Noha Vona Gábort biztosan újra elnöknek választják, a Jobbik hatfős elnöksége jelentős változásokon eshet át a párt szombati tisztújító kongresszusán. A Jobbegyenes blog úgy értesült, sokan új arcoktól remélik a nemzeti radikális párt elnökségének hatékonyabb működését, amely átalakíthatja a vezető testületen belüli erőviszonyokat.
Hétvégén újra elnököt és elnökséget választ a Jobbik. A tisztújítás minden párt életében mérföldkő, lehetőség a megkezdett irányvonal folytatására, fordulatok bejelentésére, esetleg egy teljes újratervezésre. Mivel egy politikai mozgalom sikerességének kulcsa elsősorban az elért százalékokban, a parlamenti mandátumokban és a kormányzati pozícióban mérhető, a Fidesz háza táján sok izgalom a közeljövőben nem várható, a szocialistáknál viszont a teljes keretcserétől a lassú széthullásig bármilyen forgatókönyv elképzelhető nyár közepén esedékes tisztújításukon.
A Jobbik speciális helyzetben van. Egyfelől a parlamenti és EP-választásokon elért eredményei relatíve jónak tekinthetők. A saját maguk által felállított magas elvárások, a rendkívül sokszínű politikai-ideológiai platformok, illetve a szervezeti működésből adódó feszültségek mégis a kritikus hangok felerősödését eredményezhetik a szombati országos küldöttgyűlésen. Határozott igény van a változásra és az új arcokra.
A Jobbik elnöksége a 2014. januári évadnyitón
Vonában töretlen a bizalom
Vona Gábornak aligha van mitől tartania: két éve 99 százalékos támogatottsággal szavaztak neki bizalmat a delegáltak, és várhatóan most is hasonló eredményre számíthatunk. A radikális párt vezetésére alkalmas, kiállítható ellenjelölt nincs a láthatáron, és ha lenne is, nehezen tudna alternatívát felmutatni Vonával szemben, aki radikális és mérsékelt körökben is egyaránt otthonosan mozog, mind a két csoport szimpátiáját és bizalmát bírja. Ez még akkor is igaz, ha a mozgalmon belül egyesek saját sérelmeiket személyesen Vona Gáborhoz kötik, és a „cukikampányként” elhíresült imázsváltás „ősjobbikos” körökben nem aratott osztatlan sikert.
A Jobbik elnökségében ezzel szemben komoly változások következhetnek be. Egyrészt 2008 óta csupán egy személycsere volt, mégpedig 2012-ben, amikor a korrupciógyanúba keveredett Szegedi Csanádot Volner János váltotta. Míg a két évvel ezelőtti kongresszus a Szegedi-ügy árnyékában zajlott, és a tisztújítás tétje az is volt, kinek jut befutó hely a 2014-es választáson, most jóval nyugodtabb körülmények között mérettethetik meg magukat a jelöltek.
Visszaüthet a „törökmánia”
Jobbikos körökből származó, megbízható értesüléseink szerint a 6 alelnöki székre összesen 14-en pályáznak, a hat újrainduló mellett tehát nyolcan szeretnének „kívülről” bekerülni a párt (és sokszor a frakció) működését irányító testületbe. (Információink szerint Kovács Béla csak az utolsó pillanatban lépett vissza a jelöltségtől.)
Az országosan ismert jelöltek közül a párt külügyi frontemberét, Gyöngyösi Mártont és a devizahitel ügyben a médiában rendszeresen megjelenő Z. Kárpát Dánielt kell kiemelnünk. Bár Gyöngyösi a közvélemény előtt „zsidólistázós” parlamenti felszólalásával vált ismertté, jobbikos körökben inkább kimért, diplomatikus fellépéséről ismert, aki többnyire kifogástalan öltönyben nyilatkozik angolul valamelyik külföldi csatornának. Gyöngyösi emellett a párton belüli orosz-török-iráni-kínai külgazdasági kapcsolatok egyik legfőbb lobbistája, sokan a Jobbik keleti nyitását is hozzá, illetve a pártból nemrég váratlanul távozó Hegedűs Tamáshoz kötik. A nemzeti radikális táboron belül azonban sokan idegenkedéssel szemlélik a Jobbik hirtelen jött „törökmániáját”, az antikommunista platformnak pedig az „oroszokkal való túlzott haverkodásból” van elege – fogalmazott forrásunk.
Z. Kárpát Dániel és Gyöngyösi Márton a Jobbik a januári évadnyitón
Z. Kárpát az elmúlt négy évben nem csak a parlamentben, de az utcai tüntetéseken és a devizakárosultak civil fórumain is meglehetősen aktív volt, mindkét terepen otthonosan mozog. Mind Z. Kárpát Dániel, mind Gyöngyösi Márton bejutási esélyeit csökkenti, hogy értesüléseink szerint egyikük sem folytatott erős kampányt az utóbbi hetekben, és bár jobbikos körökben két népszerű képviselőről van szó, fordulatot nehezebben tudnak ígérni, mivel mindketten évek óta a frakcióvezetés tagjai.
Akik változást hozhatnak
Jobbikos körökben komoly esélyesként emlegetik a „két Pistát”, Apátit és Szávayt. Apáti István már két éve is megpróbálkozott az alelnökséggel, és már akkor sem sokon múlt, hogy bekerüljön. A népi humorral fűszerezett, lendületes felszólalásairól ismert egykori kocsordi jegyző nem fél olyan kényes témákban karcosan fogalmazni, mint például a cigánybűnözés, politikai pályafutását mégsem kísérik botrányok. Alelnöksége Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei ellenlábasán, Gyüre Csaba jelenlegi alelnökön múlhat, kettejük feszült kapcsolata a Jobbikon belül közismert.
