Mintha már a rákos áttételeket kéne gyógyítani – újabb falugyűlés a pusztító szőlőbetegségről Vataščin Péter2025. 09. 13., szo – 11:20 Bátorkeszi |
Péntek este egy tapasztalt növénypatológus ismertette a szőlő aranyszínű sárgaságát a bátorkeszi kultúrházban. Az önkormányzat és a gazdák a továbbiakban megpróbálnak összehangoltan, együtt cselekedni. A szakember felvillantott némi fényt is az alagút végén: egy szentpéteri borásznál már sikeresen kísérleteztek egy homepátiás készítménnyel.
„Borfalu“ – hirdeti magáról a csaknem 3300 fő által lakott Bátorkeszi. Ahogy más falvak a környéken, úgy ez a község is igyekszik minél nagyobb ismertséget és vonzerőt képezni a szőlőből, valamint a borból. Kisebb-nagyobb fesztiválok, profi és családi gazdaságok állnak vagy buknak azon, hogy mi lesz a szőlők sorsa, miután az amerikai szőlőkabóca által terjesztett betegség, a szőlő aranyszínű sárgasága elkezdett szélsebesen terjedni a régióban.
Kapcsolódó cikkünk Kisújfalu |
Rohamosan terjed a szőlő aranyszínű sárgasága a szlovákiai magyar borvidékek szőlőültetvényeiben is, a betegség ellen egyelőre nem lehet védekezni. A szőlészek-borászok szerint már aligha kezelhető a helyzet az állam hatékony közbeavatkozása nélkül. A kisújfalusi hegyközség „válsággyűlésén“ jártunk.
„Nagyon régen volt ilyen hegyközségi gyűlés, amelyen ennyien vettek volna részt“ – mondta a csaknem egy órán át tartó gyűlés végén Mátyás András ismert natúr borász, a hegyközség elnöke. Az elmúlt években sokféle ülésen vettem részt újságíróként, de ilyen hangulatot még sosem éreztem, mint a kisújfalusi kultúrházban összegyűlt mintegy 30 szőlősgazda között.
Ha kivágják, szőlő többet nem lesz az újfalusi hegyen
– hangzott az egyik gazda véleménye, ami alighanem jól érzékelteti a veszély nagyságát. Ám miről is van szó?
A védhetetlen pusztító kór
A gyűlést egy pusztító és gyógyíthatatlan betegség, a szőlő aranyszínű sárgasága miatt hívták össze. Mátyás András egy kiselőadás keretében ismertette az amerikai szőlőkabóca által terjesztett fitoplazmás kórt.
A betegség a szó szoros értelmében szétterjed az egész növényben, amelyet aztán lassan elpusztít. Évente akár meg is tízszereződhet a beteg tőkék száma.
Az egyik leginkább látványos tünet a fehérszőlőkön a sátorosan sodródó, sárguló levél – míg a kék fajtákon vöröses elszíneződés látható, amelyet száradás kísér.
Jellemző az is, hogy a hajtások nem kezdenek el fásodni, hanem fejletlenek maradnak. Noha az avatott szem meg tudja különböztetni más betegségektől (elsősorban a stolburt és az escát kell megemlíteni), ám ez nem minden esetben egyszerű feladat, s biztos választ csak egy laboratóriumi vizsgálat tud adni.
A fertőzött tőkék gyógyíthatatlanok, ezért az egyetlen megoldást a kivágásuk jelenti.
Maga a betegség az 1970-es években már súlyos gondokat okozott Spanyolországban és Franciaországban. Az évszámok ugyan különböznek abban, hogy mikor bukkant fel először Magyarországon, de ez már legalább 10 éve megtörtént, s lassan az ország összes borvidékén elterjedt.
Egyes borászok a „21. század filoxérájának” nevezik az aranyszínű sárgaságot – utalva az Európa, és így a Kárpát-medence szőlővidékeit a 19. század második felében elpusztító járványra.
