Beindult a kulturális fűnyíró – leváltották Jarábik Gabriellát a magyar kultúra múzeuma éléről Lajos P. János2025. 10. 23., cs – 07:40
Tegnap (szerda) azonnali hatállyal leváltották a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatói posztjáról Jarábik Gabriellát.
A konszolidációra hivatkozva tegnap azonnali hatállyal leváltotta Andrea Predajňová, a Szlovák Nemzeti Múzeum (SzNM) igazgatója Jarábik Gabiellát a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma éléről. A múzeum vezetésével ideiglenesen helyettesét, Nagy Tímeát bízták meg. A leváltást a konszolidációs intézkedésekkel indokolták, Jarábik Gabriella januárig ugyan kurátorként marad a múzeumban, de januári távozása után egy munkahely megszűnik.
Az elbocsátás egyik pillanatról a másikra történt, a SzNM igazgatója tegnap tájékoztatta Jarábik Gabriellát arról, hogy mától már nem ő vezeti az intézményt. Jarábik Gabriella 23 évig, a megalakulásától vezette a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumát.
A Szlovák Nemzeti Múzeum vezetése a konszolidációs intézkedésekkel indokolta a leváltást és a munkahely megszűnését. Múlt héten derült ki, hogy a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette kulturális tárcához tartozó intézményekben a spórolás jegyében 10 százalékos elbocsátást terveznek. Et ugyan mérsékelték azzal, hogy az intézményvezetők spórolhatnak a működési költségeken is, de valószínűleg sok helyen elbocsátásokra is sor kerül.
A hírt bővítjük.
Kapcsolódó cikkünk
A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette kulturális minisztérium újabb tíz százalékos létszámleépítést írt elő a fennhatósága alá tartozó költségvetési támogatású intézményekben, aminek következtében hamarosan több száz ember veszíti el az állását. Sok esetben magas szintű, speciális művészeti és tudományos szakemberekről van szó, akiket az intézmények nem tudnak pótolni.
A kulturális minisztérium közvetlen irányítása alá harminc költségvetési támogatású intézmény tartozik. A legnagyobbak ezek közül a Szlovák Nemzeti Színház, amely nagyjából 800 embert foglalkoztat, továbbá a Szlovák Nemzeti Múzeum csaknem 600, a Szlovák Filharmónia 300 és a Kassai Nemzeti Színház szintén majdnem 300 alkalmazottal.
Valamennyi intézmény igazgatója múlt héten e-mailt kapott Lukáš Machala, a minisztérium hivatalvezetőjének aláírásával, amely szerint a pénzügyminisztérium utasításai alapján a kulturális tárca alá tartozó intézményekben a munkahelyek 10 százalékát meg kell szüntetni.
„Ezúton kérjük önöket, hogy haladéktalanul hajtsák végre ezt a konszolidációs intézkedést” – áll az e-mailben, amelyet elsőként a Sme napilap tett közzé.
Előbb az elbocsátások, aztán konzultálunk
Az igazgatóknak október 16-áig kellett volna a minisztérium személyzeti hivatalának elküldeniük azok listáját, akiket érinteni fog a létszámcsökkentés. A Denník N információi szerint egyelőre több intézmény nem tett eleget a felszólításnak.
A konzultáció a minisztérium és az intézményvezetők között csak ezen a héten kezdődik meg, az igazgatóknak tehát előbb le kellett volna adniuk az elbocsátandó alkalmazottak listáját, és csak utána egyeztethetnek arról, hogy mit is jelent majd ez a gyakorlatban az intézmény fenntarthatósága szempontjából.
A minisztérium kommunikációs osztálya a Sme-nek úgy foglalt állást, hogy a pénzügyminisztérium által előírt konszolidáció, beleértve a bérköltségeket is, a kulturális tárca egészét érinti.
Arra a kérdésre nem válaszoltak, hogy lesz-e lehetőség korrekciókra, ha bebizonyosodik, hogy az adott intézményre nézve az intézkedés likvidáló hatású.
