Fekete péntek 1869 – az aranyláz sötét oldala Károly Beáta2025. 09. 24., sze – 11:25
1869 szeptemberében az aranypiac vakmerő spekulációja hatalmas pénzügyi pánikot idézett elő, amit a történelem „Fekete pénteknek” nevezett. Jay Gould és James Fisk játszmái milliók vagyonát sodorták veszélybe, miközben a Wall Street mohósága és a szabályozás hiánya drámai következményekkel járt.
Történelmi háttér
Az amerikai polgárháború (1861–65) után az Egyesült Államok gazdasága instabil volt. Az állam hatalmas háborús adósságot görgetett maga előtt, a valuta, a „greenback” papírpénz értéke pedig erősen ingadozott. Ebben a bizonytalan helyzetben az arany a stabilitás szimbólumává vált: a befektetők aranyban látták az értékőrzést, így az árfolyam mozgása óriási hatással volt az egész gazdaságra.
Az arany árát ekkoriban a New York Gold Exchange határozta meg, amely a Wall Street egyik legfontosabb intézménye volt. Itt próbálták szerencséjüket az 1860-as évek végének legvakmerőbb spekulánsai.
A két főszereplő: Jay Gould és James Fisk
A pénzügyi játszmák kulcsszereplői Jay Gould és James Fisk voltak. Gouldot hidegvérű, számító pénzügyi zseninek tartották; az egyik legrettegettebb tőkés volt, aki vasútvonalakat kebelezett be, a korszak „rablóbárói” közé tartozott. Fisk ezzel szemben inkább színes, extravagáns figura volt: gazdag, fényűző életmódot folytatott, hírhedt volt színházi kapcsolatairól és féktelen költekezéséről.
A páros a Wall Street „jó zsaru – rossz zsaru” duójának is megfelelt: Gould hideg számításával és Fisk harsány stílusával képesek voltak tömegeket magukkal ragadni, vagy épp átverni.
A spekulációs terv
Gould és Fisk célja az volt, hogy felhajtsák az arany árát, majd a csúcson eladva mesés haszonra tegyenek szert. A terv alapja a készletek felvásárlása volt, így mesterséges hiányt idéztek elő a piacon. Bizalmasként próbálták befolyásolni az elnök környezetét, hogy a kormány ne dobjon piacra állami aranytartalékot, ami letörte volna az árakat. Ezt egy rokonukon, Abel Corbin-en keresztül próbálták elérni.
A stratégia rövid távon működött: 1869 szeptemberében az arany ára meredeken emelkedett, kb. 130 dollárról unciánként 160 dollárra (egyes források szerint 162–165 dollárra).
A katasztrófa napja – 1869. szeptember 24.
Ez volt a Fekete péntek. Gould és Fisk a végletekig hajszolták fel az árakat, de végül az elnök – látva a veszélyt – jóváhagyta, hogy a Treasury (Pénzügyminisztérium), George S. Boutwell pénzügyminiszter vezetésével piacra dobja az aranytartalékot. A hirtelen áresés pánikot váltott ki a tőzsdén, a spekulációba bevont brókerek és befektetők tömegesen veszítették el vagyonukat. Bankok mentek tönkre, kereskedőházak omlottak össze.
A pánik főként a mezőgazdasági terményárakra (búza, kukorica) sújtott le, így a középnyugati farmerek óriási veszteségeket szenvedtek el. Bár magában a pánikban nem haltak meg tömegek, a pénzügyi világban hatalmas összegek semmisültek meg.
Következmények
Gould és Fisk meglepő módon szinte érintetlenül megúszták. Gould állítólag már az árak tetőpontja előtt titokban eladott részesedéseket, így szinte nyereséggel szállt ki, míg Fisk hangosabb és kevésbé körültekintő volt, de végül ő is nagyobb veszteség nélkül úszta meg.
A kormányzat tanult az esetből: később szigorúbb szabályozást vezettek be az aranykereskedelemben. A közvélemény számára a Wall Street hírneve tovább romlott, és a pénzügyi elit mohósága, valamint a kisemberek tönkretétele között újabb mély szakadék keletkezett.
Érdekességek és történetek
A pánik napján az aranycsarnokban olyan tömeg és káosz volt, hogy sokan fizikailag is rosszul lettek a zuhanó árfolyamok láttán. Jay Gould a végsőkig próbálta rejtegetni saját aranykészleteit, miközben kifelé úgy tett, mintha már kiszállt volna. James Fisk a botrány után New York egyik hírhedt színházában élte tovább fényűző életét – mígnem 1872-ben egy szerelmi háromszög miatt lelőtték.
A történészek szerint a Fekete péntek az amerikai pénzügyi pánikok sorának egyik első nagy példája volt, előrevetítve a későbbi (például 1929-es) tőzsdekrachokat.