Szintén jó esélyekkel vághat neki a hétvégi választásnak Szávay István, aki hagyományosan jó kapcsolatot ápol a radikális nemzeti szövetségekkel (köztük az EMI-vel és a HVIM-mel) ugyanakkor a párton belül a szakmai politizálás képviselője. Fő kompetenciája a nemzetpolitika, és bár pozícióját gyengítheti a Jobbik várakozáson aluli áprilisi eredménye a külhoni magyar szavazók körében, a téma továbbra is az elkötelezett jobbikosok szívügye. Szávayról ráadásul emellett köztudott, hogy hallgatói vezetőként komoly tapasztalatokat szerzett szervezetirányításban, amely főleg a Jobbik belső működésével elégedetlenek számára lehet meggyőző érv.
Apáti István felszólalása a parlamentben, balján kettővel mellette Szávay
Apáti és Szávay esélyeit mégsem a fent leírtak növelik igazán, hanem mert – állítják forrásaink – a radikális irányvonalat és a szakmai politizálást egyesítik magukban, így a különböző habitusú jobbikosok előtt egyaránt hitelesen léphetnek fel.
Akikkel még számolni kell
Megválasztása esetén a Jobbik első női elnökségi tagja lenne Hegedűsné Kovács Enikő, aki a párt holdudvarába tartozó ifjabb Hegedűs Loránt református lelkész felesége. A harcias parlamenti felszólalásairól ismert Hegedűsné többször foglalt állást az izraeli tőke Magyarországra áramlása ellen, és számos korrupciógyanús önkormányzati ügy nyilvánosságra hozatalában vett részt. Sikerének kulcsa is ebben lehet, már amennyiben a helyi jobbikos szervezetek vezetői ezt szavazatukkal hálálják meg. Hegedűsné bejutása ugyanakkor a párt megkezdett középre tolódását veszélyeztetné – legalábbis a pártban sokan ettől tartanak.
Hegedűsné sajtótájékoztatója a Parlamentben
Az új alelnökjelöltek közül ki kell emelni még Szilágyi Györgyöt, aki Biszku Béla feljelentésével vált népszerűvé a mozgalomban, legutóbbi, Újpest FC elleni indítványa azonban kiváltotta a szurkolói körök haragját, akik támogatására egyébként a politikus számít. Szilágyi emellett a párt budapesti elnöke, aki a fővárosban erős bázissal rendelkezik, a vidéki jobbikosok körében való jó szereplése azonban kérdéses.
A nyolc új pályázóból csak ketten, Császárné Kollár Tímea és Samu Tamás Gergő nem országgyűlési képviselők (Samunak 2011-ben egy bírósági ítélet miatt vissza kellett adnia mandátumát), és bár mindketten aktív másodvonalbeli politikusok – regionális támogatottsággal Pest, illetve Békés megyéből – nem valószínű, hogy érdemben bele tudnának szólni a „nagyok” csatájába.
Senkinek sem biztos a széke
Az új jelöltek természetesen csak a régiek helyére tudnak bekerülni, ezért adja magát a kérdés, hogy kik lehetnek a kiesők. A már említett Gyüre Csaba az elmúlt két választáson is csak kis különbséggel tudta megcsípni a hatodik helyet, ezért számára kulcsfontosságú lehet regionális riválisa, Apáti István eredménye. Szintén rezeghet a léc az 56-os szabadságharcos, Murányi Levente alatt, aki Gyürével együtt 2008 óta tagja az elnökségnek.
Kérdéses Balczó Zoltán szereplése is, aki a Jobbik mérsékelt szárnyának szimpátiáját élvezi, és két éve magasan az élmezőnyben végzett. Frissen szerzett európai parlamenti mandátuma miatt viszont biztos lesznek olyanok, akik felteszik a kérdést, hogyan kívánja ezt a tisztséget Brüsszelből betölteni.
Információink szerint a Balczó Zoltán ellenpólusaként számon tartott Novák Elődnek is meg kell majd küzdenie a szavazatokért. Ugyan sokak szemében a Jobbik radikális szárnyának ikonja, a következetes és megalkuvás nélküli politizálás szimbóluma, több jobbikosnak szálka a szemében, hogy a politikusi álláshalmozást ostorozó politikus felesége, Dúró Dóra a csökkentett létszámú parlamentben befutó helyet, majd bizottsági elnöki széket kapott.
Tisztújítás előtt
A szombati választást a legnagyobb nyugalommal talán Volner János és Sneider Tamás várhatják. Népszerűségük titka, hogy mind a radikális, mind a mérsékelt körökben egyaránt széles bázissal bírnak: Volner a Jobbik egyik legtöbbet szereplő politikusa, Sneidert pedig a szkinhedes ügy inkább csak megerősítette a párt tagsága előtt.
Az eddigi kampány egyébként – úgy tudjuk – egyelőre nyugodt mederben zajlik, és a párton belül sem nagyon hallani hangos veszekedésekről. Bármi is lesz a végső sorrend, az új elnökség összetétele alapjaiban határozza meg a nemzeti radikális párt második parlamenti ciklusát.
Forrás:jobbegyenes.blog.hu
Tovább a cikkre »
