Szerdán Lengyelország légterét iráni tervezésű, oroszok által kilőtt Shahed drónok sértették meg, és megsemmisítésükkor polgári épületekben is kár keletkezett. A 2022-ben Lengyelországba becsapódó, két emberéletet is követelő rakéta-incidens óta nem volt ennyire feszült a helyzet. Lengyelország aktiválta a NATO 4. cikkelyét, ami „csak” szövetségi konzultációt jelent, de ettől még komoly a feszültség. Ahogy az várható volt az ukrán elnök azonnal ara használta fel az incidenst, hogy belerántsa az egész NATO-t a háborúba. Annak ellenére, hogy bár orosz drónokról van szó, nem zárható ki, hogy az ukránok térítették el őket. Ettől persze még az oroszok lőtték ki őket, így a helyzetet legfeljebb csak új árnyalattal gyarapítja. A probléma az, hogy ebben a pillanatban mindenki úgy magyarázza az incidens jelentőségét a válaszreakciót, ahogy az neki megfelel. Ukrajna esetében pedig újra visszajött a 2022-ben egyszer már megfogalmazott probléma: a fuldokló nem nézi, kit ránt magával a mélybe.
Zelenszkij „rendkívül veszélyes precedensnek” nevezte az incidenst Európa számára, és legalább 8 orosz drónról beszélt, amelyek „szándékosan” Lengyelországot támadták. Azzal érvelt, hogy Moszkva mindig feszegeti a határokat, és „erős, közös válaszra van szükség, különben az eszkaláció folytatódik”. Felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszországnak éreznie kell a következményeket, és sürgette a szankciók szigorítását, valamint a fegyverszállítmányok növelését.
Ursula von der Leyen elítélte az incidenst mint „felelőtlen és precedens nélküli megsértését” Lengyelország és Európa légterének, több mint 10 orosz Sahid drónnal. Teljes szolidaritást fejezett ki Lengyelországgal, és hangsúlyozta, hogy „Európa világos választ kell adjon”. Bejelentette, hogy az EU dolgozik a 19. szankciós csomagon, beleértve az orosz fosszilis energiahordozók gyorsabb kivezetését és a „árnyékflotta” elleni intézkedéseket. Az Európai Parlamentben tartott beszédében is kitért rá, mint Oroszország eszkalációjára.
Kaja Kallas szerint ez a háború kezdete óta a legsúlyosabb európai légtérsértés, és jelek arra utalnak, hogy „szándékos volt, nem véletlen”. „Az EU teljes szolidaritással áll Lengyelország mellett” – írta X-en. Felhívta a figyelmet az eszkalációra, és sürgette a Moszkvával szembeni költségek növelését, Ukrajna támogatásának erősítését, valamint az európai védelembe való befektetést. Támogatta az „keleti határvédő pajzs” kezdeményezéseket, és kapcsolatban állt a NATO főtitkárával és Radosław Sikorski lengyel külügyminiszterrel.
Andrius Kubilius uniós védelmi biztos a Lengyelországot ért dróntámadás kapcsán arra biztatja a NATO tagországait, hogy emeljenek „drónfalat” az Európai Únió keleti határvonalán.
A sorok között
És most nézzük, kinek mi az érdeke.
Andrius Kubilius és Kaja Kallas mindketten észt politikusok, és ennek megfelelően a balti NATO-védernyő minél erősebb megerősítését szorgalmazzák, európai védelmi törekvésekbe csomagolva.
Érdemes azonban kiemelni, hogy amikor Észtországba csapódott egy ukrán drón augusztus 24-én, a háborús tamtam elmaradt. És okkal. A drón nagy valószínűséggel az egyik orosz balti-tengeri LNG-terminál felé száguldott.
Vagyis Észtország tudatosan vagy a hülyét tettetve átengedte az ukránoknak a légterét egy Oroszország elleni csapáshoz. Az észtek, köztük Kallas és Kubilius tehát úgy provokolják Oroszországot, hogy közben a szövetségeseik mögé bújnak. És ukrán módra védelmet és haditechnikát követelnek maguknak.
Ursula von der Leyennek semmi sem számít, hogy az, hogy az amerikaiak kedvére téve Európát (Németországot) teljesen elvágja az orosz energiaforrásoktól, és hogy óriási hitelfelvételre kényszerítse a kontinenst. Mindent, Ukrajna kérdését is ennek rendeli alá.
