A Szent Ferenc Kisnővérei közösség tagja, Tóth Krisztina Teréz nővér október 5-én a miskolc-mindszenti Szent Péter és Pál-plébániatemplomban tett örökfogadalmat szentmise keretében, melynek főcelebránsa Ternyák Csaba egri érsek volt.
A Szent Ferenc Kisnővérei közösséget Assisi Szent Ferenc és a karizmatikus megújulás szellemében egy magyar származású, de Ausztriában szolgáló keresztesnővér, Szőllősy Julianna alapította; a szerzetesrend 1991-ben kapta meg az egyházi jóváhagyást.
A ferences kisnővérek életében a szemlélődés, az imádság és a körülöttük élő emberek ezekből fakadó szolgálata a legfontosabb. A rendnek jelenleg tizennyolc tagja van, és három házuk van: a központi ház Miskolcon, valamint Bükkszentkereszten és Arlón.
Szent Ferenc ünnepének másnapján a miskolc-mindszenti templom zsúfolásig megtelt a számos helyről érkező ünneplőkkel.
A szertartáson a ferences kisnővérek közössége alkotta a kórust és a zenekart, Klára nővér vezényletével, kiegészülve a miskolci egyetemi lelkészség révén a rendhez kötődő fiatalokkal.
Az orgonát Németh Béla szólaltatta meg, a budapest-terézvárosi Szent Család-plébánia templomi kórusát kísérve, akik a Teréz nővért születése óta ismerő hívekkel együtt különbusszal érkeztek, hogy együtt ünnepelhessenek.
Ternyák Csaba egri érsek mellett Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök, számos pap, köztük szerzetesek koncelebráltak. A hívek mellett több női szerzetesrend tagjai is jelen voltak a szentmisén, melyen a Rómában kidolgozott egységes ferences liturgiának megfelelően tett örökfogadalmat Tóth Krisztina Teréz nővér.
Az egyszerű fogadalmas idő (juniorátus) hossza az egyéntől és a közösségtől függően 3–6 év között lehet, és minden évben fogadalomújítással jár. A szerzetesség utolsó lépcsőfoka az örökfogadalom: ekkor az engedelmesség, tisztaság és szegénység evangéliumi tanácsait már nem egy évre fogadják meg a nővérek, hanem egész életükre.
Az örökfogadalom egyes részeit a szertartás során magyarázták is, hogy a jelenlévők jobban tudják követni a szertartást. Többek között elhangzott az is, hogy
A fogadalomtétel szertartása az evangélium felolvasása után következett. E szavakkal lépett elő az örökfogadalomra kész nővér: „Itt vagyok, íme, Uram. Szólítottál engem.” Majd az előjáró kérdésére felelve az örökfogadalomra bocsátását kérte.
Ternyák Csaba érsek homíliájában azokhoz a csillagászokhoz hasonlította a hívő embert, akik hatalmas teleszkópokkal vizsgálják a világegyetemet, és keresik, várják az üzeneteket távoli, idegen kultúrákból, melyek azonban még nem érkeztek meg.
– fogalmazott a főpásztor. – Teréz nővér is egy ilyen lélek, és ki tudja hányszor, Sámuelhez hasonlóan, felkelt, és válaszolt „Itt vagyok, Uram, hívtál.”
A hivatásáért küzdő embernek különleges élménye van, hogy meg tudja fejteni, hogy vajon hívja őt az Úr, vagy nem. Istennek legyen hála, hogy Teréz nővér igent mondott erre a hívásra. Erre csak az érzékeny lelkű, mondhatnánk: „jó fülű” emberek képesek – akik teljesen kinyitják magukat az Isten hívására. Ez a nyitottság, ez az érzékeny lélek, ez a halló fül ott áll minden papi és szerzetesi hivatás mögött.
Mi, keresztények, mindannyian érzékeny emberek vagyunk, mert nyitottak vagyunk az Istenre. De az Istenre való nyitottságot, készséget ki lehet és ki kell fejleszteni, és ez a családban kezdődik, amikor az együtt imádkozásban a kisgyermek megtanulja, hogyan kell keresztet vetni, imádkozni. Megtanulják azt, hogy van valaki felettünk, valaki, akire még az anyuka és az apuka is felnéz, akitől segítséget vár, aki még náluknál is nagyobb…
Ma ennek az Isten hívására érzékeny léleknek a diadalát ünnepeljük Teréz nővér életében, mert miatta mindannyian itt lehetünk ma, és hálát adhatunk érte” – fogalmazott Ternyák Csaba érsek.
