A gyávák birodalma Kulcsár Péter2025. 11. 02., v – 18:53
A közösségi média felületei, különösen a kommentszekciók teret adnak olyan személyeknek, akik a való életben frusztráltak, tele vannak gyűlölettel és elfojtásokkal. Elkeseredve figyelem, milyen reakciók és hozzászólások születnek a hírportálok cikkei alatt. Szinte felfoghatatlan számomra, hogy még az olyan hírek alá is, amelyek például ártatlan emberek, gyermekek haláláról számolnak be, akadnak olyanok, akik helyeslő, örömködő kommenteket írnak, nevető emojikkal reagálnak.
Ilyenkor csak ülök megdöbbenve, értetlenül bámulok, és kérdezem magamtól: honnan ez a minden erkölcsi értékvonalat felülmúló gyűlölet? Miért tűnt el az emberekből az empátia, az együttérzés, az emberi élet alapvető tisztelete? Netán a propaganda mosta ki ennyire az agyukat? Vagy egyszerűen eltorzult bennük a düh, az irigység, a frusztráció, és már nem maradt hely semmiféle emberi kontrollnak?
Nekem például soha eszembe sem jutott, hogy mások cikkei vagy posztjai alá lenéző, ostoba kommenteket írjak a súlyukról, ruházatukról, személyiségükről, sem arról, hogy miként élnek vagy gondolkodnak. Végképp nem jutna eszembe fenyegetni valakit csak azért, mert másként látja a világot, mint én.
Valószínűnek tartom, hogy ezeknek a gyűlölködőknek csak az online tér ad hamis bátorságot. Úgy informálódnak, ott a képernyő mögött, háttal ülve néznek egy 80-as évekbeli szovjet gyártású kiselejtezett rádiót és egy rég lejárt orosz BETA márkájú lemezjátszót. A való életben elbújnak, nem merik felvállalni a veleményüket, és nem mernek nyíltan kommunikálni, értelmesen vitázni. Félnek. Félnek attól, hogy, veszítenek, félnek az újtól, a fejlődéstől, attól, hogy elgondolkodjanak mások véleményén. Gyávák ahhoz, hogy szemtől szembe kimondják, amit gondolnak, ezért inkább az interneten élik ki magukat. És talán legbelül ők is érzik ezt. Mert az, aki valóban erős, nem fenyeget, nem örül mások szenvedésének, halálának. Itt tart ma a társadalmunk. És ami még elkeserítőbb: a politikai közegben is sok hasonló gondolkodású „agytröszt” kap vezető pozíciót. Olyanok, akik mindenben ellenséget látnak, még a szorzótáblában is összeesküvést sejtenek. Sokan pedig el is hiszik ezeket az agyrémeket.
Nem véletlen, hogy a kultúránk is ott tart, ahol. Az online térben gátlástalanul okádják ki magukból a szennyet, és még tapsot is várnak érte. A politikai propaganda még tovább szítja a gyűlöletet – árad belőle a harag, mint a dögszag egy kéthetes, elütött kutyatetemből. A cinizmus és a képmutatás lett mára a menő, az elfogadott. A cél: megvezetni, becsapni, tönkretenni és megfélemlíteni azt, aki másként gondolkodik.
A butaság hangos, mert a „hülyének” valóban könnyű – nem gondolkodik, mindig másokat hibáztat, érzelmi intelligenciája nulla, közben pedig cinikus és öntelt. Az okos ezzel szemben kételkedik – önmagában is. Gondolkodik, fejlődni akar, jobbá válni. Nem ragad bele a propagandamocsárba, hogy vigyorogva magára kenje a megtévesztés bűzölgő löttyét.
Én hiszem, hogy a gondolkodók vannak többségben. Még ha néha el is némítja őket a zaj, az online térbeli gusztustalan elmebaj, a kommentháborúk ingoványa. Mert a gyávák hangosabbak – de az erő mindig a csendben lakozik.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
