Miért dobsz ki valamit, amit meg is lehetne javítani? Nem is gondolnád, de többek között azért, mert a gyártók erre szoktattak rá. Pedig új életet lehelni a tárgyainkba nemcsak anyagilag éri meg, hanem a fenntarthatóság kulcsa is lehet. De hogyan segíthet a szemléletváltásban az EU, a közösség – vagy akár egy YouTube-videó?
Bosszantó, ha a redőny zsinórja elszakad és csak félig lehet felhúzni. Nem is olyan rég velem megesett, miután két, félhomályban töltött nap után sem találtam redőnyöst, aki belátható időn belül kijött volna, rávettem magam, hogy utánanézzek, hogyan lehet kicserélni.
Egy délután (és néhány idegszálam) ráment, de egy YouTube-videó alapján sikerült. A végén pedig úgy éreztem magam, mintha valami nagy dolgot vittem volna véghez – akárcsak akkor, amikor kétkomponensű ragasztóval megjavítottam a hűtő elrepedt ajtópolcát, visszaragasztottam a lányom cipőjének talpát, vagy visszaraktam a biciklim leesett láncát.
A javítás mára a fenntarthatóság egyik kulcsa lett. A javításhoz való jogról szóló irányelv (Right to Repair) 2024-ben lépett életbe az Európai Unióban. Ez előírja, hogy uniós állampolgárként jogunk van a hibás termékek könnyebb, olcsóbb és gyorsabb módon történő javításához. Az irányelv 2024. július 30-án lépett hatályba, a tagállamoknak 2026. július 31-től kell alkalmazniuk.
Egyre több fiatal fedezi fel újra a barkácsolás örömét – nem a sufniban, hanem az interneten. A javítási videók, a DIY-csatornák és a közösségi szerelős fórumok inspiráló példákat mutatnak: ha másoknak sikerül megmenteni egy kenyérpirítót, talán nekünk is menni fog.
A javítás, mint a fenntarthatóság kulcsa
Minden év októberének harmadik szombatján ünnepeljük az International Repair Day-t, vagyis a Javíttatás Világnapját. A kezdeményezés célja, hogy világszerte ráirányítsa a figyelmet a tárgyaink élettartamának meghosszabbítására.
A nap szimbolikus üzenete egyértelmű: a javítás nem csupán technikai feladat, hanem környezettudatos és közösségépítő cselekedet is.
És talán épp ez a közösségiség az, ami új életet ad a „javítás kultúrájának”: a mai ezermesterek nem szerszámosládával, hanem okostelefonnal és egy 3D-nyomtatóval a kezükben mentik meg a világ apró darabjait.
A szemétdomb még messze van! Ezt az 5 lépést tedd meg, mielőtt valamit kidobnál
Összhangban az 5 R-rel
A javítás szorosan összefügg az úgynevezett „5 fenntarthatósági R” elvével:
Refuse – Utasítsd vissza: ne fogadj el felesleges, eldobható dolgokat.Reduce – Csökkentsd: vásárolj kevesebbet, válassz tartósabb termékeket.Reuse – Használd újra: adj második esélyt a tárgyaknak eredeti (reuse) vagy más funkcióban (repurpose).Recycle – Hasznosítsd újra: ha már semmiképp nem használható, gyűjtsd szelektíven.Rot – Komposztáld: a szerves hulladék természetes körforgásba térjen vissza.
A javítás ezek közül különösen a Reduce és a Reuse lépéshez kapcsolódik. Ha kevesebbet vásárolunk, és inkább újrahasználjuk vagy helyrehozzuk, amink van, sokkal kisebb ökológiai lábnyomot hagyunk magunk után.
Hogy javítsam meg házilag?Alkatrészvásárlás online: így szerezz utánpótlást
Sajnos a gyártóknak sokszor nem érdekük, hogy hosszan tartó, javítható eszközöket állítsanak elő – erre még később visszatérünk. De szerencsére kis utánjárással számos lehetőségünk van mielőtt kidobjuk és újravásárolunk valamiből. Például beszerezhetjük a szükséges alkatrészeket az internetről. A Fixpart például több mint 15 millió (!) alkatrészt, karbantartási kelléket és tartozékot kínál, ismert és kevésbé ismert márkákhoz egyaránt. Így nem kell új készüléket vennünk, ha elromlott a kávéfőző forralóegysége, vagy összetört a mikró forgótányérja, modellszám alapján megrendelhetjük az utánpótlást.
Ingyenes javítási útmutatók
De ott van az iFixit online közösség is, amely ingyenes javítási útmutatókat publikál a legkülönbözőbb elektronikai eszközökhöz, amelyek gyártói nem teszi elérhetővé a javításhoz szükséges dokumentációt vagy alkatrészeket, így az egyszerűnek tűnő javítás lehetetlenné válik.
