Pusztító szőlőbetegségtől rettegnek a gazdák – teljes szőlővidékek mehetnek tönkre Vataščin Péter2025. 09. 01., h – 12:43 Kisújfalu |
Rohamosan terjed a szőlő aranyszínű sárgasága a szlovákiai magyar borvidékek szőlőültetvényeiben is, a betegség ellen egyelőre nem lehet védekezni. A szőlészek-borászok szerint már aligha kezelhető a helyzet az állam hatékony közbeavatkozása nélkül. A kisújfalusi hegyközség „válsággyűlésén“ jártunk.
„Nagyon régen volt ilyen hegyközségi gyűlés, amelyen ennyien vettek volna részt“ – mondta a csaknem egy órán át tartó gyűlés végén Mátyás András ismert natúr borász, a hegyközség elnöke. Az elmúlt években sokféle ülésen vettem részt újságíróként, de ilyen hangulatot még sosem éreztem, mint a kisújfalusi kultúrházban összegyűlt mintegy 30 szőlősgazda között.
Ha kivágják, szőlő többet nem lesz az újfalusi hegyen
– hangzott az egyik gazda véleménye, ami alighanem jól érzékelteti a veszély nagyságát. Ám miről is van szó?
A védhetetlen pusztító kór
A gyűlést egy pusztító és gyógyíthatatlan betegség, a szőlő aranyszínű sárgasága miatt hívták össze. Mátyás András egy kiselőadás keretében ismertette az amerikai szőlőkabóca által terjesztett fitoplazmás kórt.
A betegség a szó szoros értelmében szétterjed az egész növényben, amelyet aztán lassan elpusztít. Évente akár meg is tízszereződhet a beteg tőkék száma.
Az egyik leginkább látványos tünet a fehérszőlőkön a sátorosan sodródó, sárguló levél – míg a kék fajtákon vöröses elszíneződés látható, amelyet száradás kísér.
Jellemző az is, hogy a hajtások nem kezdenek el fásodni, hanem fejletlenek maradnak. Noha az avatott szem meg tudja különböztetni más betegségektől (elsősorban a stolburt és az escát kell megemlíteni), ám ez nem minden esetben egyszerű feladat, s biztos választ csak egy laboratóriumi vizsgálat tud adni.
A fertőzött tőkék gyógyíthatatlanok, ezért az egyetlen megoldást a kivágásuk jelenti.
Maga a betegség az 1970-es években már súlyos gondokat okozott Spanyolországban és Franciaországban. Az évszámok ugyan különböznek abban, hogy mikor bukkant fel először Magyarországon, de ez már legalább 10 éve megtörtént, s lassan az ország összes borvidékén elterjedt.
Egyes borászok a „21. század filoxérájának” nevezik az aranyszínű sárgaságot – utalva az Európa, és így a Kárpát-medence szőlővidékeit a 19. század második felében elpusztító járványra.
Rovarirtással lehet lassítani
A szőlész-borászok egyelőre úgy látják, leginkább a mindössze néhány milliméteres hosszúságú szőlőkabóca irtásával lehet lassítani a betegség terjedését. A kisújfalusi gyűlésen többször elhangzott, hogy a ragacsos sárga lapok, rovarcsapdák segítségével kellene monitorozni a rovar elterjedését és szaporodását és ehhez igazítani a permetezéseket, amelyeket a legjobb volna koordináltan, egyszerre végezni.
Nem is annyira mellékes kérdés, hogy az Európa déli részére a tengerentúlról behurcolt kabóca hogyan jutott el Magyarország, majd Szlovákia területére az új évezred kezdetétől számítva. Úgy tűnik, hogy a klímaváltozás volt ebben a rovar „segítségére”, hiszen a kemény fagyok hiánya kedvez a szaporodásának. Eközben a permetszerek körében háttérbe szorult a rovarölők szerepe, ami szintén segíthette az elterjedését.
Rohamosan terjed a Vág és Garam közén
Egy-egy szőlőhegyen már gyakorlatilag apokaliptikus körülmények uralkodnak. Mátyás András tud olyan faluról, ahol a parcellák átlagban 30-40%-ban fertőzöttek. Van azonban olyan terület is, ahol 90%-os a fertőzöttség mértéke.
A kisújfalusi visszajelzések alapján a legtöbb gazda sokáig gyanútlanul figyelte a betegség megjelenését. Egy-egy tőke elpusztulását sokan még nem vélték rendkívülinek – akár a családi házak udvarán, akár a szőlőskertekben következett ez be.
Egyes szőlőfajták különösen kitettek a fertőzésnek, így elképzelhető, hogy az Alibernet vagy a Dunaj hamarosan ritkaságszámba fog menni.
Sokan attól félnek, hogy hatékony lépések híján három-négy év alatt teljes szőlőhegyek válhatnak pusztasággá. A tapasztalatok szerint nagyjából két évig ezt követően ráadásul pihentetni kell a földet, s csak ezt követően lehet új szőlőt telepíteni. Ám az első szürethez újabb két évre van szükség,
tehát akár öt-hat évig is eltarthat, míg egy terület elkezdi kiheverni az aranyszínű sárgaság pusztítását. Azok a borászok azonban, akik csak ebből élnek, ennyit nem várhatnak. Egy-egy családnál pedig egész életek, sőt több nemzedék munkája forog most kockán.
Állami közbelépésre lehet szükség
„Idén sok mindent már nem tudunk csinálni” – jelentette ki a feszülten figyelő gazdáknak a hegyközségi elnök. Kérdés azonban, helyi koordinációval mire mennek a betegség ellen.
Elsősorban a kürti helyzet miatt már a földművelési minisztérium és a Központi Mezőgazdasági Minőségvizsgáló és Ellenőrző Intézet (UKSUP) is foglalkozik az szőlőket sújtó járvánnyal. Kisújfalun egyértelmű volt a konszenzus, hogy a helyzet súlyossága már állami szintű közbeavatkozást és segítségnyújtást igényel.
Egy-egy községben, például Kürtön talán az jelentheti a megoldást, ha az állam karantént rendel el az adott szőlőhegyen, így is akadályozva a betegség terjedését. Mátyás András egyébként úgy tudja, a szaktárca már dolgozik egy intézkedéscsomagon, ami azt jelenti, hogy Pozsonyban is érzékelték: óriási a baj.
Külön problémát jelenthet az előállt helyzet azoknak, akik komolyabb összegű támogatásból telepítettek szőlőültetvényeket, amelyeket még bonyodalmasabb volna felszámolni, mint egyébként. Ehhez az államnak megfelelő jogi mentességet kellene adnia – ahogy a biotermeléssel és natúr borászattal foglalkozóknak is erre volna szükségük ahhoz, hogy például rovarirtó szereket használhassanak a kabócák ellen. Fontos az anyagi támogatás is, hiszen például egy hektárnyi szőlő kivágása 4-5000 euróba kerül –, és akkor még az újratelepítés költségeit nem számoltuk.
Sajátos és nagyon súlyos problémagócot képeznek az elhagyott szőlőskertek, hiszen a kabóca ezeken a helyeken is ugyanúgy fertőz. Kérdés, hogyan lehet rávenni az adott tulajt, hogy tisztítsa meg, rendezze el az elvadult parcellát. Ám ha nem teszi meg, s erre a hatóságok rákényszerülnének, akkor kérdés, hogy a munkálatok számláját be tudják-e hajtani az ingatlan tulajdonosán.
A gyűlés hangulata ugyanakkor nem azt sugározta, hogy Kisújfalun alkalmasnak tartják az állami szerveket hatékony, gyors és szakszerű cselekvésre.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
