Csütörtökre virradó éjjel támadás érte Szlavutics városát, ami háromórás áramkimaradást okozott Csernobilban, így áram nélkül maradt az atomkatasztrófa helyszínét elszigetelő szarkofágnál is. Volodimir Zelenszkij természetesen az oroszokat hibáztatja az esetért, és „szándékos támadást” emleget. Az incidens azonban nagyon hasonlít az ukránok korábbi propaganda célú, gyanús műveleteire, amelyek mindig egy kulcsfontosságú pillanatban adtak muníciót a háborúpárti sajtó kezébe. Ettől persze még az elkövetők lehettek az oroszok. De lehettek az ukránok is.
Vajon mennyi az esélye, hogy épp akkor éri támadás az egész Európa számára a megsemmisülés és fenyegetés szimbólumát jelentő Csernobilt, amikor Ursula von der Leyen drónfal-projektje megtörik a németek és a franciák ellenkezése miatt?
Eleve, miért kell kihangsúlyoznia Zelenszkijnek, hogy „szándékos támadás” történt? Nehogy kétség merüljön fel, hogy egy kósza rakéta vagy egy ukrán légvédelmi rakéta is okozhatta az áramkimaradást, és akkor az egész narratívának lőttek? Az ukrajnai háború egyik alapszabálya, hogy amikor csak a propaganda cél, akkor a narratíva mindig mindent előre meg akar magyarázni. Ennek oka, hogy a cél a teória terjesztése és annak elérése, hogy az ukrán verzió uralja le a lehetséges magyarázatokat.
De nézzük a politikai valóságot.
Von der Leyennel feltörölték a padlót Koppenhágában
Ursula von der Leyennek beletörik a bicskája a drónfalba. Abba a drónfalba, amit még Magyarország is támogat. Csakhogy a németek és a franciák nem támogatják az ötletet, méghozzá nem óvatos kerülőutakon tiltakoznak, hanem nyíltan.
A drónfal elméletileg az EU keleti szárnyát védené az esetlegesen betörő orosz drónokkal szemben. Ez kezdeményezés ráadásul Brüsszel sajátja lenne. Vagyis az EU első katonai műveletéről beszélnénk.
Ukrajna már dörzsöli a tenyerét. Ő ugyanis abban reménykedik, hogy ha megvalósul a drónfal, azt nyíltan vagy hallgatólagosan ki lehetne terjeszteni Nyugat-Ukrajnára. Épp akkor, amikor az orosz támadások garantáltan sűrűsödni fognak, hogy a hideg idő beköszöntével növeljék a lakosságon a nyomást az ukrán energiaellátó rendszer megbénításával.
Közeleg a tél, és Ukrajnának nincs elég eszköze a civil infrastruktúra védelmére, a lakosság ellenállása pedig kétségtelenül fogy. Zelenszkijnek nagyon kell a drónfal, a legjobb lenne, ha Európa beszállna a háborúba. Ez tehát a tét.
A gond az, hogy Európa nagyhatalmai elutasítják az ötletet, mert az ő pénzük és erőforrásaik is kellenek hozzá. A drónfal azt jelentené, hogy a drónok előállítási áránál jóval drágábban működő rendszerekkel (vadászgépekkel, rakétákkal) kellene védeni Európa keleti határait. Ez mínuszos üzlet. Ráadásul egy rendkívül hosszú, közel 3000 kilométeres keleti határ. Óriási pénzekről és óriási terhekről beszélünk.
Nem csoda hát, hogy október 1-jén, a koppenhágai uniós csúcs első napján Franciaország, Németország és Olaszország is jelezte, hogy nem támogatta von der Leyen és Zelenszkij vágyálmát a drónfallal kapcsolatban. Sőt.
A Politico brüsszeli (globalista) hírportál keserűen jegyezte meg vonatkozó cikkében, hogy a nagy tagállamok kizárólag saját érdekeik alapján mérlegeltek. No, jó reggelt!
Csernobil épp a megfelelő időpontban vált célponttá
Hogy a sikertelen első nap után, de még az esetleg áttörést hozó második nap előtt, éjjel támadás érje Csernobilt, egy olyan létesítményt, amitől egy nyugat-európai gyomra is összeszorul, nagyon kényelmes sztori. Túl kényelmes.
Az is tény, hogy a koppenhágai uniós csúcs előtti napokban került súlyos helyzetbe a zsaporizzsjai atomerőmű is, ami Európa legnagyobb nukleáris létesítménye. Itt jelenleg dízelgenerátorok biztosítják a hat reaktorblokk hűtését, mert „valakik” elvágták a létesítményt a külső áramhálózatról. A zaporizzsjai atomerőmű is konkrét, egész Európát érintő fenyegetés és veszélyforrás.
Hogy elég lesz ez a fajta nyomásgyakorlás a nyugati vezetők ellenállásának megtöréséhez, kérdéses. Valószínűleg nem. Annál aggasztóbb, hogy a reménytelenség ellenére Kijev hajlandó lehetett ilyen veszélyes játszmákat folytatni, és ilyen durva zsarolóeszközökhöz folyamodni. Az atomerőművekre hivatkozni (még akkor is, ha tényleg orosz támadásokról volt szó – ami valószínűtlen) politikai zsarolás céljából, megengedhetetlen. Viszont jól jelzi, hogy Ukrajna közelebb áll a kimerültség állapotához, mint bármikor, és ilyen körülmények között a bármilyen radikális szalmaszálba hajlandó belekapaszkodni a politikai vezetés.
Az EU-csúcs csütörtökön folytatódik, az asztalon ugyanazok a kérdések hevernek, mint szerdán. Köztük van a drónfal is. Ha Ukrajna áll az incidens mögött, és eléri a célját, Európa belekerül egy zsarolóspirálba, ahonnan nagyon nehezen tud majd csak kimászni.
Komjáthy Lóránt
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