A tudásátadás nem veszett el, csak átalakult
A tudatos fogyasztók helyzetét nehezíti, hogy ma már egyre kevesebben vannak birtokában azoknak a készségeknek és alapvető szerelési ismereteknek, amelyek egy-két évtizede még természetesnek számítottak. Ma már sokaknak egy Ikea-bútor összeszerelése is megugorhatatlan feladat. Már régen nem száll apáról fiúra, hogyan kell megszerelni egy biciklit vagy felfúrni egy polcot. Jó hír, hogy a modern technológia segít áthidalni ezt a generációs különbséget. Rengeteg YouTube videó, javítási fórum, DIY-oldal mutatja meg lépésről lépésre, hogyan szerelhetünk meg szinte bármit.
Közösségi javítóműhelyek
Inspiráló a Repair Café mozgalom is. Ezeken a helyeken az emberek – szakértők, önkéntesek (és szerszámaik) segítségével – maguk javíthatják meg az elromlott tárgyaikat. Mindezt egy beszélgetés és kávé mellett, így lesz a szükséges javításból közösségi program. Ma már több mint 2500 Repair Café működik világszerte, többek között Budapesten is. Utóbbiban, amely szívesen használja a „közösségi szerelde” elnevezést, lehet forrasztani és nadrágot felhajtani, de az önkéntesek kerekesszékes is javítottak már.
Workshopok
És, ha már közösségi élmény: érdemes nyitott szemmel járni, hiszen számos workshop lehetőség is van, amelyeken mindenféle módszereket megtanulhatunk bútorfelújítástól kezdve, a japán hímzés elsajátításáig.
3D nyomtatással javítható alkatrészek
A rohamosan terjedő 3D nyomtatás is egyre nagyobb szerepet kaphat abban, hogy hiányzó vagy már nem forgalmazott alkatrészeket pótoljunk, növeljük a javíthatóságot. Erre szakosodott vállalkozások képesek a tárgyak 3D szkennelését követően legyártani megrepedt, törött műanyag alkatrészeket. Ennek különösen akkor van létjogosultsága, ha egy drágább készülék apróbb darabja – kapcsológomb, csatlakozó, műanyag tartóelem – megy tönkre. A csúcstechnológia egyre olcsóbbá válása a műszaki affinitással rendelkező „hobbijavítóknak” is kedvez. A 3D nyomtatók ma már egy átlagember számára is elérhetők, kb. 100 ezer forintnál kezdődő áron.
Különleges javítási szolgáltatások
Egy kis kutatómunkával egyébként találhatunk olyan helyi kezdeményezéseket, amelyek üdítő megoldást kínálnak akár egészen speciális javítási problémákra is. A Sneacare például kifejezetten sneakerek tisztítására és felújítására szakosodott, prémium alapanyagokkal. Tekintve, hogy ma már nem ritka a 40-50 ezer forintos ár ezekért a cipőkért, érdemes költeni erre, a kedvenc lábbelinket pedig akár csomagautomatával is elküldhetjük javításra.
Internet nélkül is megy ez!
Plusz ne felejtsük el a jó öreg könyveket se! Számtalan javítással foglalkozó kiadványt találhatunk, mindenféle témában. Ezek nagy előnye az interneten fellelhető alternatívákkal szemben, hogy nem valószínű, hogy egyszer csak eltűnnének, hogy aztán soha többé ne találjuk meg őket. Mint azt a szuper videót, aminek segítségével múltkor sikerült megszerelni a kiakad, bukóra nyitott ablakot.
Tervezett elavulás: valóban létezik?
A javítás és a javíthatóság minden termékkategóriánál fontos, a bútoroktól a ruhaneműkig, de a legnagyobb jelentősége az elektronikai termékek, műszaki készülékek piacán van. Ott, ahol sajnos a fogyasztók és a gyártók érdeke gyakran merőben ellentétes.
Mert hiába szeretnénk megjavíttatni az elromlott mosógépet vagy tabletet, azt a gyártónak is akarnia kell.
Gyakran ugyanis éppen ők zárják el a fogyasztókat a saját eszközeik megjavításától. Teszik ezt azzal, hogy nem biztosítanak pótalkatrészeket, szervizdokumentációt a javításhoz. Vagy ha igen, akkor olyan drágán, hogy ne érje meg a javítás. A márkaszervizekben pedig sok helyen csak a garanciaidőn belüli javításokat vállalnak, így ösztönözve a fogyasztót arra, hogy inkább vásároljon új készüléket. Ez, amellett, hogy merénylet a pénztárcánk ellen, a fogyasztói szabadságunkban is korlátoz. Ezért a javításhoz való jog nemcsak környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontból fontos.
Az úgynevezett tervezett elavulás, vagyis az a gyakorlat, hogy egyes termékeket eleve úgy terveznek, hogy rövid idő után használhatatlanná váljanak, régóta téma a közbeszédben. Dr. Haraszti Anikó, fogyasztóvédelmi szakember, a TVE ügyvezetője szerint érdemes inkább „idő előtti avulásnak” hívni a jelenséget, a szándékosságot ugyanis nehéz bizonyítani.
