Mire irányul a javaslat?
A tervezet több lényeges ponton módosítaná az Alkotmánybíróság jelenlegi rendszerét. Főbb elemei:
Foglalkoztatási mód változása
Jelenleg az Alkotmánybíróság Hivatalában dolgozó személyek közszolgálati státuszban vannak. A javaslat szerint ez megszűnne: a dolgozók szerződéses rendszerbe kerülnének, melynek keretében a bérezés rugalmasabb, egyedi megállapodásokkal történne.
Illetményrendszer átalakítása
Az illetménytábla eltörlése szerepel a tervben. Vagyis nem lenne kötelező minden pozíciónak előre meghatározott fizetés. Az új szerződésekben a felek (a munkavállaló és a munkáltató) közösen állapítanák meg a javadalmazást. A módosítás határideje a javaslat szerint 2026. január 31-e lenne.
Költségvetés és finanszírozás keretei
Az Ab továbbra is önálló fejezetként szerepelne a központi költségvetésben. A testület évente költségvetési javaslatot tenne, amelyet – a tervezet szerint – változtatás nélkül fogadhatna el a kormány.
E mellett automatikus illetménynövekedési mechanizmus is beépülne.
Az Ab-elnök, főtitkár és főigazgató javadalmazása is új szabályokhoz igazodna: például a főigazgató fizetése az elnök bérének 55 %-áig terjedhetne.
Döntéshozatal és határozatképesség egyszerűsítése
A jelenlegi szabályok szerint az Ab-ülés határozatképes, ha legalább a tagok kétharmada jelen van és az elnök vagy elnökhelyettes is részt vesz. A javaslat ezt lazítaná: elég lenne, ha az elnök által kijelölt tag jelen van.
Ezen túlmenően az Ab-határozatokat nem a Magyar Közlönyben tennék közzé a kormányhatározatokkal együtt, hanem külön hivatalos lapban („Az Alkotmánybíróság Határozatai”) – ezzel elkülönítve az ő döntéseiket.
Új székház, új épület
A javaslat értelmében 2028. január 1-jétől az Ab új székházba költözhetne: a budai Várban, a Szent György tér 4. alatt álló József főhercegi palotába, melynek felújítására, átalakítására több tízmilliárdos beruházás lenne szükséges.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
