Megtelt emlékezőkkel az egri bazilika november 12-én, hogy búcsút vegyenek Katona Istvántól, az Egri Főegyházmegye nyugalmazott segédpüspökétől. A gyászszertartást Erdő Péter bíboros, prímás vezette. Együtt emlékezett Michael W. Banach érsek, magyarországi apostoli nuncius, Ternyák Csaba egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, külhoni püspökök, a papság, rokonok, hívők sokasága.
Az emlékezés a dicsőséges rózsafüzér imádkozásával kezdődött, Katona István, a bazilikája kupolája alatt felállított ravatalánál. XIV. Leó pápa üzenetét a szentmise elején Michael W. Banach apostoli nuncius tolmácsolta. Pietro Parolin bíboros államtitkár Ternyák Csaba egri érseknek címzett részvéttáviratában azt írta, a Szentatya, miután értesült Katona István nyugalmazott segédpüspök elhunytáról, atyai együttérzését és őszinte részvétét fejezi ki a gyászoló családnak, a papságnak, a szerzeteseknek és a főegyházmegye híveinek.
A levél úgy fogalmaz: a Szentatya hálát ad Istennek, Katona István hosszú és gyümölcsöző egyházi, püspöki szolgálatáért, s megemlékezik lelkipásztori buzgóságáról, a nevelésért végzett fáradhatatlan munkájáról. „A megboldogult püspök lelkét a Mennyei Atya irgalmába ajánlva Őszentsége apostoli áldását adja mindazokra, akik részt vesznek a temetési szertartáson.”
Az apostoli nuncius ezt követően kifejezte őszinte együttérzését a főpásztoroknak, a papságnak, a híveknek, Katona püspök úr családtagjainak, és biztosította imáiról a jelenlévőket. Az elhunyt püspök a földi életben az isteni irgalmasság fáradhatatlan apostola volt, élvezhesse a túlvilágon az Irgalmas Mennyei Atya örök szeretetét – búcsúzott a nuncius.
Erdő Péter bíboros szentbeszédében Katona István püspök emlékét és lelki örökségét idézte fel. Az evangéliumban elhangzott nyolc boldogságra utalva úgy fogalmazott, az első és az utolsó keretet alkot, mert ebben a két mondásban világosan kifejezésre jut, ezek az emberek azért boldogok, mert övék a mennyek országa. Jézus nem földi igazságtételről beszél, hanem az örök üdvösség útját tárja elénk. Az igazságosság és az irgalmasság nem egymás ellentétei, összetartozó párost alkotnak, mindkettő Isten tulajdonsága. Mi, bűnös emberek mindannyian rászorulunk az irgalomra, a bocsánatra. Az emberek közötti viszony sem nélkülözheti az irgalmasságot. Különösen igazságtalanságokkal, háborúkkal teli korunkban nyilvánvaló, hogy emberi erővel nem lehet igazságot tenni népek között, jóvá tenni, ami jóvátehetetlen – mutatott rá a szónok.
Fausztina nővér ezt érezte meg, akinek lelkiségére hatással volt Szent II. János Pál pápa, aki prófétai módon megérezte, hogy irgalmasság nélkül a földi élet egyensúlya sem biztosítható. Erdő Péter az elhunyt életpályájának állomásait idézte fel: 1953-ban szentelték pappá Szegeden, majd több helyen szolgált káplánként, plébánosként. 1989. novemberében nevezték ki váci segédpüspökké. A püspöki karban a Katolikus Iskolák Főhatóságának elnökeként segítette az új katolikus iskolák indulását. 1997-ben Egerbe helyezte a Szentatya, itt nyújtotta be lemondását 75. életévének betöltésekor, ám a Szentatya arra kérte, hogy további intézkedésig lássa el hivatalát. Még 10 évig, 2013. novemberéig aktív segédpüspökként működött, ekkor ő volt a világegyház legidősebb aktív szolgálatban lévő segédpüspöke.
Lelkipásztori szeretetét mindvégig megmutatta, idős korában Szentek, szent életű emberek című sorozata minden nap jelentkezett a Szent István Rádióban és a Magyar Katolikus Rádióban. Az isteni irgalmasság kultuszának terjesztése kiemelt jelentőségű volt számára, szervezte a konferenciákat, s fontosnak tartotta, hogy Krakkóban, az Isteni Irgalmasság-bazilikájában magyar kápolna létesüljön. Ezt 2004-ben szentelték fel, s a 20. évfordulón is megemlékeztek erről a kezdeményezésről Krakkóban. Püspök úr türelemmel és méltósággal viselte hosszú betegségét. Lelkipásztori hűsége és kitartó igyekezete olyan örökség, ami értékes példa lehet a mai papi nemzedék számára – zárta emlékezését a bíboros.
A szentmise végén Ternyák Csaba egri érsek megköszönte a méltatást, a megemlékezést, és az Egri Főegyházmegye papsága, hívei és szerzetesei nevében búcsúzott az elhunyttól. Felidézte, nyári találkozásuk alkalmával már nagyon gyenge volt Katona püspök, de voltak még tervei, látni szerette volna még egyszer a bazilikát, s el akart búcsúzni Egertől. Így szervezték az augusztus végi látogatást, amikor felkérték, áldja meg a székesegyház új, akadálymentes bejáratát. Ezt örömmel vállalta, s az áldás után mondott egy fohászt, amit élete összefoglalásának is tekinthetünk – mondta az érsek.
Ezen utolsó nyilvános liturgikus működésére utalva úgy fogalmazott az érsek, Katona István püspök akadálymentesítő volt. Egész élete, papi és püspöki hivatása erről szólt, akadályokat hárított el az Isten felé vezető úton. Ezt tette 1953-as szentelése óta papként, püspökként, s egyengette a hallgatók mennyország felé vezető útját rádióműsoraival, könyveivel, a katolikus iskolák gondozásával. Keresett gyóntató, lelki vezető volt, aki segített a hozzáfordulóknak az örökkévalóság felé vezető úton. „Az egri bazilika akadálymentes bejáratának megáldásával csak a zárókövet helyezte el életművében. Különös kegyelem volt számára, hogy éppen október 21-én, Szent II. János Pál pápa, az isteni irgalmasság pápájának emléknapa előestéjén szólította magához az Úr.”
Katona István püspök koporsóját, a beszentelést és búcsúvételt követően a bazilikája kupolája alatt felállított ravataltól kísérték az altemplomba, végső nyughelyére.
A szertartást élő adásban közvetítette a Szent István Rádió és a Szent István Televízió.
Forrás: Bérczessy András/Egri Főegyházmegye
Fotó: Balogh Ferenc/Egri Főegyházmegye
Magyar Kurír
(ki)
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