Ebbe a gyakorlatba éppúgy beletartozik a silányabb minőségű (például fém helyett műanyag) alkatrészek és gyártástechnológiák alkalmazása, mint az, ha egy néhány éves tableten már nem fut a szoftverfrissítés, nem használhatók az applikációk, a korábbi operációs rendszer pedig szándékosan lassítja a gépet. „Az utóbbi miatt néhány éve egy konkrét bírósági ítélet marasztalta el az egyik gyártót, miután beperelték a vásárlói jogok megsértéséért. A mobitelefonok ráadásul egyre inkább divatterméknek. Ezért is vannak többnyire 2-3 évre „hitelesítve”. Tagadhatatlan, hogy a háztartási gépek is egyre bonyolultabbak, egyre több bennük az elektronikus megoldás, ezért a javításuk is speciális tudást igényel(ne).”
Miért nem tudom megjavít(at)ni a dolgaimat?
Árnyalja a képet az is, hogy egy-egy háztartási nagygép ára az átlagfizetéshez képest ma sokkal alacsonyabb, mint 20-30 évvel ezelőtt. Ez a viszonylagos olcsóság, könnyebb hozzáférhetőség pedig olyan technológiai megoldásokat követel, amelyek a hosszú élettartam és a javíthatóság rovására mennek.
A gyártóknak nem éri meg biztosítani a javíthatóságot. Hiszen az ehhez szükséges logisztikai háttér, a szervizhálózat fenntartása nagyon költséges. S mivel az elektronikai hulladék kezelésének terhe nem náluk csapódik le, nem áll érdekükben, hogy csökkentsék a mennyiségét.
A fentiekből is látszik, hogy nem összeesküvés-elméletről van szó. Számos globális folyamat, jelenség vezet oda, hogy kénytelenek vagyunk inkább új berendezéseket venni, mint megjavíttatni a régieket – mondja Dr. Haraszti Anikó. Hozzáteszi: felmérések szerint az idősebb korosztályba tartozók fele megjavíttatná az elromlott műszaki cikkeit, ha tehetné. A fiatalabbak nagy részében azonban fel sem merül, hogy egy néhány éves telefon vagy tablet akár javítható is lenne.
Szinte nincs az a túra- és kiránduló felszerelés, ami ne lenne javítható
Van szabályozás a tervezett elavulás ellen?
Jó hír, hogy egy tavaly megszületett Európai Uniós direktíva szigorúbban szabályozza, hogy a jövőben milyen javítási szolgáltatásokat kell nyújtaniuk a gyártóknak. Ezt minden tagállamnak 2026 nyaráig át kell ültetnie a saját jogrendszerébe. Magyarország egyébként ezen a téren kifejezetten jól áll. A 10 ezer és 250 ezer forint értékű termékekre vonatkozó kétéves, a fölött pedig hároméves jótállási kötelezettséggel, amely a műszaki cikkeken túl többek között a bútorokra és szemüvegkeretekre is érvényes.
Az azonban, hogy a gyártóknak mennyi ideig kell alkatrész-utánpótlást biztosítaniuk az egyes termékekhez, nincs szabályozva. Ezen is segít majd az EU-s szabályozás. Ennek alapján, hasonlóan az energiatakarékossági besoroláshoz, kötelező lesz feltüntetni a műszaki cikkeken a javíthatóságuk mértékét is, fontos szempontot nyújtva a választáshoz.
Miért jó a javítás nekünk is?
A fenntarthatósági előnyökön túl a javítás rengeteg örömöt is adhat. Ebből csak egy az anyagi haszon – egy kisebb javítás sokszor töredéke egy új termék árának -, ennél is fontosabb, hogy sikerélményt ad, ha valamit sikerül megmentenünk, új életet adni neki.
Ne feledkezzünk meg a tárgyak érzelmi értékéről sem. Hiszen a nagymamától örökölt fotelt nem feltétlenül azért húzatjuk újra, mert így anyagilag jobban jövünk ki, hanem mert kötődünk hozzá és a múltunk egy darabját jelenti.
A szemléletváltás kulcsa, hogy megtanuljuk: nem minden a birtoklásról és az újdonságról szól. Egy tárgy javítása nem a múltba való visszalépés, hanem tudatos döntés a jövőért. Lehet, hogy elsőre kihívás, de minden egyes megmentett tárgy bizonyíték arra, hogy igenis van választásunk. Élhetünk úgy, hogy közben nem termelünk felesleges hulladékot, és újra megtanulhatjuk értékelni azt, amink már van.
A Your Right, Your Planet (101196538) projekt az Európai Unió finanszírozásával jött létre. A kifejtett nézetek és vélemények kizárólag a szerző(k) nézeteit tükrözik, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy a European Innovation Council and Small and Medium-sized Enterprises Executive Agency (EISMEA) álláspontját. Sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé értük.
Ez a poszt Elromlott a telefonod? Levált a cipőd talpa? – Ne dobd ki, javítsd meg! először itt jelent meg: Tudatos Vásárlók.
Forrás:tudatosvasarlo.hu
Tovább a cikkre »