A kulturális minisztérium által fenntartott intézmények többsége tavaly már átesett egy hasonló, tízszázalékos leépítési hullámon. A Denník N napilap által megszólított intézményvezetők kifogásolják, hogy a rendelkezésben nem szerepel konkrét összeg, amit meg kellene takarítani, ahogy azt is, hogy a tárca semmilyen alternatívát nem kínál az elbocsátásokkal szemben, például a spórolást a működési költségeken. A legaggasztóbb szerintük az, hogy az újabb leépítések által bizonytalanná válik az intézmények alapműködésének fenntarthatósága is.
Hégli: az újabb elbocsátás már a létében fenyegetné a színházat
A dotációs szervezetek alkalmazottainak tízszázalékos leépítése több száz embert érint. Ugyanakkor sok szervezet már most is az emberi kapacitások határán működik, a kulturális és kreatív ipar alkalmazottainak átlagbére egy stratégiai dokumentum szerint ráadásul csak a 63 százaléka a felsőfokú végzettségűek átlagbérének.
A magyar vonatkozású kulturális intézmények közül az intézkedés az Ifjú Szivek Táncszínházat és a Szlovák Nemzeti Múzeum (SzNM) fennhatósága alá tartozó Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumát érintheti. Előbbi igazgatója, Hégli Dusan rámutatott: ez már a leépítés második hulláma, tavaly volt az első tíz százalékos létszámcsökkentés. Akkor 27-ből hat ember távozott az intézménytől, így a táncszínháznál valójában 21 százalékos volt a leépítés.
Kapcsolódó cikkünk
Huszonöt évvel ezelőtt, szeptember 1-jén kezdte meg munkáját az Ifjú Szivek Táncszínház hivatásos társulata. Negyed évszázad alatt hazai és magyarországi szinten is meghatározó táncművészeti és kulturális műhellyé fejlődött, megvetette a lábát a nemzetközi színtéren is, miközben új lehetőségeket teremtett a magyar népművészet színpadi megformálásában. Munkáját a francia La Gazette du Théâtre szaklap „az Ifjú Szivek egyedülálló színházi világaként” jellemezte.
A hivatásos táncegyüttes megalapításával Hégli Dusan koreográfus, rendező, a táncszínház alapító igazgatója elhivatott amatőr táncosok tucatjainak álmát váltotta valóra 25 évvel ezelőtt. Sokan kételkedtek a társulat hosszú távú fenntarthatóságában, a különböző területeken elért sikerek azonban néhány év elteltével eloszlatták a kétségeket.
Az Ifjú Szivek Táncszínház ezidáig 32 egész estés koreográfiát mutatott be és több mint 1600 alkalommal lépett színpadra. A társulatban idáig közel 120 hivatásos művész – táncos és zenész – dolgozott. Színpadi műveiben a társulat feldolgozta Martin György tudományos munkásságát, Bartók és Kodály elhanyagolt felvidéki gyűjtéseit, Móra Honti igriceit, foglalkozott a hontalanság éveivel, Közép-Európa hagyományos kultúrájának európai kapcsolódási pontjaival, a családon belüli erőszakkal és színpadra adaptálta Beckett Katasztrófáját illetve Kundera Elrabolt Nyugatát.
Elsőként készített zenei monográfialemezt az abaújszinai Potta Gézának, elsőként járt Avignonban, ahol a színházi fesztivál több mint 70 éves történetében először játszott magyar nyelven, beleértve az Off és az In programot is.
Öt előadásban, csaknem 40 koreográfiában dolgozta fel a Szlovákiában élő magyarság hagyományos tánc- és zenekultúráját. Több tájegység táncát elsőként állította színpadra, saját gyűjtései alapján.
Amellett, hogy az Ifjú Szivek repertoárjának egyedi, egységes és jól azonosítható stílusával a néptáncmozgalom meghatározó szereplőjévé, sok esetben úttörővé vált, az intézmény nem csupán művészeti alkotások létrehozására összpontosított.
