Az ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordult a civil szervezetekről szóló törvény módosítása miatt. Róbert Dobrovodský közjogi méltóság szerint a jogszabály több pontja aránytalanul korlátozza az alapvető jogokat és szabadságokat. A törvény támogatói szerint azonban a szabályozásra szükség van az átláthatóság biztosítása érdekében, utalva például a szlovákiai választások brit befolyásolására. A törvénymódosítás körülményeiről a Velencei Bizottság is tájékozódott szlovákiai látogatása során.
A teljes kép kedvéért érdemes kiemelni, hogy a civiltörvény alapvetően a külföldi befolyást, vagy egyes pártokat politikai aktivizmussal, kívülről támogató NGO-k ellen készül. Robert Fico korábban pedig azt állította, hogy Hollandia és Nagy-Britannia pozsonyi nagykövetei az Alkotmánybíróságon jártak, hogy nyomást gyakoroljanak a testületre a civil törvény elutasítása érdekében.
Nagy-Britannia, az EU és Hollandia rengeteg pénzt ölnek a szlováiai NGO-kban (is), amelyek a progresszív PS agendájára erősítenek rá, nem ritkán pedig politikai aktivizmust folytatva lépnek fel a nem progresszív kormányok ellen. A civil törvénynek emiatt van létjogosultsága – de épp úgy használható pajzsként, mint kardként, így felvidéki magyar szempontból érdemes fenntartásokkal fogadni a kormány szándékát.
Annyit még érdemes hozzátenni, hogy Róbert Dobrovodský vérbeli progresszív jelölt. 2022-ben még az atlantista Heger-kormány idején nevezték ki. 2024-ben olyan jelentést írt, miszerint „a iskolai végzettséggel kapcsolatos okiratok kiadása megváltozott névvel és megváltozott nemmel összhangban van a nemzetközi emberjogi normákkal”, és jogi nemváltás mihamarabbi bevezetését sürgette az iskolákban.
Az ombudsman kifogásai a civil törvény kapcsán
Dobrovodský szerint a parlament által elfogadott verzió is elfogadhatatlanul korlátozza a természetes és jogi személyek jogait.
Egyik legfőbb kifogása a civil szervezetek támogatói adatainak (név, cím, személyi szám) és a hozzájárulások összegének kötelező közzététele, ami megfosztja az adományozókat az anonimitás jogától.
Úgy véli, az adományozó sosem érezheti magát teljesen szabadnak a döntésében. Problémásnak tartja továbbá, hogy a civil szervezeteket az információs törvény hatálya alá sorolták, ami túlzott bürokráciához vezethet. Az ombudsman szerint az államnak nem kellene vizsgálnia a magánvagyon felhasználását, hacsak nem terrorizmusról van szó.
Nemzetközi elvárások és gyakorlatok
Az ombudsman érvelésével szemben nemzetközi intézmények is az átláthatóságot szorgalmazzák. Épp ezért Dobrovodský politikai motiváltságát nehéz leplezni.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Szlovákiának szóló ajánlásában javasolta, hogy a civil szervezetek tegyék közzé finanszírozási forrásaikat és éves jelentéseiket.
Az Európai Unió Bírósága egy magyar törvény kapcsán kimondta, hogy az állam nem róhat indokolatlan kötelezettségeket a szektorra, például a személyes adatok közzétételével. Ugyanakkor a bíróság közérdekű célnak nevezte az átláthatóságot és az anonim adományok elleni küzdelmet.
A Štandard.sk cikke szerint a személyi szám közzététele valószínűleg túlmegy az adatvédelem határain. Azonban az adományozók más, nyilvánosan elérhető adatainak megadása nem jelenthetne problémát az azonosításuk során.
Külföldi beavatkozás és titkos kampányok
Az átláthatóság hiányára konkrét példák is rávilágítanak. Német újságírók leplezték le, hogy az Európai Bizottság titkos szerződések keretében fizetett környezetvédelmi szervezeteknek, hogy támogassák az unió klímapolitikáját.
Az Európai Számvevőszék (EDA) is megállapította, hogy a civil szervezeteknek nyújtott uniós támogatásokról szóló adatok hiányosak, ami lehetetlenné teszi az átlátható ellenőrzést. A jelentés szerint ez a helyzet lehetővé tette a gyanús pénzügyi tevékenységeket.
A nyilosság a 2023-as szlovákiai választások során is szembesülhetett a civil szektor átláthatatlan működésével. A brit külügyminisztérium egy ügynökségen keresztül finanszírozott szervezeteket és influenszereket a „fiatal választók részvételének növelésére”. Az érintettek máig nem hozták nyilvánosságra, ki, miért és mennyi pénzért befolyásolta a választási részvételt egy idegen állam pénzéből. A kampányban résztvevők akkoriban nem utaltak arra, hogy tevékenységüket brit pénzből fizetik.
A civil szervezetek vezetői tagadták, hogy a kampányban szereplő személyiségek pénzt kaptak volna, ám ezt az egyik humorista cáfolta, megerősítve, hogy honoráriumot kapott a részvételért.
Az sem mellékes, hogy bár a brit nagykövetség és a PS sajtója (Denník N, Sme, Aktuality.sk) azzal mosdatják a briteket, hogy a Smernek és a Republikának is vannak fiatal választói, akikre a kampány irányulhatott, teljesen nyilvánvaló, hogy a progresszív Ódor Lajos és Veronika Cifrová-Ostrihoňová szerepeltetésével nem a Republika szavazókat akarták mozgósítani. Több elemzés is kimutatta, hogy a szóban forgó, brit pénzből megvalósuló kampány kifejezetten a progresszív fiatal szavazóknak szólt.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/Milan Illík
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
