A XIX. Ars Sacra Fesztivál megnyitójára szeptember 13-án került sor a Budavári Nagyboldogasszony-(Mátyás-)templomban. Köszöntőt mondott Nagy Zsuzsanna asszony, a köztársasági elnök felesége, a művészeti rendezvénysorozat világi fővédnöke, majd Erdő Péter bíboros, prímás, a fesztivál egyházi fővédnöke. A Gemma Énekegyüttes Palestrina műveiből válogatott, majd Szűz Máriát köszöntötte.
„A Remény zarándokai” mottóval megrendezett fesztiválon elsőként Süllei László, a Mátyás-templom plébánosa köszöntője hangzott el.
Mint mondta, az Ars Sacra Fesztivál lassan húszéves történetével túl van az indulás, az útkeresés kezdeti időszakán, mára a hazai kulturális élet meghatározó eseményévé nőtte ki magát. A mai koncerten, a Gemma Énekegyüttes műsorában a reneszánsz komponista, az 500 éve született Giovanni Pierluigi da Palestrina előtt tisztelegnek, aki bátran kiállt amellett, hogy a többszólamúság segítheti a hit átadását és megerősítését. Hitvalló katolikusként több mint 100 misét és 35 Magnificatot komponált. „Bízom benne, hogy templomunk miliője és a nyitókoncert hamarosan felcsendülő dallamai elkísérnek bennünket földi zarándokutunkon. Segítenek megérteni, hogy az evangélium, a jó hír ma is szól, ma is megérthető, ma is reménységgel tölt el.”
Amikor egy héttel ezelőtt XIV. Leó pápa szentté avatta Carlo Acutist, felidézte életét és szavait, köztük azt a meglátását, hogy boldogságot senki nem kaphat attól, ha magára fókuszál, csak attól, hogy tekintetét felemeli, és Istenre szegezi” – kezdte beszédét Nagy Zsuzsanna asszony. – A szakrális művészetet ugyanez jellemzi. Mindig a végtelenre mutat, felemeli a tekintetet, a gondolatokat, a lelkeket, lehetünk akár szabad téren vagy épített környezetben, világi vagy egyházi épületben, csendben vagy koncertteremben. A szakrális művészet légköre mindenkinek békét, vigasztalást nyújt, elhozza a szépséget, a megfoghatatlant.
Az Ars Sacra Fesztivál rendezvényei a művészeten keresztül szólnak hozzánk – folytatta. – Ráirányítják a figyelmünket arra, hogy több a világ, mint amit képesek vagyunk látni benne, mert a láthatót megkoronázza a láthatatlan. Sokkal több reményünk van az életben, mint amit a hétköznapi, sietős elfoglaltságaink során észreveszünk. Ráeszmélhetünk, milyen sok harmónia, mennyiféle varázslat van beleszőve a világba. Ezeket segítenek megsejteni a művészeti alkotások, és ezért nagy ajándék az Ars Sacra Fesztivál számos kulturális és szakrális eseménye sokezer ember számára a fővárosban, vidéken és határainkon túl.
Beszédében köszönetet mondott a fesztivál főszervezőinek, Dragonits Mártának, az Ars Sacra Alapítvány kuratóriuma elnökének, valamint Toroczkay Ilona és Kolek Ildikó kurátoroknak, Erdő Péter fővédnöknek, a világi és egyházi résztvevőknek, segítőknek. „A boldogság Istenre tekint, mondja Carlo Acutis. Legyünk mi is boldogok, tekintsünk a művészeti alkotásokra, és rajtuk keresztül fel az égre.”
