Lemaradásban vagyunk a tehetségekért folyó kiélezett versenyben Vataščin Péter2025. 09. 17., sze – 17:40
Egy-egy húzóágazat kiemelkedő szakemberei és a jövő vezetői elsősorban stabil, kiszámítható munkakörnyezetre, valamint folyamatosan növekvő életszínvonalra vágynak. Szlovákia azonban évek óta egyáltalán nem jeleskedik a szóban forgó elvárások teljesítésében, így egyre kedvezőtlenebb helyzetből vágunk neki a fiatal tehetségekért vívott harcnak.
Az agyelszívás hatásai már napjainkban is érződnek, a negatív társadalmi, valamint gazdasági következmények mégis a következő években válnak majd igazán markánssá. A statikus gazdaságok, amelyek képtelenek alkalmazkodni a felmerülő új kihívásokhoz, azt kockáztatják, hogy komoly lépéshátrányba kerülnek egy olyan berendezkedésben, amelyben a tehetségek egyre mobilisabbak, mivel nyitott ajtók egész sora várja őket, így jobbnál jobb lehetőségekből válogathatnak.
Szlovákiának azonban egyelőre nem sikerül megfelelően alkalmazkodnia a megváltozott körülményekhez. Az IMD World Talent Ranking legfrissebb kiadásának tanulságai szerint a vizsgált 69 ország közül az 58. helyen végeztünk, tehát Pozsony egyáltalán nem tartozik azon célállomások közé, amelyeket a szakemberek vonzónak tartanak.
Ami pedig még ennél is aggasztóbb, hogy az agyelszívás tekintetében a rangsor legvégén állunk.
Óriási a lemaradás
„Ezek az eredmények egyértelműen megerősítik, hogy a tehetségekért folytatott versenyben mind kormányzati, mind vállalati szinten óriási a hátrányunk más államokhoz képest. Az sem véletlen, hogy az agyelszívás terén az utolsók lettünk, mivel a felsőoktatási intézményeink (68. hely), valamint az alap- és középiskoláink (65. hely) is kifejezetten rosszul szerepeltek, amely megmagyarázza, miért veszítünk el évről évre egyre több diákot”
– magyarázta Ján Oravec, a Szabadság és Vállalkozás Intézetének elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a rátermett fiatalok a minőségi oktatás mellett anyagi biztonságra, stabilitásra, valamint kiugrási lehetőségre vágynak. Mivel azonban úgy látják, Szlovákiában egyáltalán nem adottak ezek a feltételek, így inkább külföldön folytatják az életüket.
Tobzódunk a problémákban
Azon túl, hogy Pozsony rendre a sereghajtók között végez azokban a nemzetközi összehasonlításokban, amelyek az életszínvonal alakulásáról tanúskodnak, a fiatalok munkaerőpiaci integrációja terén sem állunk túl jól.
A munkaügyi minisztérium legfrissebb adatai szerint jelenleg nagyjából 21 ezer 25 év alatti állástalan polgár él az országban, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy minden hetedik közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal képtelen munkát találni.
A korcsoportjuk munkanélküliségi rátája emiatt elérte a 15,6 százalékot, így ezen a téren szintén rosszabbul teljesítünk az Európai Unió átlagánál (14,4 százalék). A kedvezőtlen trend hátterében egyebek mellett a megfelelő készségek hiánya áll.
Szemléletváltás kell
„A munkáltatók elvárják, hogy a friss diplomások elméleti tudás mellett gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezzenek, amelyek hozzájárulhatnak a gyors és sikeres beilleszkedésükhöz. Így elsősorban azokat a fiatalokat keresik, akik már a tanulmányaik idején is igyekeztek szakmai gyakorlatot szerezni” – mutatott rá Martin Dobiáš, a ČSOB HR-vezetője.
A bökkenő csupán az, hogy a szlovák oktatási rendszer még mindig nem a gyakorlatközpontú képzésre összpontosít.
„Ha valóban az lenne a cél, hogy minimalizáljuk a 25 év alatti állástalanok számát, akkor olyan gyakornoki programokat kellene létrehozni, amelyek egyfajta hidat képeznének az iskola és a munka világa között. A cégek azzal, hogy kinevelnék a későbbi munkatársaikat, a jövőbe fektetnének, a tanulók pedig leküzdhetnék azokat az akadályokat, amelyek ellehetetlenítik, hogy stabil karriert építsenek” – sorolta Martin Dobiáš, hogy milyen rendszerszintű változásokat kellene eszközölni, ha az állam és a magánszféra egyaránt el szeretné kerülni, hogy lassan, de biztosan kifogyjunk a munkaerőből.
(td)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