Rovarirtással lehet lassítani
A szőlész-borászok egyelőre úgy látják, leginkább a mindössze néhány milliméteres hosszúságú szőlőkabóca irtásával lehet lassítani a betegség terjedését. A kisújfalusi gyűlésen többször elhangzott, hogy a ragacsos sárga lapok, rovarcsapdák segítségével kellene monitorozni a rovar elterjedését és szaporodását és ehhez igazítani a permetezéseket, amelyeket a legjobb volna koordináltan, egyszerre végezni.
Nem is annyira mellékes kérdés, hogy az Európa déli részére a tengerentúlról behurcolt kabóca hogyan jutott el Magyarország, majd Szlovákia területére az új évezred kezdetétől számítva. Úgy tűnik, hogy a klímaváltozás volt ebben a rovar „segítségére”, hiszen a kemény fagyok hiánya kedvez a szaporodásának. Eközben a permetszerek körében háttérbe szorult a rovarölők szerepe, ami szintén segíthette az elterjedését.
Rohamosan terjed a Vág és Garam közén
Egy-egy szőlőhegyen már gyakorlatilag apokaliptikus körülmények uralkodnak. Mátyás András tud olyan faluról, ahol a parcellák átlagban 30-40%-ban fertőzöttek. Van azonban olyan terület is, ahol 90%-os a fertőzöttség mértéke.
A kisújfalusi visszajelzések alapján a legtöbb gazda sokáig gyanútlanul figyelte a betegség megjelenését. Egy-egy tőke elpusztulását sokan még nem vélték rendkívülinek – akár a családi házak udvarán, akár a szőlőskertekben következett ez be.
Egyes szőlőfajták különösen kitettek a fertőzésnek, így elképzelhető, hogy az Alibernet vagy a Dunaj hamarosan ritkaságszámba fog menni.
Sokan attól félnek, hogy hatékony lépések híján három-négy év alatt teljes szőlőhegyek válhatnak pusztasággá. A tapasztalatok szerint nagyjából két évig ezt követően ráadásul pihentetni kell a földet, s csak ezt követően lehet új szőlőt telepíteni. Ám az első szürethez újabb két évre van szükség,
tehát akár öt-hat évig is eltarthat, míg egy terület elkezdi kiheverni az aranyszínű sárgaság pusztítását. Azok a borászok azonban, akik csak ebből élnek, ennyit nem várhatnak. Egy-egy családnál pedig egész életek, sőt több nemzedék munkája forog most kockán.
Állami közbelépésre lehet szükség
„Idén sok mindent már nem tudunk csinálni” – jelentette ki a feszülten figyelő gazdáknak a hegyközségi elnök. Kérdés azonban, helyi koordinációval mire mennek a betegség ellen.
Elsősorban a kürti helyzet miatt már a földművelési minisztérium és a Központi Mezőgazdasági Minőségvizsgáló és Ellenőrző Intézet (UKSUP) is foglalkozik az szőlőket sújtó járvánnyal. Kisújfalun egyértelmű volt a konszenzus, hogy a helyzet súlyossága már állami szintű közbeavatkozást és segítségnyújtást igényel.
Egy-egy községben, például Kürtön talán az jelentheti a megoldást, ha az állam karantént rendel el az adott szőlőhegyen, így is akadályozva a betegség terjedését. Mátyás András egyébként úgy tudja, a szaktárca már dolgozik egy intézkedéscsomagon, ami azt jelenti, hogy Pozsonyban is érzékelték: óriási a baj.
Külön problémát jelenthet az előállt helyzet azoknak, akik komolyabb összegű támogatásból telepítettek szőlőültetvényeket, amelyeket még bonyodalmasabb volna felszámolni, mint egyébként. Ehhez az államnak megfelelő jogi mentességet kellene adnia – ahogy a biotermeléssel és natúr borászattal foglalkozóknak is erre volna szükségük ahhoz, hogy például rovarirtó szereket használhassanak a kabócák ellen. Fontos az anyagi támogatás is, hiszen például egy hektárnyi szőlő kivágása 4-5000 euróba kerül –, és akkor még az újratelepítés költségeit nem számoltuk.
