Szövetség: A megszorítások padlóra küldhetik az önkormányzatokat, a közvilágításra sem lesz pénz Kacsinecz Krisztián2025. 09. 16., k – 13:16
Ismét az önkormányzatoknak kell fedezniük a kormány által kreált problémákat, az állam malacperselyként tekint rájuk – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Őry Péter, a Magyar Szövetség alelnöke és Csallóközcsütörtök polgármestere. Ezzel arra utalt, hogy az új konszolidációs csomag értelmében a kormány további 94 millió euróval csökkentené a városok és községek bevételeit. A járási városok bevétele több százezer euróval csökkenhet.
A Magyar Szövetség politikusa rámutatott: míg tavaly az önkormányzatok még a személyi jövedelemadóból befolyó összeg 70 százalékát oszthatták szét, idén már csak az 55,1 százalékához férnek hozzá annak következtében, hogy az óvodák az oktatásügyi minisztérium fennhatósága alá kerültek. A konszolidációs csomag elfogadása után ez a részesedés még tovább csökkenne, 53 százalékra, ami mindent összevetve, a tavalyi évhez képest 155 millió eurós kiesést jelentene az önkormányzati szférának.
A helyi adók és illetékek emelése elengedhetetlen lesz
Mészáros András, a Pro Civis elemzője a sajtótájékoztatón azt is bemutatta, hogy mit jelentene ez a nagyobb városokra lebontva:
Érsekújvár önkormányzatának például 522 ezer, Komáromnak 456 ezer, Szencnek 358 ezer, Dunaszerdahelynek pedig 342 ezer euróval csökkenne a bevétele.
Ennek következtében Őry szerint kénytelenek lesznek emelni a helyi adókat és illetékeket, különben az olyan alapvető szolgáltatásokat sem tudják majd biztosítani, mint a közvilágítás vagy a közterület-fenntartás.
„Ez pedig azt jelenti, hogy végső soron ez a teher is az állampolgárokra fog hárulni”
– mutatott rá a politikus.
A Magyar Szövetség politikusai kedden délután egyeztetnek a kérdésben Jozef Božikkal, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) elnökével. Őry Péter szerint a jelenlegi helyzet, vagyis hogy az önkormányzatok működése a személyi jövedelemadótól függ, fenntarthatatlan, ezért javasolni fogja, hogy több adónemből is részesüljenek. Így az állami bevételek növekedésével arányosan emelkedne az önkormányzatok bevétele is.
ZMOS: Nem az önkormányzatok okozták az államadósságot, mégis tőlük várják a megoldást
A ZMOS közleményben utasította el a kormány által a 2026-os évre bemutatott konszolidációs intézkedéseket. Szerintük ezek súlyosan beavatkoznak a városok és falvak finanszírozásába, ráadásul mindenféle előzetes párbeszéd, valamint az önkormányzatok valós szükségleteinek és kötelezettségeinek figyelembevétele nélkül.
„Szlovákia 84,3 milliárd eurós, hatalmas államadósságából az önkormányzatok kevesebb mint két százalékkal részesednek. Ezt az adósságot nem az önkormányzatok okozták, és igazságtalannak tartjuk, hogy éppen ránk és a lakosainkra hárítsák a megoldás terhét”
– hangsúlyozta Božik.
Kapcsolódó cikkünk
Vége a hosszas koalíciós egyeztetésnek: Ladislav Kamenický pénzügyminiszter bemutatta, milyen módon képzeli el a kormány a 2026-os költségvetés egyenesbe hozását. A konszolidációs csomagtól jövőre 2,7 milliárd eurós megtakarítást vár a koalíció.
Kamenický a nap folyamán először a képviselőket tájékoztatta a kormány által tervezett intézkedésekről, majd az újságírók elé állt, és egy részletesebb prezentáción fejtette ki az elképzeléseket. A miniszter összesen huszonkét intézkedést mutatott be, amellyel a kabinet 2,7 milliárd eurós rést akar betömni a költségvetésen.
Megszorítások fogcsikorgatva
Az ügy kapcsán összehívott, munkáltatókkal és munkaadókkal tervezett háromoldalú egyeztetést jövő hétre halasztották. Erik Tomáš munkaügyi miniszter (Hlas) szerint a lépésre azért volt szükség, hogy az érintettek mélyebben is megismerkedjenek a csomag tartalmával és csak azután közöljék a megjegyzéseiket. A kormánynak az eredeti tervek szerint szerdán kellene rábólintania az intézkedéscsomagra, de nem tudni, hogy ez a külső egyeztetések hiányában milyen formában történik meg.
Ján Richter, a Smer frakcióvezetője a nap folyamán jelezte: a konszolidációs csomag két részletben kerülhet a parlament elé. Az első az általános gazdasági intézkedéseket érinti, a második pedig az államigazgatás karcsúsításával és a minisztériumokra vonatkozó spórolási intézkedésekkel foglalkozik.
Kamenický szerint a megtakarítások bevezetésére kedvezőtlen gazdasági hangulatban kerül sor. A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy az energiaárak folyamatosan növekednek, miközben a kormány szeretné fenntartani a fűtésre és villanyra folyósított támogatásokat, emellett a vámháború is nehezíti a helyzetet.