A „Black Friday” szó jelentésének változása
Érdekesség, hogy a „Black Friday” ma teljesen másra utal: a karácsony előtti bevásárlási láz kezdőnapjára, a hálaadás utáni péntekre az Egyesült Államokban. A jelentés a 20. század közepén alakult ki: a philadelphiai rendőrök nevezték így az 1950-es években a hálaadás utáni káoszos, forgalmas napot. A kereskedők később újraértelmezték, mondván, ezen a napon kerülnek a könyvelésben a „pirosból” (veszteség) a „feketébe” (nyereség). Így vált a „Fekete péntek” a fogyasztás ünnepévé, bár eredete egy sötét spekulációs krachra nyúlik vissza.
Kapcsolódó cikkünk
Kutatások bizonyítják, hogy az emberek életében az egyik legnagyobb stresszfaktort a pénzügyek jelentik. Ennek fő oka, hogy sok esetben nincsenek tartalékaink, nincs félretett pénzünk. Szüleink, nagyszüleink idejében csak néhány bank vagy biztosító volt elérhető, ott intézték az ügyeiket, most viszont a rengeteg pénzintézet kínálata miatt összezavarodunk vagy érzelmi alapon döntünk. A pénzügyi tudatosságot tanulnunk kellene, mert ezerféle inger ér minket naponta, a fizetésünk viszont véges, figyelmeztet Baráth Kinga pénzügyi tanácsadó. Nézzük, melyek a leghatékonyabb trükkök és a leggyakoribb hibák a takarékoskodásnál.
Először félretenni
A legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, hogy megkapjuk a fizetésünket, és azt mondjuk: majd ami marad belőle, azt félreteszem. Ez nehezen tud működni, hatalmas önuralom kell hozzá. Sokkal hatékonyabb, ha a hónap elején úgymond kifizetem magam, és rákényszerítem magam, hogy a továbbiakban abból a maradékból éljek.
A túlzott szigor sem jó
Egy másik gyakori hiba, hogy túl szigorúak vagyunk magunkhoz, és ahogy telnek a napok, azt érezzük, hogy a takarékoskodás érdekében minden apró örömöt megvontunk magunktól. Ilyenkor aztán gyakran átesünk a ló másik oldalára, nem bírjuk tovább, és megveszünk valamit, amit nem kellene.
Sok apró kiadás
Érdemes odafigyelni az apró kiadásokra is. Itt egy kávé, ott egy ebédmeghívás lényegtelen apróságnak tűnhet, de ha minden héten megengedjük magunknak, az havi szinten már 50-100 eurót felemészthet a fizetésünkből.
Ne döntsünk érzelmi alapon
Ha nincs tartalékunk, és hirtelen le kell cserélni a mosógépet, vagy ki kell fizetnünk egy váratlan fogászati kezelést, hajlamosak lehetünk a gyors kölcsönökhöz nyúlni. Ez veszélyes megoldás, mert könnyen adósságspirálba kerülhetünk. Jegyezzük fel egy füzetbe a kiadásainkat, mert ha tudjuk, mire adtuk a pénzünket, hamarabb feltesszük magunknak vásárlás közben azt a kérdést is, hogy valóban szükségünk van-e arra, amit megvennénk. Érzelmi alapú vásárlásoknál jó döntés lehet várni egy kicsit, és körülnézni, milyenek a lehetőségeink, vagy fogyasztók esetében szakértő tanácsát is kikérhetjük, hogy biztosan azt vásároljuk meg, amire szükségünk van.
Legyünk bizalmatlanok!
Ha valami túl szép, hogy igaz legyen, akkor az valószínűleg nem is igaz. Rengeteget hallunk egyre ügyesebb internetes csalókról, akik rövid idő alatt nagy hasznot kínálnak. Van azonban néhány intő jel, amelyről felismerhetőek, mutat rá Baráth Kinga. Ezek közé tartozik, hogy valami nagyon pozitívat, általában sok pénzt ígérnek, de kétes, gyanús, szokatlan helyről vagy formában kommunikálnak velünk, nem lekövethető forrásból, és szinte soha nem személyesen, szemtől szemben. Gyakori az is, hogy egy megadott határidőig érvényes az ajánlatuk, ezért minél gyorsabban kérik az adatainkat, vagy hogy pénzt utaljunk nekik, mert a nyeremény mondjuk csak két napig vagy egy hétig érvényes. „Az ilyen típusú sürgetés mindenképpen intő jel lehet, úgyhogy jól tesszük, ha kifejlesztünk magunkban egy egészséges bizalmatlanságot” – hangsúlyozza a pénzügyi tanácsadó.
Szöveg: KB, VI
Kapcsolódó cikkünk
Hogyan spóroljunk tudatosan, miként építsünk vésztartalékot, és mihez kezdjünk, ha végre félre tudtunk tenni valamennyit? Új videósorozatunkban közérthetően, lépésről lépésre haladunk a pénzügyi tudatosság világában Baráth Kinga pénzügyi tanácsadó segítségével.
Mindennapi pénztárcánk 1. rész: Hogyan legyünk pénzügyileg tudatosak? Mindennapi pénztárcánk 2. rész: Hogyan spóroljunk tudatosan? Mindennapi pénztárcánk 3. rész: Bepillantás a befektetések világába – A jó befektetés unalmas?
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