Teréz nővér így emlékszik vissza: „Egy alkalommal fiataloknak szóló előadást hallottam, és a döntéssel kapcsolatban megragadott egy példa: ha valaki, bár mindig mozgásban van, és jó szándékúan keresi is az útját, elindul az egyik irányba két-három lépést, majd az ellenkezőbe is lép néhányat, akkor a végeredmény mégiscsak az, hogy ugyanott van, mint ahonnan elindult. És akkor ebben a példában én nagyon magamra ismertem. Elhatároztam, hogy elindulok az egyik irányba. Alapvetően azt kerestem akkor, hogy a családos vagy a szerzetesi életre hív-e Isten. Azt gondolom, ezt a bátorságot »kérte« tőlem a Jóisten, és ő maga válaszolt, ő szólt hozzám. És akkor megkérdeztem Istentől, biztosan ezt akarja-e, és valami leírhatatlan szelídséggel és egyszerre határozottsággal, mégis engem teljesen szabadon hagyva csak ennyit válaszolt: „Biztos.” És akkor én is igent mondtam az ő hívására!”
Az egri érsek Assisi Szent Ferenc, Avilai Szent Teréz és Lisieux-i Szent Teréz alakját – aki Teréz nővér védőszentje – idézte fel példaként, kiemelve: ők igazán érzékenyek voltak Isten hívására, nyitottak voltak elindulni egy teljesen új úton Isten irányába.
A főpásztor felhívta a figyelmet a missziók fontosságára is és arra, hogy örömmel éljük a kereszténységünket. „Isten szeretete ma is életre szóló elhatározásokat képes ébreszteni bennünk. Az erő a szeretet és a józanság lelke – Isten Szentlelke ebbe az irányba akar vinni bennünket, és nem a csüggedtség, nem a komorság lelkét adja nekünk.” Avilai Szent Teréz szavait idézve Ternyák Csaba úgy fogalmazott, hogy „ne legyenek savanyú apácák, hanem legyenek örömtől átitatott apácák, akik felismerik, milyen jó az Úrnak szolgálni”.
A szentbeszéd után a liturgia a szerzetesi élet lényegére vonatkozó kérdésekkel folytatódott – többek között a jóra való törekvésre és a krisztusi életstílusra mondott igent az örökfogadalmas.
A Mindenszentek litániáját Teréz nővér az oltár körül szolgáló két szalézi szerzetes papnövendék fivére énekelte elő. A szerzetesnővér ezalatt – akárcsak a papszentelésnél – az Istennek való teljes önátadás jeleként széttett karokkal, arccal lefelé a földre borult.
Az örökfogadalom-tételkor Teréz nővér az általános elöljáró, Mészáros Judit Ráhel nővér kezébe tette a kezét, majd felolvasta a fogadalomtétel saját kezével írott szövegét. Az elöljáró elfogadta a fogadalmakat, és ezt válaszolta: „Ha mindezt megtartod, a Mindenható Isten részéről ígérem neked az örök életet.”
Ezután Teréz nővér az oltáron aláírta a szöveget, Ternyák Csaba érsek pedig e szavakkal megáldotta őt és a gyűrűt, melyet ezután viselni fog: „Fogadd a gyűrűt, Te, aki az Örök Király jegyese vagy. Őrizd meg tisztán jegyesed iránti hűségedet, hogy méltó légy az örök boldogság menyegzőjére bejutni. Ámen.”
A fogadalomtétel lezárásaként a nővéri közösség tagjai ölelésükkel köszöntötték az immár örök életére elköteleződött szerzetest.
A szentáldozást követően a hagyományt követve Ráhel nővér felajánlotta Istennek és a Szűzanyának a közösséget.
A szentmise végén papi és szerzetesi hivatásokért imádkoztak a templomban. Az eseményt követően a ferences kisnővérek a meghívottakat vendégül látták a Vörösmarty Mihály Katolikus Általános Iskola aulájában.
*
Tóth Krisztina Teréz nővér Budapesten született, és a közösségbe való költözéséig ott is élt. Szüleivel és hat testvérével a budapest-terézvárosi Szent Család Plébánia egyházközségének életébe kapcsolódott be.
A Szent Gellért Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE tanítóképzőn, illetve a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola hittanár-etikatanár szakán tanult. Ezt követően a Patrona Hungariae Katolikus Iskolában tanított.
2016 nyarán költözött a Szent Ferenc Kisnővérei közösségbe. A kétéves jelöltséget Miskolcon, a noviciátust Bükkszentkereszten töltötte. A fogadalomtételt követően 2020 augusztusától a közösség arlói házában lakott, és az Elfogadlak Alapítvány munkájában vett részt. Jelenleg a miskolci házban él, és a miskolci jezsuita gimnáziumban dolgozik.
Ujváry-Radics Gabriella/Magyar Kurír
Fotó: Balogh Ferenc
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
