Szeptember 1–3. között rendezték meg Nagyváradon az Erdélyi Magyar Katolikus Nőszövetségek és Oltáregyletek XXVIII. Találkozóját, melyen Homa Ildikó SSS, a Szociális Testvérek Társasága erdélyi kerületének elöljárója Slachta Margitról tartott előadást. Az alábbiakban részleteket olvashatnak az előadás szerkesztett változatából, mely a Keresztény Szó erdélyi lap 2025/3. számában jelent meg.
Slachta Margitot egy lehetséges női modellként szeretném bemutatni, aki nemcsak egy szerzetesi életet élő közösség alapítója, de boldog politikus, hivatását boldogan beteljesítő nő. Ezek a kérdések foglalkoztatnak: Honnan ered a boldogsága? Mi motiválta a közösségi felelősségvállalásra?
(…) Három kis történetetet mutatok be a következőkben a fiatalkori Slachta Margit életéből, amelyek meghatározták azt, aki a későbbi Margit testvér lett: a női kérdésekért felelősséget vállaló szerzetesnő és politikus.
Így vall gyermekkoráról: „Anyácskám úgy nevelt minket, hogy ne húzódozzunk a munkától. Négyéves voltam, és már kaptam gyúródeszkát, és Mamával és testvéreimmel együtt nyújtottam a tésztát. Nemcsak a háztartásban dolgoztunk, hanem a kertben és a baromfiudvarban is.”
„Margit testvér elmondta egyszer, hogy – nyilván még iskoláskora előtt – édesanyjával menve az utcán, az egyik kirakatban meglátott egy Szentháromság-képet. Megkérdezte, hogy kit ábrázol. A Jóistent, volt a válasz. Hát a Jóisten bácsi, és nem néni? – kérdezte megdöbbenve a kislány.”
Egy másik történet későbbről: „Vacsora után Margit színházat rendezett. A család körbeült. Mikor vége lett a nagyszerű rögtönzésnek, egy fiatal földbirtokos odalépett a csinos fiatal lánnyá visszaváltozott előadóhoz. – Magának színésznőnek kellene lennie, Margit, hiszen maga óriási tehetség. Margit hangosan felkacagott: – Én? Színésznő? Á, dehogy. Semmi sem áll tőlem messzebb. Én csak szeretem az embereket, szeretek velük foglalkozni, olyan jó kicsalni belőlük a derűt, a jókedvet. A jókedvű emberek jó emberek.”
Ezek az élmények mélyen formálták hivatás- és küldetéstudatát, és 1909 pünkösdjén fogadalmat tett a Szociális Missziótársulatban, (…) mely azzal a céllal alakult, hogy legyenek olyan nők, akik a szociális misszió céljainak teljesen elkötelezik magukat.
Később azonban a Missziótársulat lelkiségi irányt vált, és Slachta Margit több társával együtt egy új társaságot alapít, a Szociális Testvérek Társaságát.
A Margit testvér és társai által alapított Szociális Testvérek Társasága hordozza magában alapítója szellemét és küldetéstudatát. Mit akarnak a szociális testvérek? Képzett és hivatásos munkásokat adni az Egyháznak és társadalomnak. Lelkiségük, vallásos profiljuk így összegezhető:
mert engedik, hogy ő teljesen lefoglalja, inspirálja, prófétai szavakat adjon a szájukba – persze ez néha azt jelenti, hogy a környezetüket felkavarják.
Klisémentesek, de élik a bencés józanságot; innovatívak, mert új utakat keresnek a Lélek erejében; szociálisak, mert egészen magukénak ismerik a társadalom minden baját, és a szakmaiságukban meglátják az evangelizáció lehetőségét. Ha azt vizsgáljuk, hogy Margit testvérből hogyan lett a társadalomért felelősséget vállaló női politikus, a történelmi helyzetek és élettörténeti események között meg kell említenünk az erdélyi vonatkozásokat is. Rónai Paula testvér úgy látta később, hogy az erdélyi útjai inspirálták.
1916 novemberében országos gyűjést szervezett a nélkülöző erdélyi lakosság részére, majd 1917 őszén megalakította a Szociális Misszió erdélyi szervezetét, novemberben pedig annak országos szervezetét.
Margit testvér a szervezési munkák mellett, a „cikkeivel szolgálta a magyar nők politikai képzését” – írja Rónai Paula testvér a Magyar Nő (korábban Keresztény Nő címet viselő) lapban, amely a Szociális Missziótársulat Országos Szervezetének volt a hivatalos közlönye. 1918. október 28-án megalakult a Keresztény Női Tábor, amelynek vezetője lett Margit testvér; benyújtotta a belügyminisztériumba a női választójogi tervezetét. November 16-án a Nemzeti Tanács megadja a nőknek a választójogot.
Margit testvér, felismerve a kommunista ideológia romboló távlatait, sürgeti a közéletben való szerepvállalást. Ez napjainkra is érvényes:
Az írás teljes terjedelmében ITT olvasható.
Forrás: Romkat.ro
Fotó: a Társaság erdélyi archívumából származnak
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