Sajátos és nagyon súlyos problémagócot képeznek az elhagyott szőlőskertek, hiszen a kabóca ezeken a helyeken is ugyanúgy fertőz. Kérdés, hogyan lehet rávenni az adott tulajt, hogy tisztítsa meg, rendezze el az elvadult parcellát. Ám ha nem teszi meg, s erre a hatóságok rákényszerülnének, akkor kérdés, hogy a munkálatok számláját be tudják-e hajtani az ingatlan tulajdonosán.
A gyűlés hangulata ugyanakkor nem azt sugározta, hogy Kisújfalun alkalmasnak tartják az állami szerveket hatékony, gyors és szakszerű cselekvésre.
Végül mintegy 90 helyi lakos gyűlt össze a bátorkeszi kultúrházban péntek este, hogy meghallgassa Bruno Gabel növénypatológus előadását a betegségről. A gazdák veszélyérzetének növekedését jelzi, hogy egy korábbi gyűlésre bő egy hónappal ezelőtt, amelyen ugyanez a szakember adott elő, csak heten jöttek el.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Szigorú és összehangolt lépésekre szólítja fel a hivatalos szerveket a Magyar Szövetség (MSZ). A párt szerint nem kérdés, hogy a szőlő aranyszínű sárgasága miatt csökkeni fog a szlovákiai szőlő- és bortermelés mértéke – egyben szisztematikus állami és nemzetközi segítséget látna szívesen a gazdák kármentesítésére.
Egyre több reakció érkezik az amerikai szőlőkabóca által terjesztett gyógyíthatatlan betegségre, amely a szlovákiai szőlővidékeken tizedeli a termést. A hegyközségi és falugyűlések mellett – ezek közül lapunk a kisújfalusiról számolt be még a múlt héten – csütörtökön az MSZ is megszólalt. A párt pozsonyi székházában Iván Tamás, az MSZ mezőgazdasági szakpolitikusa és Pereszlényi Csaba falugazdász állt ki a sajtó elé.
Kapcsolódó cikkünk Kisújfalu |
Rohamosan terjed a szőlő aranyszínű sárgasága a szlovákiai magyar borvidékek szőlőültetvényeiben is, a betegség ellen egyelőre nem lehet védekezni. A szőlészek-borászok szerint már aligha kezelhető a helyzet az állam hatékony közbeavatkozása nélkül. A kisújfalusi hegyközség „válsággyűlésén“ jártunk.
„Nagyon régen volt ilyen hegyközségi gyűlés, amelyen ennyien vettek volna részt“ – mondta a csaknem egy órán át tartó gyűlés végén Mátyás András ismert natúr borász, a hegyközség elnöke. Az elmúlt években sokféle ülésen vettem részt újságíróként, de ilyen hangulatot még sosem éreztem, mint a kisújfalusi kultúrházban összegyűlt mintegy 30 szőlősgazda között.
Ha kivágják, szőlő többet nem lesz az újfalusi hegyen
– hangzott az egyik gazda véleménye, ami alighanem jól érzékelteti a veszély nagyságát. Ám miről is van szó?
A védhetetlen pusztító kór
A gyűlést egy pusztító és gyógyíthatatlan betegség, a szőlő aranyszínű sárgasága miatt hívták össze. Mátyás András egy kiselőadás keretében ismertette az amerikai szőlőkabóca által terjesztett fitoplazmás kórt.
A betegség a szó szoros értelmében szétterjed az egész növényben, amelyet aztán lassan elpusztít. Évente akár meg is tízszereződhet a beteg tőkék száma.
