Iparági források szerint a Transznyeft orosz olajvezeték-monopólium a termelés csökkentésére figyelmeztette a kitermelőket – jelentette a Reuters hírügynökség. Ennek oka az ukrán dróntámadások sora, amelyek kulcsfontosságú exportkikötőkre és finomítókra mértek csapást. A cég hivatalosan cáfolja a híreket, azokat a Nyugat által indított információs háború részének nevezve.
Fokozódó nyomás az orosz energiaiparon
Kijev augusztus óta fokozta az orosz energetikai létesítmények elleni támadásokat. A cél Moszkva háborús erőfeszítéseinek akadályozása és a Kreml bevételeinek csökkentése. Az olaj- és gázbevételek az elmúlt évtizedben az orosz szövetségi költségvetés harmadát vagy akár felét is kitették. Ez a szektor a kormány legfontosabb finanszírozási forrása.
Ukrán katonai tisztviselők és orosz iparági források szerint ukrán drónok legalább tíz finomítót találtak el. A támadások Oroszország finomítói kapacitásának közel ötödét kiiktatták. Emellett károk keletkeztek a legfontosabb balti-tengeri kikötőkben, Uszty-Lugában és Primorszkban is. Az orosz hatóságok hivatalosan nem kommentálták a károk mértékét és annak hatását a termelésre.
Figyelmeztetés és hivatalos cáfolat
A Transznyeft, amely az Oroszországban kitermelt olaj több mint 80%-át szállítja, a hírek szerint korlátozta a tárolási lehetőségeket a rendszerében. Két, olajcégekhez közel álló forrás szerint a vállalat figyelmeztette a termelőket, hogy kevesebb olajat tudnak majd átvenni, ha további károk érik az infrastruktúrát. A támadások végső soron a kitermelés csökkentésére kényszeríthetik Oroszországot, amely a globális olajtermelés 9%-át adja.
Ezzel szemben a Transznyeft közleményében „álhírnek” minősítette az értesüléseket. Szerintük ezek a hírek a cég imázsát rombolják és a helyzet destabilizálására irányulnak. A vállalat szerint ez a Nyugat által Oroszország ellen indított információs háború része.
A szűkös tárolókapacitás új kihívás
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az orosz olajinfrastruktúra elleni csapások „a leggyorsabban működő szankciók”. A múlt héten ukrán drónok a háború kezdete óta először találták el Oroszország legnagyobb olajkikötőjét, Primorszkot, ideiglenesen leállítva a működést. A kikötő kapacitása napi több mint egymillió hordó, ami az orosz olajtermelés több mint 10%-a.
Oroszországnak, Szaúd-Arábiával ellentétben, nincsenek jelentős olajtároló kapacitásai. Bár a primorszki kikötő részlegesen újraindult, a teljes helyreállítás időtartama bizonytalan. A J.P. Morgan amerikai bank szerint a korlátozott tárolókapacitás veszélyezteti Oroszország képességét a termelés növelésére. A Goldman Sachs elemzői is arra számítanak, hogy a finomítók leállása hatással lesz a termelésre.
Azonban mindkét bank szerint a termelés várhatóan csak mérsékelten fog csökkenni. Ennek legfőbb oka, hogy az ázsiai vevők, elsősorban India és Kína, továbbra is érdeklődnek az orosz kőolaj iránt. Moszkvának a nyugati szankciók ellenére sikerült exportjának nagy részét Ázsiába irányítania.
Körkép-vélemény:
Tegyük hozzá, hogy az orosz olajkínálat esetleges csökkenése az USA-nak sem jó, mert felfelé mozdíthatja a kőolaj árát. Az igaz, hogy ennek egyesek Európában örülnek, mert hamarosan jönnek az amerikai félidős választások, és a magas olajár Trump és a republikánusok esélyeit csökkentik. Azon mindenesetre érdemes elgondolkodni, hogy Nyugat-Európa, amely az orosz olaj legnagyobb vásárlója, mihez kezd, amikor többé már nem jut majd orosz olajhoz, és nem lesz mivel elkendőzni a gazdasági következményeket?
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/Telegram Channel of head of the Kingisepp district administration Yuri Zapalatskiy via AP
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