Amikor a híres görög rétort, Ariszteidészt megkérdezték, mi az igazságosság, azt válaszolta, nem kívánni a másikat – kezdte beszédét Erdő Péter bíboros. – Ez volt az ókori keresztények egyik központi gondolata, amikor kultúráról elmélkedtek, mert a szép stílusnak, a történelmi és filozófiai ismereteknek, de a képzőművészet és az építészet legszebb alkotásainak is pogány vallási környezete volt. Fontosnak látszott tehát, hogy az a sok pogány szépség el ne csábítsa a frissen megtérő keresztény lelkeket. Ezért utaltak Mózesre és a Bibliára, ezért fedezték fel az abban található történelmi, irodalmi és filozófiai szépséget. Ennek során vált világossá előttük, hogy az ókori filozófusok műveiben is gyakran ott rejlenek az igazság magvai. Sőt az üldözések korának elmúltával a képzőművészet eszközeit is bátran kezdték használni a keresztény hit szerinti szent valóság ábrázolására. Nem is szólva a szent énekről és zenéről, amelynek hagyománya a zsidó istentisztelettől kezdve a keresztények közös imádságán át folyamatosnak tűnt. Az Újszövetségben arra is találunk utalást, hogy még maga Jézus is énekelt. Egészen pontosan Máté 26,30 szerint a zsoltárokat énekelte az utolsó vacsora után, amikor indultak tanítványaival az Olajfák hegyére. Krisztus követőit is bátorítja az Újszövetség, hogy énekeljenek zsoltárokat, himnuszokat és szent énekeket. Ha jól meggondoljuk,
Amikor az idei Ars Sacra Fesztivál programját áttekintjük, feltűnik, hogy a szervezők igazodtak a szentév mottójához, mert „A remény zarándokai” jelszót választották. És tényleg szerepelnek a programban zarándokutak is, amelyek azonban mindig kapcsolatosak művészi élményekkel. Nem a művészi alkotásokhoz zarándokolunk, nem a saját kezünk munkáját imádjuk, hanem Isten és a szentek tiszteletét ajánljuk fel képességeikkel és alkotásaikkal. Számos helyen látunk imádsággal és szentségimádással összefüggő művészeti programokat, és ez így helyes, mert így talál vissza az ember alkotta szépség ősforrásához, az isteni szépséghez.
Platónnak tulajdonítják a meghatározást: „Szép az, ami érdek nélkül tetszik”. De kinek tetszik maga a Mindenható? Nyilván elsősorban önmagának, hiszen végtelenül tökéletes. És hogyan lehetséges az, hogy nekünk, embereknek érdek nélkül tessék, hiszen úgy vagyunk teremve, hogy rá szomjazunk, őt keressük, hogy a szívünk is nyugtalan, amíg benne meg nem nyugszik? A misztikusok a megmondhatói, hogy a jótett jutalmának a keresése az emberi erkölcsnek még nagyon kezdetleges formája. Isten nagyszerűségének szemlélése az, ami igazán boldoggá tesz minket, talán éppen azért, mert benne magunkról már megfeledkezhetünk. Mikor a mai teológia Isten szépségéről elmélkedik, nagy a kísértés, hogy megfeledkezzék az igazságról. Pedig semmi sem áll távolabb tőlünk, keresztényektől, mint az, hogy olyasmit hirdessünk, ami szép, de nem igaz. Maga Jézus is azt tanította, én vagyok az igazság, nem pedig azt, hogy én vagyok a szépség.
– zárta beszédét a bíboros.
A Gemma Énekegyüttes 1996-ban alakult Budapesten, koncertjei mellett liturgikus szolgálatot is végez. A tagok többsége a Magyar Örökség Díjas budapesti Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolához kötődik, melynek Sapszon Ferenc a művészeti vezetője. Az intézmény Kodály Zoltán nevelési elméletét ötvözi a bécsi és angolszász kórusiskolák hagyományaival. A Gemma Énekegyüttes repertoárjának nagy részét a régi zene és a kortárs zene adja.
A műsor első felében az ötszáz éve született Palestrina, az egyházi zene reneszánsz óriása előtt tisztelegtek. Palestrina kiállt a többszólamú liturgikus művek mellett, mely törekvésében II. Marcell pápa is támogatta. Erre emlékezve a kórus tételeket adott elő a reneszánsz szerző Marcell pápa miséjéből, valamint felhangzottak öt-, hat- és nyolcszólamú művei is.
Mivel szeptemberhez több Mária-ünnep is kapcsolódik, a műsor második részében a zeneirodalom legszebb Szűz Mária-tematikájú műveiből válogatott a kórus. Elsőként Liszt Ferenc Salve Regináját hallhattuk, a szerző időskori művét, melyet halála előtt egy évvel komponált. A 20. századból Arvo Pärt 90 éves észt zeneszerző műve után Pierre Villette francia, Jaakko Mäntyjärvi finn, Maurice Duruflé francia zeneszerző Mária-művei csendültek fel. Benjamin Britten 16 éves korában, betegen írt Mária-himnuszát Szergej Rahmanyinov orosz zeneszerző kórusműve követte.
A közönség kitartó tapsa után ráadásként Francis Poulenc Salve Regináját adta elő a kórus.
Fotó: Antal Zsani
Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