Önspórolás
Kamenický a sajtótájékoztató kezdetén hosszasan ecsetelte, milyen intézkedésekre nem lehet számítani a megszorítások kapcsán. Elmondása szerint a kormány megtartja a 13. havi nyugdíjat, az élelmiszerekre és más termékekre vonatkozó kedvezményes adókulcsokat, megmarad a második pillér is.
A pénzügyminiszter szerint ugyanakkor az állam 1,3 milliárd eurót szeretne spórolni a saját működésén. A jövőben a minisztériumok és hivatalok visszafogják a kiadásaikat, például befagyasztják az állami alkalmazottak fizetéseit. Kivételt képeznek az orvosok és tanárok bérei, amelyet törvény szabályoz, de a hivatalnokok, rendőrök, tűzoltók, önkormányzati alkalmazottak nem számolhatnak fizetésemeléssel.
Csökkentik az állami alkalmazottak számát, számítani lehet több hivatal összevonására is. Visszafogják a járműbeszerzéseket és a működési költségeket. Az önkormányzatok is részt vesznek a konszolidációban – a települések tíz százalékos költségvisszafogásra számíthatnak, tizenöt százalékot faragnak le a megyék személyi jövedelemadóra vonatkozó bevételeiből.
Fájdalmasabb kiadások
A konszolidáció másik részét az állami bevételek növelése jelenti, a kormány több intézkedést foganatosít ezen a téren is. Amellett, hogy a vállalkozások később fizethetik ki a táppénzt, csökkentik a munkanélküli segélyt az első három hónap után: a hatodik hónapban már csak az átlagbér húsz százalékát fizetik ki. A következő három évre befagyasztják a 13. havi nyugdíjak összegét is, amely így fixen 667,3 euró lesz.
A tervek közé tartozik a jövedelemadó progresszív emelése. A 44 ezer eurós havi bevételig alkalmazott, 19 százalékos jövedelemadó fokozatosan emelkedik: a 75 ezer eurót meghaladó jövedelemmel bíró állampolgárok már 35 százalékot fizetnek. A képviselőkre alkalmazott személyi jövedelemadó mértéke tíz százalékkal emelkedik. Az szja-emeléstől 206 millió eurós bevételre számít a kormány.
A magas cukor- és sótartalmú termékekre vonatkozó adókulcs jövőre 19-ről 23 százalékra emelkedik, kivéve magát a cukrot és a sót, a tejitalokat és gyerektápokat. Az édességek, fagylalt, chips ára tehát tovább emelkedik – ettől az intézkedéstől 91 millió eurót vár az állam.
Az online szerencsejátékokra vonatkozó járulékok 27-ről 30 százalékra emelkednek, több kapcsolódó illeték is drágul a kaszinók és játéktermek számára – a kőépületek üzemeltetőinek adóalapja például 14,3 százalékról 16,9 százalékra emelkedik.
Drágább lesz a nyers kő, a homok ára is. A cégek számára a kormány adóamnesztiát hirdetett, az elmaradt illetékeket utólag befizető vállalatok mentesülnek a büntetés alól. A kormány igyekszik felszámolni a betegszabadsággal (PN) kapcsolatos visszaéléseket, a Szociális Biztosító csak a betegségek 15. napjától vállalja át a bérfizetést.
A kormány megpróbál gátat szabni a vállalkozásokhoz regisztrált autókkal kapcsolatos visszaéléseknek is, a magáncélokra használt járművek értékének mindössze ötven százalékát lehet jóváírásra használni. Feleződik az egyéni vállalkozók tizenkét hónapos szociális járulékfizetésre vonatkozó mentessége – ettől 119 millió eurós bevételt remél a kormány. A kikényszerített egyéni vállalkozások ellen is szigorúbban lépnek majd fel.
Megszűnik november 17. munkaszüneti jellege, csak 2026-ban pedig további két munkaszüneti napot átmeneti jelleggel megszüntet a kormány: január 6., valamint május 8. is kikerül ebből a körből. Az ünnepnapokra vonatkozó árusítási tilalom is megszűnik.
Három intézkedés különösen fájdalmasnak bizonyul majd a munkavállalók és az egyéni vállalkozók számára is – Kamenický ezeket az intézkedéseket csak a prezentációja végén, érintőlegesen említette. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó kivetési alap ötvenről az átlagbér hatvan százalékára emelkedik. A munkáltatók után elvezetett egészségbiztosítási járulékok aránya egy százalékkal lesz magasabb (négyről öt százalékra emelkedik az elvezetések összege, ami az alacsonyabb bérekben mutatkozik meg), a nem életbiztosítás jellegű biztosítások után fizetett adó pedig nyolcról tíz százalékra nő.
A miniszter szerint a bankok, üzletláncok, digitális szolgáltatásokra vonatkozó intézkedések egyelőre nem szerepelnek a csomagban, de a kormány erősen fontolgat további lépéseket is.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
A jövő évtől a minimálbér 12%-kal emelkedik, miközben az infláció jelenleg 4 % körül mozog. A ZMOS szerint ennek köszönhetően az önkormányzatok költségvetései még inkább túlterhelődnek, és a bevezetett konszolidációs intézkedések negatívan érintik majd a lakosok számára nyújtott alapvető szolgáltatásokat is. Az önkormányzatok ezért elvárják, hogy a kormány világosan és törvényben rögzítse:
az elfogadott intézkedések kizárólag ideiglenesen, a 2026-os és 2027-es évekre vonatkoznak, 2028-tól pedig automatikusan visszaáll a 55,1%-os, eredeti részesedési arány.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
