Venezuela elnöke katonai segítséget vár Oroszországtól, Kínától és Irántól

Venezuela elnöke katonai segítséget vár Oroszországtól, Kínától és Irántól

Nicolás Maduro venezuelai elnök az USA nyomásgyakorlásának fokozódása közepette Oroszországhoz, Kínához és Iránhoz fordult katonai segítségért. A The Washington Post birtokába jutott amerikai kormányzati dokumentumok szerint Maduro leveleket készített elő Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint iráni tisztviselők számára, amelyekben védelmi eszközöket, repülőgép-javításokat és rakétarendszereket is kért. A cél a venezuelai hadsereg megerősítése az Egyesült Államok növekvő karibi katonai jelenlétével szemben.

A caracasi vezetőnek elsősorban légvédelmi eszközökre, katonai tanácsadókra és fegyvertranszferekre lenne szüksége. A kérelmi listán rakéták és radarok is szerepelnek.

A vezető amerikai lap tudomása szerint Maduro megírta a leveleket, de egyelőre nem bizonyítható, hogy ezeket ténylegesen el is küldték vagy átadták volna. Az amerikai kormányzati dokumentumok alapján a Putyinnak szánt levél „az orosz fővárosba utazó magas rangú venezuelai tisztviselő látogatása során” került volna átadásra, de még nem világos, hogy ez az út megtörtént-e, és mi volt Moszkva válasza.

A kínai és iráni levelek esetében a helyzet hasonló. A hírszerzési dokumentumok szerint Maduro elkészítette a szövegeket, amelyekben katonai együttműködést, radar- és dróntechnológiát, illetve elektronikai hadviselési eszközöket kért, de nem áll rendelkezésre bizonyíték arra, hogy a kéréseket kézbesítették-e Pekingbe vagy Teheránba.

Trump engedélyezte a CIA-nak, hogy megbuktassa Madurót

Akár átadták, akár nem – a levelek létezése jelzi, mennyire elszigetelődött és védekezésre kényszerült Maduro. A venezuelai hadsereg – bár papíron jelentős – súlyos technikai és karbantartási problémákkal küzd, és a legtöbb orosz eredetű eszköz évek óta részben működésképtelen. Az elnök levelei ezt az állapotot igazolják vissza.

Hírdetés

Maduro a haditechnikai kéréseket nem készpénzes vásárlásként, hanem politikai és gazdasági barterként próbálja megvalósítani, ami olaj- és gázalapú elszámolásra épülne. A caracasi rezsim korábban is jórészt csereügyletekkel fizetett, amikor energiajogokat, kitermelési engedélyeket vagy jövőbeli olajszállításokat adott át fegyverekért, alkatrészekért és technikai támogatásért.

A megszerzett levelek alapján most is hasonló modell körvonalazódik, részben orosz és kínai állami vállalatokon, részben iráni közvetítőkön keresztül. A konstrukció lényege, hogy nem igényel konvertibilis devizát, viszont Madurónak számolnia kell azzal, hogy tovább mélyíti politikai függését a keleti partnerektől.

Trump: Az Egyesült Államok nem fog háborúba menni Venezuelával

A hatalom megtartása érdekében a függőség ára ma már aligha szempont Caracasban, mert Madurót inkább a politikai túlélés ösztöne vezérli, mintsem az önállóság illúziója.

A világ egyik legkorruptabb államaként számon tartott Venezuela 180 ország közül a 177. helyen áll a Transparency International rangsorában, ami szintén jelzi, miért omlott össze egy olajban gazdag, de politikailag szétrothadt gazdaság. Donald Trump Maduroval kapcsolatban a napokban úgy fogalmazott, hogy a napjai megszámláltattak.

Euronews, Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »