Az őszi szezon első Kereszténydemokrata Estjének vendége Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos volt.
Az őszi szezon első Kereszténydemokrata Estjének vendége Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos volt. Fellépett Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, Ninh Duc Hoang Long operaénekes, Dr. Cseh Dalma, a Színház és Filmművészeti Egyetem docense és Kiss-Balbinat Ádám Junior Prima-díjas hegedűművés is. A hangulat – több mint 30 ilyen szalon után is – egészen különleges és meghitt volt, ami a meghívott vendégek mellett Harrach Péternek, az est házigazdájának és M. Dobos Marianne-nak, az est háziasszonyának is köszönhető.
(Az első és sokáig egyetlen magyar űrhajós, Farkas Bertalan 45 éve, 1980-ban hajtott végre sikeres űrutazást). Egy ilyen misszió amellett, hogy óriási tudományos teljesítmény, a szó legszorosabb értelmében a haza szolgálata, amelynek nagy tétje van, és az egész világ figyeli – tette hozzá. A Hunor program nagyon megmozgatta a fiatalokat is, Kapu Tiborra 2700 iskolás gyerek volt kíváncsi csak Kaposváron, emellett jelentősen megnőtt az űrkutatással összefüggő egyetemi szakokra jelentkező hallgatók száma is. Erre még generációk fognak emlékezni – jelentette ki a politikus.
Az űrutazás politikai dimenzióját ismertetve a miniszteri biztos, országgyűlési képviselő kifejtette: egy ilyen programhoz komoly politikai akarat, kormánydöntés is szükséges, a megvalósítása, illetve hatása ugyanakkor jellemzően túlmutat a négy éves politikai ciklusokon: a Hunor program megvalósítása például 7 évet vett igénybe. Hozzátette: az ő szerepe ebben először is az volt, hogy űrkutatóként a magyar űrutazásba vetett hitet kellett a döntéshozók nyelvére lefordítani.
A gazdasági összefüggésekről Ferencz Orsolya elmondta:
Hozzátette: ez a vita már az Apolló programot (az amerikai holdraszállást) is végigkísérte, amely a vietnámi háboú idején zajlott – ezért is állították le 1972-ben a programot, ami Amerikának később nagy versenyhátrányt okozott a Szovjetunióval szemben. A holdraszállás során kifejlesztett technológia ugyanakkor nagyon gyorsan a mindennapi életünk részévé vált – szögezte le Ferencz Orsolya.
Az élőlényekkel (növényekkel, muslicákkal) végrehajtott kísérletek pedig forradalmi gyógyszerekhez, kezelésekhez, új biotechnológiai eljárásokhoz vezethetnek. Tehát az önmagában is látványos űrutazás mögött alap- és alkalmazott kutatások egész sora, egyetemek bővülése, új oktatási programok bevezetése („oktatás és egészségügy”) húzódik meg.
Ezek alapján a „nagy segítség ez a magyar családoknak!” típusú ironikus kijelentéskre ő csak annyit szokott mondani: „igen, tényleg az”. Akik pedig állandóan arra panaszkodnak, hogy Magyarország „összeszerelő üzem”, miért nem értékelik a kutatás, a high tech ágazat forradalmi vívmányát? A génsebészetbe, a neurobiológiába, a kvantumfizikába miért nem állnak ugyanígy bele? – tette fel a költői kérdést az űrkutatásért felelős miniszteri biztos, utalva Krausz Ferenc és Karikó Katalin több évtizedes kutatásainak gyümölcseire is.
Ferencz Orsolya a programban közvetlenül is résztvevő szakértőként további érdekes részleteket is megosztott az űrutazásról, a súlytalanság szépségeiről és veszélyeiről, az űrhajósok „elit klubjának” erkölcsi nagyságáról, a Föld bolygó jövőbeli kilátásairól. Hozzátette:
Befejezésül a miniszteri biztos elmondta: a program reményei szerint folytatódni fog, az ő felelőssége, hogy a lehetőségeket a döntéshozók előtt feltárja, amihez már a Kapu Tibor visszatérését követő napon hozzá is látott. Ferencz Orsolya energiája és sokrétűsége mindannyiunk számára példa értékű.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