Aktívan részt vett a társadalmi diskurzus formálásában, nagy elérésű közművelődési projektekkel és nemzetközi kezdeményezésekkel egyaránt, jelentős elismerést szerezve a néptáncművészeten kívül színházi, zeneművészeti és akadémiai körökben is. Pozsonyban, 2004-ben elsőként indított határon túli kihelyezett felsőfokú táncpedagógus-képzést a Magyar Táncművészeti Egyetemmel, majd hamarosan elindította a Duna utcai Magyar Tannyelvű Gimnáziumban a néprajz szakirányú osztályt is. Ez tette lehetővé, hogy mára szakképzett táncoktatók és együttesvezetők dolgoznak szerte az országban.
A táncszínház Szlovákiából egyedüli tagja a budapesti Magyar Táncművészek Szövetségének, és megalakulásától szoros kapcsolatot ápol a hazai magyar és szlovák néptáncmozgalommal. A Hagyományalappal, a Táncfórummal és a Kultúralappal együttműködésben két évtizeden keresztül biztosított stabil szakmai hátteret és aktív támogatást az országban megvalósuló szakmai rendezvényeknek, országos néptáncfesztiváloknak, szólótáncversenyeknek és tánctáboroknak.
Az Ifjú Szivek egykori és jelenlegi hivatásos táncművészei a mai napig oroszlánrészt vállalnak a Szlovákiában működő gyermek- és felnőtt néptáncegyüttesek szakmai munkájában.
A táncszínház pozsonyi színházterme 2007-től működik, és hamar a pozsonyi magyar kulturális élet meghatározó helyszínévé vált. Az Ifjú Szivek saját előadásain kívül befogadó színházként számos neves előadó vendégelőadásának helyszínéül is szolgál. A látogatók sokak fellépését láthatták és hallhatták itt a tatros-völgyi Zerkula János hegedűjátékától kezdve Presser Gábor zongorajátékán át a brüsszeli Roby Lakatos virtuóz muzsikáján keresztül a Parno Grasztig.
Az Ifjú Szivek Táncszínház számos rangos nemzetközi fesztiválon és rendezvényen képviselte a magyar kultúrát. Két többhetes ausztráliai turné mellett a társulat járt Svédországban, az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában is. Aktuális és fontos társadalmi kérdéseket elemző előadásai csaknem száz alkalommal kerültek bemutatásra az Avignoni Színházi Fesztiválon.
Európa legrangosabb kortárs színházi eseményén ötször vett részt a társulat.
2017-ben a Finetuning című előadás Tournesol-díjat nyert, 2025-ben pedig a Pupek került be a tíz legkedveltebb „Coup de Coeur” előadás közé, a Festival d’Avignon In programjának ajánlójába – mindez egy olyan rendezvényen, ahol évről évre több mint 1500 színházi előadás közül válogatnak a nézők és a színházi szakma képviselői.
Az elmúlt időszakban a társulat járt Indiában és Sanghajban, Brüsszelben és Genfben, de nagy hangsúlyt fektet arra, hogy Dél-Szlovákia magyarlakta települései mellett Erdélyben, Budapesten, Prágában és Varsóban is megmutatkozzon. A Hontalanítás, a Martin György utolsó szavai és a Pupek – Minden kelet és nyugat között című előadásokat több mint 40 alkalommal játszották Közép-Európában.
Az Ifjú Szivek Táncszínház néhány napja egy társulati ülés keretében ünnepelt a meghívott egykori és jelenlegi kollégákkal. A társulat sikerei nagymértékben köszönhetők a folyamatos megújulásnak és az ott dolgozók elhivatott munkájának, akik még a kevésbé ideális körülmények között sem tévesztették szem elől a kitűzött célokat.
A jelenlegi nehéz kultúrpolitikai helyzet ellenére az együttes az elkövetkező hónapokban négy ország fővárosában tart bemutatót – a budapesti Átrium Színházban, a prágai Švandovo Színházban, Varsóban és a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színházban –, szeptember második felétől 25 helyszínen mutatja be műsorait Dél-Szlovákiában, hogy együtt ünnepeljen közönségével Nagykapostól Füleken át egészen Galántáig.