Az egyik leginkább látványos tünet a fehérszőlőkön a sátorosan sodródó, sárguló levél – míg a kék fajtákon vöröses elszíneződés látható, amelyet száradás kísér.
Jellemző az is, hogy a hajtások nem kezdenek el fásodni, hanem fejletlenek maradnak. Noha az avatott szem meg tudja különböztetni más betegségektől (elsősorban a stolburt és az escát kell megemlíteni), ám ez nem minden esetben egyszerű feladat, s biztos választ csak egy laboratóriumi vizsgálat tud adni.
A fertőzött tőkék gyógyíthatatlanok, ezért az egyetlen megoldást a kivágásuk jelenti.
Maga a betegség az 1970-es években már súlyos gondokat okozott Spanyolországban és Franciaországban. Az évszámok ugyan különböznek abban, hogy mikor bukkant fel először Magyarországon, de ez már legalább 10 éve megtörtént, s lassan az ország összes borvidékén elterjedt.
Egyes borászok a „21. század filoxérájának” nevezik az aranyszínű sárgaságot – utalva az Európa, és így a Kárpát-medence szőlővidékeit a 19. század második felében elpusztító járványra.
Rovarirtással lehet lassítani
A szőlész-borászok egyelőre úgy látják, leginkább a mindössze néhány milliméteres hosszúságú szőlőkabóca irtásával lehet lassítani a betegség terjedését. A kisújfalusi gyűlésen többször elhangzott, hogy a ragacsos sárga lapok, rovarcsapdák segítségével kellene monitorozni a rovar elterjedését és szaporodását és ehhez igazítani a permetezéseket, amelyeket a legjobb volna koordináltan, egyszerre végezni.
Nem is annyira mellékes kérdés, hogy az Európa déli részére a tengerentúlról behurcolt kabóca hogyan jutott el Magyarország, majd Szlovákia területére az új évezred kezdetétől számítva. Úgy tűnik, hogy a klímaváltozás volt ebben a rovar „segítségére”, hiszen a kemény fagyok hiánya kedvez a szaporodásának. Eközben a permetszerek körében háttérbe szorult a rovarölők szerepe, ami szintén segíthette az elterjedését.
Rohamosan terjed a Vág és Garam közén
Egy-egy szőlőhegyen már gyakorlatilag apokaliptikus körülmények uralkodnak. Mátyás András tud olyan faluról, ahol a parcellák átlagban 30-40%-ban fertőzöttek. Van azonban olyan terület is, ahol 90%-os a fertőzöttség mértéke.
A kisújfalusi visszajelzések alapján a legtöbb gazda sokáig gyanútlanul figyelte a betegség megjelenését. Egy-egy tőke elpusztulását sokan még nem vélték rendkívülinek – akár a családi házak udvarán, akár a szőlőskertekben következett ez be.
Egyes szőlőfajták különösen kitettek a fertőzésnek, így elképzelhető, hogy az Alibernet vagy a Dunaj hamarosan ritkaságszámba fog menni.
Sokan attól félnek, hogy hatékony lépések híján három-négy év alatt teljes szőlőhegyek válhatnak pusztasággá. A tapasztalatok szerint nagyjából két évig ezt követően ráadásul pihentetni kell a földet, s csak ezt követően lehet új szőlőt telepíteni. Ám az első szürethez újabb két évre van szükség,
tehát akár öt-hat évig is eltarthat, míg egy terület elkezdi kiheverni az aranyszínű sárgaság pusztítását. Azok a borászok azonban, akik csak ebből élnek, ennyit nem várhatnak. Egy-egy családnál pedig egész életek, sőt több nemzedék munkája forog most kockán.
Állami közbelépésre lehet szükség
„Idén sok mindent már nem tudunk csinálni” – jelentette ki a feszülten figyelő gazdáknak a hegyközségi elnök. Kérdés azonban, helyi koordinációval mire mennek a betegség ellen.
