A két éve megalakult kormány a váltást követően rohamosan kezdte el átszervezni az állami intézményeket és saját, rövidlátó érdekei alapján döntött kulcsfontosságú ügyekben. Kerültek nehéz helyzetbe a magyarok lakta régiók és intézmények is.
A cikkben öt olyan példát sorolunk fel, amelyek bizonyítják, hogy a kormány nem különösebben van tekintettel a szakmai szempontokra, mikor valós és létező problémákkal kellene foglalkoznia.
A déli szőlő nem fontos
Az elmúlt hónapok egyik fontos problémája az aranyszínű sárgaság rohamos terjedése a déli régiókban. A jobbára magyarok lakta területek borászai és gazdái tudatosították a vészhelyzetet és a saját módszereikkel igyekeznek megfékezni a fertőzött tőkék elszaporodását. A megoldáshoz azonban az állam aktív hozzájárulására is szükség van: akár anyagilag, akár az elhanyagolt gazdaságokban található gócpontok likvidálásában. A környezetvédelmi és gazdasági minisztériummal együttműködve a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat (SVP) a héten bejelentette, hogy megkezdi az invazív fajok irtását – az ország nyugati felében, Modrán. Ebben a régióban nem az amerikai szőlőkabóca-fertőzés pusztít, mint a dél-szlovákiai borvidéken. A tárca nem indokolta, hogy miért nem azokban a régiókban kezelik kiemelt prioritásként az invazív fajok elleni fellépést, ahol az a leginkább indokolt lenne.
Káosz Krasznahorkán
A régiója egyik büszkeségének számító krasznahorkai vár még 2012-ben gyulladt ki és égett le, a tűzvész kapcsán több értékes gyűjtemény megrongálódott és az építmény is látogathatatlanná vált. A gyűjteményt Betlérre és más gyűjteményekbe szállították át, miközben a várat azóta sem sikerült rekonstruálni – hiába támogatta a munkálatokat aktívan a magyar állam is. A 2020-as évek elején felgyorsult ütemtervet Martina Šimkovičová kulturális minisztériumának sikerült teljesen ellehetetlenítenie. Bár az illetékesek állítják, hogy az új projektcsapat jó munkát fog végezni a felújításokkal, a munkálatokat vezető MBM-Group vállalattal szerződést bontottak, a szakmai munkát ellehetetlenítették. A rombolásra a tárca a betléri múzeum vezetésének lefejezésével tette fel a koronát, Máté Tímea menesztésével és a szakmailag semmilyen tapasztalattal nem rendelkező Andrea Predajňová kinevezésével – a tárca azóta is csalással vádolja az előző vezetést, miközben a munkálatok állnak.
A Kultminor-ügy
A Kisebbségi Kulturális Alap fontos szereplője a szlovákiai magyar intézmények támogatási hálózatának: a KKA több, mint nyolcmillió eurós éves költségvetéssel gazdálkodik és a magyar vonatkozású kulturális programok nagy részét támogatja (vagy pályáznak az alap forrásaira). A KKA nyártól vezetőt váltott: Alena Kotvanová mandátuma lejárt, az intézménynek új igazgatóra volt szüksége. Az eljárás a legkevésbé sem volt transzparens, azt a Ján Štovkát választotta meg a Šimkovičová által kijelölt bizottság, akinek valós tapasztalata nincs a hasonló intézmények irányításával. A bizottság egyetlen kívülről jelölt tagja, a kisebbségi kormánybiztos által delegált Kállay András beszámolóiból tudhatjuk, hogy a kiválasztási folyamat eleve nagyon furcsa körülmények között zajlott, miközben a bizottság nem is volt kíváncsi a szakmai elképzelésekre. A KKA vezetése azóta lényegében egy dologra figyelmeztette a pályázó szervezeteket: az államnyelv helyes használatára.
Újrainduló földelkobzások
Hosszú évekre tekint vissza a Szlovák Földalap ténykedése az állami beruházások – például az autópálya-építések – kapcsán zajló telekkisajátítások kapcsán. A Földalap az előző kormányok idején felhagyott a Beneš-dekrétumokra hivatkozott, utólagosan érvényesített vagyonelkobzásokkal, melyek kapcsán több eljárás megjárta a strasbourgi Emberi Jogi Bíróságot is. A tavaszi hírek szerint a gyakorlat folytatódik: az állam nevében ismét a dekrétumokra hivakozva sajátítják ki a második világháború után el nem kobzott földeket a német és magyar tulajdonosok után. Az ügyben érintettek a pozsonyi körgyűrű telkei, miközben a Földalap titkolózik és nem akarja bemutatni a részletes statisztikáit az elkobzások ütemtervével kapcsolatban.
Az államnyelvtörvény
A kormánykoalíció krízise miatt ugyan előbb elhalasztották, majd bizonytalan időre elnapolták az államnyelv módosításával kapcsolatos tervezet véleményezését, de a Martina Šimkovičová vezette kulturális minisztérium továbbra is az egyik kiemelt feladatának tartja a nyelvhasználati szabályok módosítását. A folyamatba elvileg Horony Ákos kisebbségi kormánybiztost is be kellene vonni, de a „szlovák nyelv pozíciójának megerősítését” feladatul kitűző szabályozás minisztériumi verziója durvábbnak tűnik a jelenlegi szabályozásnál és a büntetési tételeket is jelentősen szigorítanák. Robert Fico és Šimkovičová nyári egyeztetéséből kiviláglik, hogy a téma továbbra is az asztalon van, a szankciók pedig központi szerepet tölthetnek be a megszülető szabályozásban.
Forrás: Új Szó
The post Öt példa arra, amikor kibabrál a magyarokkal a szlovák kormány appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