Az elmúlt két és fél évtized során a táncszínház szoros kapcsolatot alakított ki közönségével, a szlovákiai magyarsággal, a magyar tánc- és zeneművészet jeles képviselőivel és a színházi szakmával. Ez ad erőt ahhoz, hogy az Ifjú Szivek Táncszínház a következő 25 évben is a szlovákiai magyar kultúra meghatározó intézménye maradjon. (k)
Mivel lehetett tudni, hogy ez a negatív trend folytatódni fog, a táncszínházban a megüresedett pozíciókat nem töltötték fel, így az igazgató most bízik benne, hogy megússzák az újabb elbocsátásokat.
„Az, hogy így tudunk működni, az elmúlt évek stratégiaváltásának köszönhető. Szűkíteni kellett a repertoárunkat, több előadást vagyunk kénytelenek csinálni egy nap, összevont munkakörökben, sok kompromisszumot kötve dolgozunk. Ugyanakkor az, hogy egy intézményben hányan vannak, nem feltétlenül minőségi mutató”
– tette hozzá az igazgató.
A táncszínház jelenleg 13 előadóművész alkalmazottal, 3 tagú műszaki és egy 5 fős adminisztratív-szervezői csapattal működik. Hégli szerint ha ennél is lejjebb kellene vinni a létszámot, az már létében fenyegetné az intézményt. Emlékeztetett, hogy az Ifjú Szivek Táncszínház a legkisebb, kulturális minisztériumhoz tartozó dotációs intézmény. Az ilyen kis intézmények számára pedig a létszámcsökkentés sokkal nagyobb érvágást jelent, mint egy nagy, többszáz alkalmazottal működő színház vagy múzeum esetében.
Jarábik Gabriella, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma igazgatója egyelőre nem tudja, lesz-e hatása az új konszolidációs intézkedésnek az intézményre, a napokban egyeztet erről az SzNM vezetésével. Andrea Predajňová múzeumigazgató – Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter jelöltje – a Denník N kérdéseire csak annyit reagált, hogy „jelen szakaszban elemezzük a helyzetet, és értékeljük az intézmény működésére gyakorolt lehetséges hatásait.”
Kapcsolódó cikkünk
Horony Ákos kisebbségügyi kormánybiztos szerint már nem fenyeget, hogy a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma elveszíti a szervezeti különállását.
Horony Ákos kisebbségügyi kormánybiztos arról tájékoztatta lapunkat, hogy múlt héten egyeztetett a nemzetiségi múzeumok ügyében Mário Maruškával, a kulturális minisztérium államtitkárával, melyen jelen volt a Szlovák Nemzeti Múzeum (SzNM) képviselője is.
Pozitív légkörben zajlott a megbeszélés. Rögtön azzal indítottak, hogy a Szlovák Nemzeti Múzeum átszervezésére vonatkozó terveket teljesen elvetették
– mondta a kormánybiztos, hozzátéve: ez azt jelenti, hogy minden marad a régiben, vagyis már nem fenyeget az, hogy megszűnik az SzNM fennhatósága alá tartozó Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának (SzMKM) szervezeti különállása.
Arról, hogy a jövőben lehet-e számolni a pozsonyi magyar múzeumnak juttatott támogatás növelésével, miután az idei költségvetését jelentősen, 95 ezer euróval csökkentették, egyelőre semmi biztosat nem tudni.
Azt ígérte az államtitkár úr, hogy az uniós forrásokból megvalósuló projektek közé felvesznek a nemzetiségi kultúrákat érintőket is
– mondta ezzel kapcsolatban Horony.
Információink szerint június 27-én ül össze a kisebbségi kormánytanács, amelynek egyik témája a nemzetiségi múzeumok fenntartható működése lesz, és ahová meghívták a kulturális minisztérium képviselőit, valamint az SzNM új igazgatóját, Andrea Predajňovát is.
