a családok, a gyerekek, a nyugdíjasok vagy az egyéni vállalkozók”
– mondta. Egyben hangsúlyozta: pártja is elutasítja az „igazságtalan és érzéketlen” konszolidációs intézkedéseket, mert a kormány ahelyett, hogy magán spórolna, azoktól vesz el, akik a legnehezebben tudnak védekezni.
Gröhling ugyanakkor azt állította: a vállalkozók, akikkel egyeztetett, egyetértenek abban, hogy ha szimbolikusan leállítják a munkát vagy szüneteltetik a termelést, az ebből fakadó kár sokkal kisebb lesz annál, mint amit Fico készül előidézni a megszorításokkal. Elmondása szerint a párt egy hét múlva tájékoztat arról, hogyan halad a sztrájk szervezése és hány munkáltató csatlakozott.
A munkáltatók legnagyobb érdekvédelmi szervezetei (RÚZ, AZZZ) hétfőn úgy foglaltak állást az általános sztrájkkal kapcsolatban, hogy szerintük „nincs helye az ilyen politikai tevékenység támogatásának és az abban való részvételnek.”
Kapcsolódó cikkünk
A kormány 22 intézkedést számláló harmadik konszolidációs csomagja a cégeket és a vállalkozókat egyaránt igen érzékenyen érintheti. Az újabb megszorítások hatása egyebek mellett a költségeik emelkedésében, valamint a bevételeik csökkenésében nyilvánulhat meg, amely következtében nem kizárt, hogy kénytelenek lesznek drasztikusan csökkenteni a közhasznú tevékenységek finanszírozására szánt összeg nagyságát is.
Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter hosszas késlekedés után a napokban mutatta be a következő, 2,7 milliárd eurós konszolidációs csomagot, amely intézkedéseinek többsége ezúttal is az adó- és járulékterhek növelésére összpontosít.
Az országban működő vállalatok képviselői pedig rögtön megkongatták a vészharangot, mivel úgy vélik, a kormány ismét velük és a lakosokkal fizetteti meg a nagy állami spórolás árát.
A cégek attól tartanak, nemcsak a kiadásaik emelkednek majd, de a bevételeik is drasztikusan csökkenhetnek, mivel a megszorítások feltehetően a polgárok vásárlóerejére is hatással lesznek. Ez a kombináció pedig még a legoptimistább esetben is azt eredményezheti, hogy egyfajta önkonszolidációt lesznek kénytelenek eszközölni. Egy ilyen belső spórolásnak pedig a közhasznú tevékenységek finanszírozására szánt források is áldozatul eshetnek.
Közhasznú projektek
Bár a döntéshozók hajlamosak az országban működő cégek többségét egyszerű adófizetőkként kezelni, a vállalatok egy részét az össztársadalmat érintő kérdések is foglalkoztatják. A szlovák piacra lépésének 21. évfordulóját ünneplő Lidl eddig legalább tíz alkalommal nyerte el az év adófizetője díjat, országszerte 175 üzletet, három logisztikai központot, valamint egy irodát működtet és nagyjából 6500 munkavállalót foglalkoztat, a vezetők mégsem feledkeztek meg a közhasznú invesztíciókról.
„Fontos számunkra ez az ország, így szeretnénk hozzájárulni a fejlődéséhez”
– magyarázta Kamila Klész, a vállalat adózással kapcsolatos kérdésekért felelős részlegének vezetője, aki azt is megjegyezte, hogy eddig 20 millió eurót költöttek olyan projektek megvalósítására, amikből mindenki profitál. Segítettek például a környezetvédelmi károk egy részének felszámolásában, támogatják a hátrányos helyzetű gyermekeket, játszótereket és városi parkokat építenek, de a céghez kötődik az „Oszd meg és segíts” elnevezést viselő akciót is, amely keretében 2,7 millió euró értékben gyűjtöttek tartós élelmiszereket.
Jótékony vállalatok
Érdemes továbbá megemlíteni a palackvisszaváltásért felelős Betétdíj-rendszerkezelő Társaságot is, amely ugyancsak nagy hangsúlyt fektet a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok támogatására. A társaság a nyár folyamán egy memorandumot írt alá a Szlovák Püspöki Konferenciával, az együttműködés célja pedig az, hogy a jövőben azok is igénybe vehessék a betétdíjas rendszert, akik valamilyen vallási rendezvényre látogatnak. A közös munka azonban különböző jótékonysági projektek támogatását, valamint az ökológiai tudatosság népszerűsítését is magában foglalja majd.
2025. szeptember 15-én, a Hétfájdalmú Szűzanya ünnepe alkalmából rendezett sasvári zarándoklat volt az első olyan esemény, amelyen már élesben működött az új rendszer. A bevétel teljes összegét pedig a helyi hátrányos helyzetű fiatalok támogatására ajánlották fel. (td)
PS: össze kell fogni és koordináltan fellépni a kormány ellen
Michal Šimečka, a PS elnöke az SaS felvetésére úgy reagált, hogy a kormány intézkedéseit elutasító erőknek koordináltan kell cselekedniük, ezért kerekasztal-egyeztetést hív össze péntekre, ahol az ellenzéki pártok a munkáltatókkal, a szakszervezetekkel és a civil társadalom képviselőivel közösen találják majd ki a november 17-i tiltakozás formáját.
