Nicolás Maduro elnök bejelentette, hogy Venezuelában idén ismét korábban, hivatalosan október 1-jén kezdődnek a karácsonyi ünnepségek. Ez valójában politikai intézkedés az országot sújtó gazdasági válság és nemzetközi feszültségek közepette.
Az erről szóló rendeletet élő országos adásban ismertette Con Maduro+ című műsorában. Az államfő szerint az intézkedés célja a „gazdaság, kultúra, öröm, boldogság” előmozdítása, valamint „a venezuelai nép boldogsághoz való jogának” védelme.
Ez nem újdonság: Maduro 2013 óta több alkalommal is élt ezzel a módszerrel, hogy néhány hónappal előrehozta a karácsonyt, mintegy „a népnek szánt ajándékként”, „a hála jeleként”, például a 2024-es vitatott elnökválasztást követően.
A rendelet geopolitikai feszültségekkel terhelt környezetben született. Az Egyesült Államok katonai erőket vonultatott fel a Karib-tengeren, amit Caracas közvetlen fenyegetésnek tekint, és Maduro az invázió előjeleként értelmezett. A két ország kölcsönösen vádaskodik: az amerikai fél narkoterrorizmussal vádolja a venezuelai vezetőt, míg egy venezuelai hajó elleni közelmúltbeli támadást az amerikai flottának tulajdonítanak.
A látszólag ünnepi hangulat mögött tehát politikai stratégia húzódik meg: pozitív légkör teremtése, a társadalmi feszültségek enyhítése és a strukturális válságokról való figyelemelterelés. A venezuelai katolikus egyház aggodalmát fejezte ki, hangsúlyozva, hogy a vallási ünnepek idejét és módját nem szabad propagandacélokra felhasználni.
Ezzel párhuzamosan a kormány fokozza az élelmiszersegélyek – például élelmiszercsomagok – kiosztását a legszegényebb negyedekben, a karácsonyi időszakot pedig a társadalmi támogatottság megerősítésére használja fel. Mindez súlyos gazdasági válság, rendkívül magas infláció és alapvető termékek állandó hiánya közepette történik.
Az előrehozott karácsonynak kettős jelentősége van: egyrészt anyagi és érzelmi támaszt nyújt a nehéz helyzetben lévő lakosságnak, másrészt szimbolikus gesztus, amely a súlyos intézményi válság, a választási csalás vádjai és az ellenzék elnyomása ellenére a normalitás és az ünnep képét vetíti a nyilvánosság elé.
Összefoglalva: a karácsony előrehozása nem pusztán naptári változtatás, hanem politikai eszköz, figyelemelterelés és egyfajta látványpolitika, amelyben az ünnepek a társadalmi kontroll és a hatalom legitimációjának eszközeivé válnak.
Forrás és fotó: Famigliacristiana.it
Magyar Kurír
(tzs)
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