A nemzeti múzeum tervezett átszervezése súlyosan érintette volna az SzMKM-t
A Szlovák Nemzeti Múzeum (SNM) a legnagyobb kulturális intézmény Szlovákiában, több tucat nemzeti kulturális műemléket kezel, köztük a szepesi várat, a krasznahorkai várat és a bajmóci kastélyt. Körülbelül 600 alkalmazottat foglalkoztat. Fennhatósága alá tartozik a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma (SzMKM) is.
A nemzeti múzeumot szeptembertől májusig megbízott igazgatóként Anton Bittner vezette. Sajtóhírek szerint Bittner az intézmény nagy átalakítására készült, de erről egyáltalán nem egyeztetett a hozzá tartozó intézményekkel.
Ahogy arra lapunk felhívta a figyelmet, felmerült, hogy a magyar múzeum más szervezeti egységekkel együtt a nagymértékű átszervezés keretében elveszítheti önállóságát, és fennállt a veszélye, hogy csupán az SzNM egy részlegeként fog tovább működni. Erre utalt az is, hogy idén 95 ezer euróval kevesebb forrást biztosítottak a múzeum működésére, emiatt két embert el kellett bocsátani, és korlátozták a nyitva tartást is. Az átszervezés következménye lett volna az is, hogy a magyar kultúra múzeuma elveszítette volna az alsósztregovai Madách-kastélyt és a szklabonyai Mikszáth-házat.
Végül nem Bittner lett a befutó
Bittner féléves megbízatása április elején járt le. Ezt követően a kulturális minisztérium pályázatot hirdetett a Szlovák Nemzeti Múzeum igazgatói posztjára. A korábbi megbízott igazgató is indult a pozícióért, akkor azt mondta, hosszú távú tervei vannak az intézmény élén. Végül a felvételi bizottság voksa mégsem rá, hanem Andrea Predajňovára esett, aki korábban a betléri múzeum megbízott igazgatója volt.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovák Nemzeti Múzeum új igazgatója nagy valószínűséggel az az Andrea Predajňová lesz, aki jelenleg a betléri múzeum megbízott igazgatója, és aki ellen a dolgozók zaklatás és diszkrimináció miatt emeltek kifogást.
A csütörtöki konkurzión a Denník N forrásai szerint Predajňová szerezte a legtöbb pontot. A felvételi eljárás eredménye egyelőre nem hivatalos, a kulturális minisztérium eddig semmilyen információt nem tett közzé annak menetéről.
Predajňová jelenleg megbízott igazgatóként vezeti a betléri múzeumot, melynek dolgozói zaklatás, diszkrimináció miatt emeltek ellene kifogást. Andrea Predajňová visszautasította a vádakat, azt állítva, valójában ő az áldozat, őt zaklatják az alkalmazottai. Martina Šimkovičová kulturális miniszter (SNS-jelölt) kiállt mellette.
A Szlovák Nemzeti Múzeum vezetésével tavaly szeptemberben Anton Bittnert bízták meg, miután a kulturális miniszter leváltotta Branislav Panist, az addigi igazgatót.
A Denník N információi szerint négyen jelentkeztek a versenypályázatra: Bittner és Predajňová mellett Jozef Bednár és Martin Homza.
Az öttagú bizottságban többségben voltak a kulturális minisztérium munkatársai. Sem a szakmai szervezetek képviselője, sem külföldi szakértő nem volt a tagok között.
A meghallgatás angol nyelvi tesztből, a vezetői koncepció bemutatásából és a bizottság kérdéseire adott válaszokból állt. A feltételek között nem szerepelt általános elvárásként a szokásos ötéves vezetői tapasztalat sem.
„A kulturális vagy kreatív iparági projektek irányításában, illetve koordinálásában szerzett tapasztalat előnyt jelent” – állt a minisztérium által megadott feltételek között.
