1945. augusztus 9-én jelent meg az Új Ember első száma. Lapunk nyolcvanéves fennállását ünnepelve cikksorozatot indítottunk, válogatva az elmúlt évtizedek írásainak legjavából. Ezúttal az 1965. november 7-én megjelent számból idézzük Mihelics Vid Rómából küldött „telefonjelentését”, amely a II. Vatikáni Zsinat október 28-i napjáról szól.
Mihelics Vid telefonjelentése Rómából, a II. vatikáni zsinat 1965. október 28-i napjáról
Mire a mise véget ért és elhangzott a pápa áldása, aki utána ismét helyet foglalt trónszékében, Felici főtitkár már közölhette is az egyes schémákra leadott szavazatok eloszlását. Bejelentéseit a zsinat mindannyiszor megtapsolta. Különösen nagy tapsot váltott ki annak a szavazásnak eredménye, amelyet az egyház és a nem keresztény vallások viszonyát tárgyaló schémáról tartottak. A püspökök lelkipásztori feladatairól, a szerzetesi élet megújításáról és a papok képzéséről szóló schémák, mondhatni, egyhangúlag mentek át. Az elsőnél mindössze 2, a másodiknál 4, a harmadiknál 3 volt a „nem” szavazatok száma, szemben 2310, 2321 és 2318 „igen” szavazattal. A keresztény nevelésről szóló schéma 2290 „igen és 35 „nem” szavazatot kapott, míg az egyház és a nem keresztény vallások viszonyáról szóló schémát 2221 szavazattal 88 ellenében fogadta el a zsinat. A taps elültével néma csendben olvasta fel a pápa a kihirdetési formulát. Utána mindjárt Felici főtitkár a pápa nevében közölte, hogy a három dekrétum 1966. június 30-án lép hatályba. Ezzel be is zárult a nyilvános ülés. A Szentatya áldást adott s ahogyan jött is, gyalog hagyta el kíséretével a bazilikát. Itt említhetem meg legalkalmasabban Felici főtitkár nyilatkozatát, amely szerint VI. Pál azért választotta ezt a napot a nyilvános ülés időpontjául, hogy ő is, meg a zsinat, is a „legméltóbb módon és keretben” emlékezzék meg XXIII. Jánosról, arról a pápáról, aki a „Békesség a földön” szavakkal kezdődő körlevelet kibocsátotta. A Szentatya azzal, hogy a koncelebrációs misét ezen az évfordulón a világ békéjéért mutatta be, hangsúlyozni kívánta, hogy XXIII. János szellemi örökségét nemcsak elveszni nem hagyhatjuk, de gyarapítani is tartozunk.
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