Von der Leyen szerdai Európa-értékelő beszédében azt is mondta, hogy „Európa harcban áll”. Ami nem igaz. Az ilyen túlzó retorikai szófordulatok csak az Európai Bizottság elfogadottságát és jelentőségét csökkentik. Már egy ideje az történik, hogy a tagállamok hagyják a Bizottságot nyilatkozni, kezet fogni, tárgyalni, de semmilyen valós kötelezettséget nem látnak benne. Pontosan ez az az út, ami az EU megszűnéséhez vezet – és ezért a von der Leyen féle háborús héják felelősek.
Újabb ukrán próbálkozás a NATO bevonására
Ukrajna és Volodimir Zelenszkij ismét meglátta a lehetőséget, hogy saját érdekeinek adjon hangot:
„Ez egy rendkívül veszélyes precedens Európa számára. A következő lépések teljes mértékben a válaszlépések összehangoltságától és erejétől függenek. Az oroszoknak érezniük kell a következményeket. Oroszországnak éreznie kell, hogy a háborút nem lehet kiterjeszteni, és be kell fejezni”
fogalmazott. És meg kell vallanunk, hogy az ukrán elnök sokat tanult azóta, hogy ész nélkül az oroszokat gyanúsította meg a 2022-es lengyel rakétaincidens idején – holott ukrán rakétáról volt szó.
Ezúttal ugyanis névleg a háború kiterjesztése ellen és a háború vége mellett érvelt.
A gond az, hogy a retorikai trükk könnyen átlátható. Nem lehet egy időben a szankciók kiterjesztésével, a fegyverszállítások növelését kérni és egyúttal békét emlegetni. Aligha valószínű, hogy Zelenszkij nincs tisztában az orosz stratégiai célokkal. Márpedig, ha tisztában van, tudnia kell, hogy a fegyverszállítások növelése a háború folytatását és eszkalálását jelenti.
Persze látni kell, hogy Ukrajnának nem nagyon van más választása, mint reménykedni abban, hogy valaki beáll mellé a háborúba. Már ha a Nyugat akadályozta meg, hogy 2022-ben békét kössön. Ez a stratégiai szint.
A politikai szint pedig az, hogy Zelenszkij és korrupciós láncoktól hemzsegő rendszere továbbra is jó biznisznek tartja a nyugati támogatások fenntartását. Csakhogy, éppen most fogyott ki a pénzből a hadsereg, és megcsappantak a fegyverszállítások is.
Zelenszkij tehát megragadta a lehetőséget, hogy helyzetbe hozzá von der Leyen szankciós politikáját, cserébe a támogatásokért és fegyverszállításokért.
Beszédes azonban, hogy a németek, britek és franciák nem ragadtatták magukat túlzó háború retorikára. E sorok írásakor a francia sajtó a „Blokkolni mindent!” tüntetéssorozat miatti letartóztatásokkal van elfoglalva. A német sajtó pedig az iszlamizációval és a kibontakozó gazdasági válsággal van elfoglalva.
A lengyel sajtóba pedig időközben már kiszivárgott, hogy a NATO nem fogja a szövetség elleni támadásként értékelni a szerdai drónincidenst.
Ha ezeket összeadjuk, újra bebizonyosodik, hogy senki nem akar az ukránok mellé állni a háborúban, de senki (a magyar és szlovák kormányon kívül) nem is szeretné, ha befejeződne a háború. Maga a kijevi vezetés sem.
Duda új kimondta: a fuldokló nem nézi, kit ránt magával
Andrzej Duda volt lengyel elnök leköszönésekor a Do Rzeczy nevű lapnak adott interjút, amelyben újra elmondta azt, amit utoljára 2022-ben hallhattunk – mikor még gyerekcipőben járt a háború cenzúra.
Duda elmondta, hogy a rakétaincidenskor felhívta őt Zelenszkij, és azzal kezdte, hogy orosz rakéta volt. Duda elmondása szerint nem lepte meg a nyílt kijelentés.
„Nem tűnt úgy, hogy megpróbálja bevonni Lengyelországot a háborúba?” – kérdezte Dudától a lap riportere. Mire a válasz:
„De, úgy tűnt. (…) Már a kezdetektől igyekeznek mindenkit bevonni a háborúba. Világos, hogy nekik az az érdekük, az lenne a legjobb, ha a háborúba a NATO országokat is be lehetne vonni. Nyilvánvaló, hogy azokat fogják keresni, akik aktívan harcoltak az ő oldalukon az oroszok ellen. Ez történik már az első naptól fogva”
mondta Duda.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Czarek Sokolowski
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