Elsősorban a kürti helyzet miatt már a földművelési minisztérium és a Központi Mezőgazdasági Minőségvizsgáló és Ellenőrző Intézet (UKSUP) is foglalkozik az szőlőket sújtó járvánnyal. Kisújfalun egyértelmű volt a konszenzus, hogy a helyzet súlyossága már állami szintű közbeavatkozást és segítségnyújtást igényel.
Egy-egy községben, például Kürtön talán az jelentheti a megoldást, ha az állam karantént rendel el az adott szőlőhegyen, így is akadályozva a betegség terjedését. Mátyás András egyébként úgy tudja, a szaktárca már dolgozik egy intézkedéscsomagon, ami azt jelenti, hogy Pozsonyban is érzékelték: óriási a baj.
Külön problémát jelenthet az előállt helyzet azoknak, akik komolyabb összegű támogatásból telepítettek szőlőültetvényeket, amelyeket még bonyodalmasabb volna felszámolni, mint egyébként. Ehhez az államnak megfelelő jogi mentességet kellene adnia – ahogy a biotermeléssel és natúr borászattal foglalkozóknak is erre volna szükségük ahhoz, hogy például rovarirtó szereket használhassanak a kabócák ellen. Fontos az anyagi támogatás is, hiszen például egy hektárnyi szőlő kivágása 4-5000 euróba kerül –, és akkor még az újratelepítés költségeit nem számoltuk.
Sajátos és nagyon súlyos problémagócot képeznek az elhagyott szőlőskertek, hiszen a kabóca ezeken a helyeken is ugyanúgy fertőz. Kérdés, hogyan lehet rávenni az adott tulajt, hogy tisztítsa meg, rendezze el az elvadult parcellát. Ám ha nem teszi meg, s erre a hatóságok rákényszerülnének, akkor kérdés, hogy a munkálatok számláját be tudják-e hajtani az ingatlan tulajdonosán.
A gyűlés hangulata ugyanakkor nem azt sugározta, hogy Kisújfalun alkalmasnak tartják az állami szerveket hatékony, gyors és szakszerű cselekvésre.
A Magyar Szövetség szerint totojázik az állam
Iván a háttérrel kapcsolatban arról beszélt, hogy az aranyszínű sárgaság terjedése mögött a globális felmelegedés súlyos hatásait kell keresnünk. A tavaly óta robbanásszerűen terjedő fitoplazma 2021-ben jelent meg az Érsekújvári járásban. A szakpolitikus kritizálta a szlovák kormányt, amely szerinte ezidáig tétlen volt.
„A kormányzat eddig nem ismerte fel, hogy ez ugyanolyan fajsúlyos probléma a szőlészekre, gazdákra, ezáltal pedig a gazdaságra és mezőgazdaságra nézve is, mint ahogyan a pár hónapja megjelent száj- és körömfájás volt az állattenyésztőkre és állattartókra“
– fogalmazott.
Pereszlényi Csaba úgy látja, az állami szervek cselekvőkészsége az utóbbi napokban kicsit javult. Ehhez szerinte elsősorban a borászok aktív és hatékony sürgetésére volt szükség a Központi Mezőgazdasági Minőségvizsgáló és Ellenőrző Intézet (UKSUP) és más intézmények irányába.
Végül szeptember első hetében karantén alá került az egész Érsekújvári járás. Pereszlényi egyelőre nem megerősített forrásokból arról is tud, hogy hamarosan hasonló minősítést kap a Komáromi járás.
Ez többek között azért fontos, mert a karanténzónán belül a borászok, illetve szőlészek számára lehetővé teszik olyan permetszerek használatát, amik egyébként tiltottak vagy csak szigorú ellenőrzés mellett használhatóak.