Kapcsolódó cikkünk
Anton Bittner féléves megbízatása lejárt a Szlovák Nemzeti Múzeum (SNM) élén. Egy „Nem adjuk Bittnert!” feliratú képpel köszönt le, és már visszatérését is tervezi.
Bittner a Facebookon posztolt egy képet – saját maga mellett állást foglalva –, amelyen a Nyilvánossággal az Erőszak Ellen (VPN) logóját használta „Múzeum az erőszak ellen” szöveggel.
Bittnert az SNM vezetésével Martina Šimkovičová kulturális miniszter bízta meg ideiglenesen.
Abban az üzenetben, amellyel a múzeumban dolgozó kollégáitól elbúcsúzott, egy ún. „Bittner-platformot” is említett. Állítása szerint ezt az SNM egyes munkatársai hozták létre, akik támogatják és köszönetüket fejezik ki.
Ilyen platform azonban nem létezik, legalábbis nem tudtuk megerősíteni a létezését.
SNG, SNM egyre megy, csak pozícióban legyen
Bittner tavaly augusztusban először az Szlovák Nemzeti Galéria (SNG) élén landolt. Alexandra Kusá igazgatót váltotta posztján.
Ez a kaland azonban nem tartott sokáig, szeptember végén ugyanis Branislav Panisnak távoznia kellett az SNM éléről. Šimkovičová viszont elrendezte a dolgokat, és úgy határozott, Bittner az SNG helyett vezesse inkább az SNM-et.
Anton Bittnernek nem volt semmilyen tapasztalata egy kulturális intézmény vezetésével. Korábban gazdasági és jogi szolgáltató cége volt, és projektmenedzserként együttműködött a Pentával, valamint a komáromi hajógyár szerkezetátalakításában is szerepe volt. Összességében viszont elégedett a munkájával a múzeum élén. Búcsúüzenetében úgy fogalmazott:
A küldetés sikeresen teljesítve, megyünk tovább.
Hozzátette: a két kulturális intézmény vezetését összevéve 236 napig volt igazgatói pozícióban, és úgy írta magát alá mint az SNM/SNG emeritus vezérigazgatója. Az SNG élén jelenleg egyébként Jaroslav Niňaj áll, Bittnert és Miloš Timkot követően.
Hogyan teljesítette a küldetést?
Az SNM hatáskörébe tartozó több múzeum igazgatóját eltávolította, és tapasztalatlan jelölteket nevezett ki posztjukra.
Jó példa erre a Betléri Múzeum. Novemberben menesztette Máté Tímeát az intézmény éléről, és Andrea Predajňovát ültette a helyére. Az sem zavarta az ügyben Bittnert, hogy az akkori igazgató januárban egyébként szülői szabadságra távozott volna: nem várhatott Predajňová kinevezése.
Ráadásul Máté Tímeát senki sem tájékoztatta előre a változásról, közvetve, a sajtóból tudta meg, hogy november 25-től már más veszi át feladatait.
A kinevezett személynek pedig gyakorlatilag nem volt tapasztalata egy múzeum irányításával. Ténykedett ugyan a kékkői (Modrý Kameň) játékmúzeum kulturális és marketingmenedzsereként, de többen az RTVS szerkesztőjeként ismerhették, valamint a főügyészség szóvivője és a Katolícke noviny főszerkesztője volt.
A Betléri Múzeum (Betliar) igazgatójának hatáskörébe esik Krasznahorka (Krásná Hôrka) vára is. És itt sem alakult minden fényesen: Bittner egy olyan céget bízott meg a vár rekonstrukciójával, amelyet egy nyilvános pályázaton négy munkanap alatt talált meg, és amely nem rendelkezik bizonyított tapasztalattal a műemlékek helyreállításában.
Veszélyhelyzet áll fenn
Már Panis menesztésének és Bittner kinevezésének napján arra hívtuk fel a figyelmet lapunkban, hogy veszélybe kerülhet a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának (SzMKM) működése, mivel ez az intézmény is az SNM alá tartozik.