„Le kell ülnünk, ki kell cserélnünk a véleményeket és ötleteket, és közös nevezőre kell jutnunk. Számomra egy dolog alapvető: november 17-ét, a szabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelem napját méltósággal kell megünnepelnünk, és együtt kell határozott nemet mondanunk arra, hogy a kormány Szlovákiát Moszkva felé húzza és elszegényítse az állampolgárait”
– hangsúlyozta Šimečka.
Mi lesz Matovičékkal?
Nyitott kérdés még az is, hogy az Igor Matovič-féle Szlovákia mozgalom milyen megmozdulást szervez, vagy milyen akción vesz részt a fővárosban. A PS-t vezető Michal Šimečka korábban többször is elhatárolódott a Szlovákia mozgalommal való együttműködéstől, és a közös ellenzéki tüntetésre sem hívták meg a mozgalom képviselőit.
Matovič ezzel szemben múlt héten felszólította a többi ellenzéki párt képviselőit, hogy közösen emlékezzenek meg a bársonyos forradalomról.
„Bár a PS azt mondta, hogy kizár bármilyen együttműködést velünk, ennek ellenére november 17-én együtt kellene állnunk a tereken”
– mondta a korábbi miniszterelnök, hozzátéve, hogy az embereknek „látniuk kell a fényt az alagút végén.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzéki szempontból kudarcba fulladt sikeres alkotmánymódosítás után úgy tűnt, fagypontra jutott a viszony a releváns pártok között, a napokban teljes gőzzel megindult a szervezkedés – ebéddel és közös rendezvényekkel.
A legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia közös ebédre hívta a KDH, az SaS és a jelenleg parlamenten kívüli Demokraták vezetőit, míg a találkozóból kimaradó Igor Matovič-vezette Szlovákia mozgalom a november 17-i tüntetések kapcsán koordinálná a pártokat. Közeledés ugyanúgy lehet ebből, mint versenyfutás és kölcsönös vádaskodás.
Ebéd-diplomácia
A négy ellenzéki párt közös találkozójáról – ahol a vezetők egy teli asztal mellett beszélték meg a vitás ügyeket – mindegyik résztvevő tudósított. Ez már csak azért is szokatlan, mert a korábban, októberben rendezett kerekasztal fejleményeit zárt körben kommunikálták csak, nem büszkélkedtek vele a nyilvánosság előtt.
A titkolózásnak megvannak a gyakorlati okai: a kerekasztalt eredetileg még szeptemberre szervezték, de keresztülhúzta azt az alkotmánymódosításról szóló szavazás, majd a voksolást követő káosz.
A kereszténydemokrata KDH mellett, amely gyakorlatilag „szabad kártyát kapott” az ellenzéki együttműködésből, a Szlovákia mozgalom frakciójának két képviselője is kiszavazott az ellenzékből, az ellentmondásos módosítást pedig elfogadták.
Ami ellenzéki szempontból még rosszabbul alakult szeptemberben, hogy a szavazást követő ideges hangulatban több politikus, köztük a PS-t vezető Michal Šimečka is elhatárolódott a Szlovákia mozgalommal való együttműködéstől. Ezzel a kijelentéssel azonban ugyanannyi kérdést felvetett, mint megoldott, hiszen a jelenlegi közvélemény-kutatások alapján az ellenzéknek még a Demokraták bejutásával is csak Matovič-csal együtt lenne esélye a kormányalakításra. A közös fellépés erősítésének célja a választói bizalom visszaszerzése lenne.
Közös pontok
Késő ősszel úgy tűnik, hogy a KDH leválasztására tett kísérlet az ellenzéki blokkból nem folytatódik tovább. A kereszténydemokraták a lelkiismereti szabadságról szóló passzusokat is belefoglalnák az alkotmányba, de erre a Smer már nem hajlandó (az állítólagos szóbeli ígéretek ellenére). Közös pontok híján pedig marad az ellenzéki együttműködés szorosabbra vonása.
A négy párt munkaebédjén állítólag a résztvevők szervezési és gyakorlati pontokat is átbeszéltek, a kooperáció szakmai szinten mutatkozhat meg: az ellenzék közös programot alkothat az alapvető gazdasági, külpolitikai és szakpolitikai kérdésekben. Ezzel gyakorlatilag jelezné a választóknak, hogy a következő választás után együtt, egy átgondolt platformot alkotva szeretné irányítani az országot.
A konkrét programpontokról azonban nem szivárogtattak és fontos kérdésnek számít, hogy vajon képesek-e a felek bármiféle megegyezésre jutni a kulturális-etikai kérdésekben. A KDH álláspontja ugyanis több hangsúlyos dologban, mint a terhességmegszakítás, az egyház és az állam szétválasztásának kérdése, vagy az azonos nemű párok jogaival kapcsolatos ügyek, eltér a szövetségeseitől.
Matovič előzne?