„Másrészt valószínűleg – de erre sincs még pontos információnk – olyan térítések is várhatók a gazdák részére, amelyek kárpótolják őket a kivágott tőkékért, illetve a felszámolt területek után“ – jelentette ki a falugazda. Tudomása szerint jelentős mozgás tapasztalható a szakmai társulások, települések és hegyközségek szintjén is: aki tud, szervezkedik.
Hozzáfűzte: „Ebből fel kell állni, új hozzáállást és felfogást kell kiépítenünk. Minden gazdának és a mezőgazdaságban működő cégnek át kell majd kicsit alakítania a gondolkodását.”
Összefüggő lépésekre van szükség
Iván Tamás egy hat pontból álló lépéssorozatot ismertetett a sajtóval. Mint fogalmazott, felszólítják majd a hivatalos szerveket, hogy mielőbb foganatosítsák ezeket.
Az első pont alapján a fertőzésveszélyes területeken központosított, összehangolt „permetezési kampányt“ kell lefolytatni, így visszaszorítva a betegséget hordozó és terjesztő amerikai szőlőkabócát. Továbbá a parlagon hagyott, fertőzött területeket fel kell számolni. Ezzel függ össze a harmadik pont, ugyanis a szőlőültetvények kivágása sok pénzbe kerül, főleg nagyobb területek esetén. Ezért az államnak „kutyakötelessége“ biztosítani az erre szolgáló anyagi forrásokat. Iván ide sorolta a megelőző permetezés és a szőlőtőkék későbbi újratelepítésének költségeit is.
A negyedik pont szerint folyamatos és szigorú növényegészségügyi ellenőrzéseket kell végezni. Ezzel összefügg az ötödik lépés is, mely alapján egységes kommunikációs és tájékoztató kampányra van szükség, amely során az állam összefogja a hegyközségeket, önkormányzatokat és a szakmai szervezeteket, hogy aztán közösen tudjanak kommunikálni a gazdák felé.
A hatodik lépésnek végül nemzetközi dimenziója is van – ugyanis az MSZ azt kéri a kormánytól, hogy támogassa Magyarország brüsszeli javaslatát, mely szerint az uniós borászati támogatások közé kerüljön be az arányszínű sárgaság elleni védekezés költségeinek 100%-os megtérítése.
Számos kérdőjel a terepen
A tájékoztatón a sajtó kérdései több praktikus problémára vonatkoztak. Iván Tamás a gazdátlan szőlőültetvényekről például elmondta, hogy
Kasnyik Tamás kürti borász szerint csak a közégük környékén 450 hektár elhagyatott szőlő van. Ez pedig óriási veszélyforrás, hiszen a „dzsungelben” található tőkékben akadálytalanul terjedhet a betegség, ha az amerikai szőlőkabóca szívogatja a nedvüket. A sajtótájékoztatón is elhangzott a máshol is ismételgetett adat, mely szerint 5-6 ezer euróba kerül az, ha egyhektáros szőlőskertet akar felszámolni valaki.
Pereszlényi az elhagyatott területekkel, pontosabban az ott található tőkék hatósági felszámolásával kapcsolatban elmondta: a jogszabályok megváltoztatásra van szükség. „A törvény per pillanat nem teszi lehetővé sem jogi, sem pedig fizikai személyeknek, hogy idegen területekre belépjen, és ott bármilyen tevékenységet végezzen“ – mondta. Hozzáfűzte, hogy a helyzet kezelése hosszú folyamat lesz, ám a legfontosabb lépés most az, hogy a meglévő szőlőket megmentsék.
Iván beszélt arról is, hogy biztosan csökkenni fog a hazai szőlő- és bortermelés mértéke. Ez maga után vonja majd az általános áremelkedést is, egyúttal valószínűleg több külföldi bor fog érkezni Szlovákiába.