Jarábik Gabriella, az SzMKM igazgatója akkor még nem tudta, hogy mire számítson. Azt is elmondta, hogy Panis számolt azzal, hogy visszahívják, hasonlóképpen a Szlovák Nemzeti Színház (SND) és az SNG korábbi igazgatóihoz. Bittner ismeretlen volt Jarábik számára, Panist viszont méltatta, mert nem szólt bele a belső működésükbe.
Nagyon féltem az intézményünket. Többször volt már szó arról, hogy le kéne választani a Szlovák Nemzeti Múzeumról, de ilyen esetben nem tudom, mi lenne velünk
– nyilatkozta októberben, majd márciusban jött a hír, hogy félelme valósnak bizonyulhat. Úgy fest ugyanis, hogy terítéken van a múzeum felszámolása. Ez azt jelenti, hogy elveszítheti önállóságát a magyar kultúra múzeuma, és az SNM egy részlegeként működhetne csupán tovább.
A felvetett átszervezés értelmében az SNM megszabadulhatna a nemzetiségi múzeumoktól, a kastélymúzeumoktól és a vármúzeumoktól. És tényszerű:
a kulturális tárca vezetése nem feltétlenül ragaszkodik az SzMKM megfelelő működtetéséhez, legalábbis erről tanúskodik, hogy 95 ezer euróval kevesebbet forrást biztosítottak a tavalyinál.
Hivatalosan az SNM igazgatója dönthetne az önállóság megszüntetéséről, de a szálakat értesüléseink szerint Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője mozgatja.
Mindenesetre a kulturális minisztérium kihirdette pályázatot a Szlovák Nemzeti Múzeum igazgatói posztjáért. A felvételi eljárásra április 17-én kerülhet sor. Bittner jelezte: indul a pozícióért, mert hosszú távú tervei vannak az intézmény élén.
A Szlovák Nemzeti Múzeum (SNM) a legnagyobb kulturális intézmény Szlovákiában, több tucat nemzeti kulturális műemléket kezel, köztük a szepesi várat, a krasznahorkai várat és a bajmóci kastélyt. Körülbelül 600 alkalmazottat foglalkoztat. Fennhatósága alá tartozik a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma (SzMKM) is.
Már Bittner kinevezésekor arra hívtuk fel a figyelmet lapunkban, hogy a magyar múzeum elveszítheti önállóságát, és fennáll a veszélye, hogy csupán az SNM egy részlegeként fog tovább működni. Hogy a kulturális tárca vezetése nem feltétlenül ragaszkodik az SzMKM megfelelő működtetéséhez, az is bizonyítja, hogy 95 ezer euróval kevesebb forrást biztosítottak a tavalyinál.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Megszűnhet a magyar kultúra múzeuma jogalanyisága, Jarábik Gabriella múzeum igazgatója attól tart, hogy leválaszthatják róla Alsósztregovát és Szklabonyát. A múzeum költségvetése már idén is jelentősen csökkent. A múzeum tervezett átalakítása miatt a Magyar Szövetség is tiltakozik.
Elveszítheti jogalanyiságát a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma (SzMKM), ami egyben az önállósága elvesztésével és az igazgatója menesztésével is jár. Az SzMKM szervezetileg ma is a Szlovák Nemzeti Múzeum (SNM) alá tartozik, sorsáról Anton Bittner, az SNM megbízott igazgatója dönthet, de valójában Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalvezetője mozgatja a szálakat.
Az SNM igazgatója sajtóhírek szerint nagy átalakításra készül, de erről egyáltalán nem egyeztet a hozzá tartozó intézményekkel. „A tervezett átszervezésről is a sajtóból értesültünk” – mondta az Új Szónak Jarábik Gabriella igazgató.
Attól tart, hogy a jogalanyiság megszüntetése csak az első lépés lesz, a múzeum elveszítheti az alsósztregovai Madách-kastélyt és a szklabonyai Mikszáth-házat is.
