Szlovákiában a vonatkésésekkel szinte mindenki találkozott már. Még ha egy gyorsvonat időben érkezik is az állomásra, útközben több komplikáció is megállásra kényszerítheti. Az utasok és a vonatvezetők sem tudják megbecsülni a várakozás hosszát. Az előírt időben történő beérkezés már-már lottónyereményszerű kivételnek számít – derül ki a Pravda cikkéből.
A nyilvános statisztikák szerint naponta ötből négy vasúti járat késik. A ZSSK (Szlovák Vasúttársaság) adatai szerint tavaly a gyorsvonatok 40-60 százaléka késett naponta. Ez azt jelenti, hogy minden második gyorsvonat érintett volt. Egy független portál (meskanievlakov.sk) adatai is jelentős késéseket mutatnak.
Ki a felelős a késésekért?
A ZSSK szóvivője szerint a társaság általuk okozott késések aránya alacsony. Azt állítják, hogy az ilyen vonatok 99 százalékban a menetrend szerint közlekednek. A külső tényezők (infrastruktúra, balesetek, időjárás) esetén is 92 százalékos pontosságot említenek.
A sínek állapotáért felelős ŽSR (Szlovák Államvasút) elismeri a késések gyakoriságát. A ŽSR szóvivője, Petra Lániková szerint az átlagos késés vonatonként 3,12 perc. A késésekért azonban több tényező is felelős. A ŽSR felelőssége a késések mintegy 29 százaléka, míg a vasúti szolgáltatóké 13 százalék.
Az infrastruktúra és a felújítások hatása
Jiří Kubáček vasúti szakértőt idézve a Pravda azt írta, hogy a késések többségét a rengeteg javítás okozza. Más országokban a karbantartás folyamatos. Szlovákiában viszont a pályákat és állomásokat évekig elhanyagolták. Most mindent egyszerre kezdtek el javítani.
A több szakasz egyidejű felújítása korlátozza a forgalmat. A munkálatok gyakran egyvágányú közlekedést tesznek szükségessé alacsonyabb sebességgel. Az egyvágányú pályákon ez a forgalom teljes leállítását is jelentheti.
A ŽSR elismerte, hogy a pénzhiány korlátozta a szükséges karbantartást és javításokat. A javításokat és karbantartást csak a hirtelen fellépő hibák elhárítására korlátozták. A ŽSR szerint a javítások vágányzárak alatt zajlanak, ami átmenetileg lassítja a vonatokat.
Jármű- és személyzethiány
A késéseket az alacsony mozdonytartalék is befolyásolja. A hiányt a mozdonyok egyik vonalról a másikra történő átcsoportosításával oldják meg. Ez láncreakciót indít el a teljes vasúti rendszerben. Kubáček példaként a Pozsony–Zsolna vonal késéseit említi.
Szerinte ezt a mozdonyok átirányítása okozza az új Pozsony–Bécs vonalra. Problémát jelent a Vectron mozdonyok hiánya is a Pozsony–Kassa vonalon. Az itt használt pótmozdonyok nem tudják elérni a 160 km/h sebességet.
A régebbi modellek elhasználódtak és gyakran meghibásodnak. Ha egy mozdony elromlik, az utasok órákat várnak az újra. A hiányzó járművek mellett személyzetből is kevés van.
A ZSSK-nál jelenleg körülbelül 100 mozdonyvezető hiányzik, ami az állomány 8 százaléka. A hiányzó vezetők munkáját túlórával fedezik. Ez a szakértő szerint nem befolyásolja a működést. A hiány azonban a mozdonyvezetők túlterheléséhez vezet.
Rendszerszintű okok és megoldási javaslatok
A késések 58 százaléka „be nem sorolt okok” miatt történik. Ide tartozik a csatlakozások miatti késés átvitele egyik vonatról a másikra. Ide tartoznak a szomszédos vasutakról érkező késések és egyéb külső hatások is.
Úgy tűnik, a ZSSK menetrendjei túl szorosak, időbeli tartalékok nélkül készülnek. Ez „hólabda-effektust” okoz. Egy kezdeti késés a nap végére órás csúszássá válhat. A késés áttevődik, ha a vonat a célállomásról ellentétes irányba indul vissza.
A helyzeten a járműpark modernizációja segíthetne, amelyet a ŽSR bejelentett. Kubáček szerint a folyamatban lévő projektek gyorsabb befejezése is csökkenthetné a késéseket. A ŽSR-nek határozottabbnak kellene lennie a szerződött cégekkel szemben is.
A ŽSR szerint viszont a javítások számának növelése hozhat eredményt, ha a finanszírozás biztosított. A ŽSR új vezetése elkötelezett a probléma megoldása mellett. A szakértő azonban figyelmeztet, hogy a karbantartás terén több évtizedes elmaradást kell pótolni.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/ZSSK
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