A katasztrófa előszobájában
A gyűlés alaphangulatát már az megadta, amikor Gyöpös István, a helyi gazdákat tömörítő SZEGAB Polgári Társulás elnöke a felvezetés során úgy fogalmazott:
„Ha nem találunk megoldást, két-három év múlva nem lesz szőlő Keszin és környékén.“
Végül majdnem két és fél órán keresztül tartott a gyűlés, amelyen csak maga Bruno Gabel egy órán át beszélt a szőlőbetegségről, kiegészülve Simonka István kertész–szőlész mérnök szavaival. Lényegében véve párban járják a régiót, hogy lehetőleg minél több helyen elmagyarázzák: óriási a baj. Maga Simonka elmondta, hogy rövidesen valószínűleg négy hektárnyi szőlőjét kell kivágnia, annyira elharapódzott benne a szőlő aranyszínű sárgasága.
Gabel tényleg a teljességre törekedett az előadás során: nemcsak a betegség több mint 60 éves európai hátterét és terjedését vázolta fel, de bőven kitért a tünetekre és a védekezési eljárásokra is – utóbbinál abszolút kulcsszerepe van a szőlőkabóca gyérítésének, különösen a május környéki rajzási időszakában. Mindvégig rendkívül kritikus volt az állami és uniós szervek irányába, élesen bírálva azok tétlenségét, illetve azt, hogy túlzottan korlátozták bizonyos permetszerek használatát.
„2015-ben, amikor megtudtam, hogy az amerikai szőlőkabóca megjelent a Kis-Kárpátokban, akkor a rákos daganat azonosításának stádiumában voltunk. Most már az áttételeknél tartunk. Ez azt jelenti, hogy most érkezett el az az utolsó pillanat, hogy lépjünk, mert három év múlva nem lesz saját szőlőnk Szlovákiában“
– fogalmazott.
Új reménysugár?
Gabel előadásának egyik legérdekesebb pontján némi reménysugarat is adott a szomorúan figyelő hallgatóságnak. A szakember szoros kapcsolatban van Zsidek Vilmos szentpéteri borásszal. Idén kísérletképpen mezőgazdasági homeopátiás készítménnyel kezeltek nála 50 tőke egyértelműen fertőzött chardonnayt egy 21 éves ültetvényben.
Az ún. FD/NDM összetételű anyagot júliusban és augusztusban hat alkalommal öntötték bele a gyökérzet mellett ásott lyukakba. Augusztus utolsó napjaiban 48 tőkénél megállt a tünetek terjedése, amelyek aztán – és egyelőre – egészségeseknek tűnnek. Az eljárás lényege ugyanaz, mint bármelyik más homepátiás kezelésnél: felébreszteni az immunrendszert.
Mint minden kísérletezésnél, úgy még ennél sem látszik, hogy miként lehetne kiterjedten alkalmazni, de alagút végi fénynek ebben a pillanatban megteszi.
Azonnali teendők
Simonka István szerint most elsősorban a beteg tőkék megjelölése, kivágása a legfontosabb lépés. Ezt fogja majd követni jövő tavasszal a minél összehangoltabb védekezés.
Labancz Roland bátorkeszi polgármester „villámgyors“ cselekvésről beszélt, ami a helyi szereplőket illeti. Felszólalása alapján elkerülhetetlen, hogy a szőlőskertek tulajdonosai összefogjanak és segítsék egymást a védekezés során. Ez szerinte például úgy nézne ki, hogy amikor a betegséget terjesztő szőlőkabóca rajzási csúcsa bekövetkezik, úgy a helyzettel tisztában levő borászok azonnal közöljék az információt mindenkivel, s így lehetne összehangoltan permetezni – úgy a szőlőhegyen, mint a családi házak kertjeiben. Ugyancsak nélkülözhetetlennek tartja, hogy az állam támogassa a kór miatt kivágott szőlőskertek újratelepítését – ahogy Magyarországon is. A polgármester megígérte: az önkormányzat mindent meg fog tenni a gördülékeny kommunikációért a gazdák és a környező falvak közt is.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