Az SNM ugyanis arra készül, hogy létrehozza a Nemzeti Megújhodás Múzeumát, ami az átszervezést is jelent. Az átszervezés azt is jelentené, hogy a Szlovák Nemzeti Múzeumról leválasztanák a nemzetiségi múzeumokat, a kastélymúzeumokat és a vármúzeumokat is.
Már a múzeum idei költségvetését is jelentősen csökkentették, 95 ezer euróval kevesebbet kaptak a tavalyinál, ami miatt két embert el kellett bocsátaniuk, és korlátozták a nyitvatartást is. Pénzhiány miatt vasárnap már nem látogathatóak a múzeum kiállításai.
Szövetség: “Miért ne rontsuk el azt, ami működik”
Ezt a hírt erősítette meg Orosz Örs,a Magyar Szövetség képviselője. “Információink szerint a lefokoznák, egyszerű főosztállyá minősítenék a múzeumot” – jelentette ki Orosz.
Ő úgy tudja, hogy a múzeumról leválasztanák a Madách-kastélyt és a Mikszáth-házat is, amelyeket az újonnan létrejövő Nemzeti Megújhodás Múzeumához csapnának.
Kiemelte, hogy ezek az épületek az utóbbi években megújultak, a múzeum a 21. századnak megfelelő, kétnyelvű kiállításokat hozott bennük létre.
Orosz szerint a minisztérium a korábban már más kulturális intézményeknél is alkalmazott “módszer” szerint jár el: “miért ne rontsuk el azt, ami működik” elvet alkalmazzák.
Végignéztük, ahogyana Kultminort meg akarták szüntetni, majd szigorítani akarták a nyelvtörvényt, most a kulturális minisztérium a magyar kultúra múzeumát akarja megszüntetni
– sorolta a Martina Šimkovičová vezette tárca eddigi hibás lépéseit Orosz.
A kulturális minisztérium eddigi lépéseit ugyanígy bírálja a szlovák kulturális közeg, a minisztérium kaotikus állapotokat teremtett a Szlovák Nemzeti Galériában és a Szlovák Nemzeti Színházban is.
A tervezett átalakításról megkérdeztük a kulturális minisztériumot és a Szlovák Nemzeti Múzeumot is, amint választ kapunk, hírünket bővítjük.
Andrea Predajňová tavaly novemberben vette át Máté Tímea helyét a betléri múzeum élén. Bittner által kinevezettjének gyakorlatilag nem volt tapasztalata egy múzeum irányításával. Ténykedett ugyan a kékkői (Modrý Kameň) játékmúzeum kulturális és marketingmenedzsereként, de többen inkább az RTVS szerkesztőjeként ismerték, valamint a főügyészség szóvivője és a Katolícke noviny főszerkesztője volt.
Ahogy arról novemberben beszámoltunk, a betléri intézmény munkatársai közös nyilatkozatban utasították el a Szlovák Nemzeti Múzeum (SNM) vezetőségének lépését, ugyanis bármiféle egyeztetés nélkül döntöttek a Betléri Múzeum akkori, éppen anyasági szabadságra készülő Máté Tímea leváltásáról. Az igazgatónő saját bevallása szerint maga is a médiából értesült a döntésről.
A kulturális miniszter, Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) május 7-én nevezte ki őt a pályázati eljárás eredménye alapján.
A minisztérium reméli, hogy az új főigazgató szakértelmével, víziójával és elkötelezett hozzáállásával modern és értékalapú fejlődést biztosít majd az SNM számára
– állt a tárca nyilatkozatában.
Amikor Predajňová tavaly novemberben átvette Máté Tímea helyét a betléri múzeum élén, gyakorlatilag nem volt tapasztalata egy múzeum irányításával. Ténykedett ugyan a kékkői (Modrý Kameň) játékmúzeum kulturális és marketingmenedzsereként, de többen inkább az RTVS szerkesztőjeként ismerték, később a főügyészség szóvivője és a Katolícke noviny főszerkesztője volt.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