A munkaebédből ismételten kimaradt a Szlovákia mozgalom. Nem véletlenül: Igor Matovič és a találkozót szervező PS között továbbra is fagyos a viszony, a mozgalom vezetője rendszeresen bírálja Šimečka pártját és hol a Hlas-szal való közösködéssel, hol az ellenzéki együttműködés elárulásával vádolja meg.
Az egykori miniszterelnök azonban politikailag is kezébe vette a kezdeményezést: közös fellépést javasolt a pártoknak a november 17-i megemlékezések és tiltakozások idején. Míg a PS nem válaszolt a felvetésre, a többi párt részéről óvatos pozitív visszajelzések érkeztek, érdekes lesz figyelemmel követni, hogy a következő napokban miként alakul a tiltakozások szervezésének dinamikája.
Míg a tavaszi és kora őszi tiltakozásokból a Szlovákia mozgalom látványosan kimaradt és saját, kisebb megemlékezéseket tartott (mindenki megelégedésére), november 17-én a mozgalom frontális támadásba lendült. Több nagyvárosban Matovič foglalta le a fontos tereket a saját bejegyzett akcióinak és most egyfajta „baráti gesztusként” ajánlaná fel az ellenzéki partnereinek, hogy beszállhatnak a megemlékezésekbe.
A lépés dilemma elé állítja a pártokat: ha a Szlovákia mozgalommal közösen lépnek a nagyközönség elé a szimbolikus időpontban, akkor nehéz megmagyarázni, miért hiányzik a politikai formáció a közös egyeztetésekről. Amennyiben azonban Matovič megjelenne a tárgyalásokon, azt nem félne a saját javára kihasználni akár az információk szivárogtatásával, akár a megállapodások saját (félre)értelmezésével. Ettől pedig nem csak a Progresszív Szlovákia tart.
A pártok azonban még egy dolgot szeretnének elkerülni: hogy szimbolikusan is veszekedésbe forduljon a demokrácia ünnepének évfordulója. A káosz ugyanis szintén leginkább a rendszeren kívül álló Szlovákia mozgalomnak kedvezne.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia azt tervezi, hogy az ellenzéki pártoknak felajánlja egy politikai és szakmai szintű koordinációs platform létrehozását. A KDH-val, az SaS-szel és a Demokratákkal szeretne együttműködni.
„Az elmúlt két évben több projekt kapcsán is közelebb kerültünk egymáshoz, és egységesebben lépünk fel. Mindegyik pártban kiváló szakértőket és igazi hazafiakat látok. Meggyőződésem, hogy ez a négy párt képes stabil kormányt létrehozni”
– közölte Michal Šimečka, a PS elnöke. Hozzátette: az ellenzék együttműködése lehet annak a reménynek a forrása, hogy a jövőben sikerül újraindítani Szlovákia gazdaságát.
Martina Kakaščíková, a Demokraták szóvivője azt közölte, hogy pártja üdvözli a kezdeményezést, és örül a közös vita elindításának. „Készen állunk arra, hogy szakértelmünkkel, személyzetileg és a programunk keretében is kivegyük ebből a részünket” – közölte.
A Szlovákia mozgalom több megyeszékhelyen – így Nagyszombatban, Eperjesen, Zsolnán és Besztercebányán – is lefoglalt tereket a saját rendezvényei számára, ahová meghívta a többi ellenzéki párt képviselőit is. Az SaS már elfogadta a meghívást, regionális képviselőik fel fognak szólalni az egyes városokban.
A PS annyit közölt, hogy nemcsak Pozsonyban, hanem más szlovákiai városokban is szerveznek megmozdulásokat, de csak ott, ahová nem terveznek más gyűlést.
Sztrájk nem lesz
Míg a tüntetések előkészítése változó tempóban zajlik, szinte biztosnak tűnik, hogy az ellenzék egységes álláspontjának hiányában kútba esett az országos sztrájk koncepciója. Az ötletet a kora őszi ellenzéki megmozdulásokon a Szabadság és Szolidaritás vetette fel, Branislav Gröhling egyik tiltakozó megszólalásában. A párt állítása szerint folyamatosan egyeztetett a szakmai szervezetekkel a sztrájkról. A négy párt álláspontja azonban megosztott a kérdésben: a Demokraták elvben támogatnák a lépést, a PS és a KDH pedig inkább a nagyobb sikerélménnyel kecsegtető közös tüntetéseket szervezné.
Egy országos sztrájk kihirdetéséhez szükséges nagy szervezőmunka előkészületei azonban nem látszanak. Az SaS ugyan létrehozta a dostrajku.sk weboldalt, ahol a kezdeményezés szimpatizánsai jelentkezhetnek és megoszthatják az interneten is a támogatói álláspontjukat, konkrét megegyezések a szakszervezetekkel nem születtek.
A vállalatok egy része így inkább saját elhatározásából biztosít munkaszüneti napot a dolgozóinak, a felsőoktatási intézmények és néhány önkormányzat szintén csatlakozott a kezdeményezéshez. Ezt a lépést azonban nem az SaS pártjával koordinálva hozták meg, a legtöbb demonstráló a nappali órákban tehát dolgozni fog november 17-én: másfél évtized után először.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
