Andrij Parubij parlamenti képviselőt, a Legfelsőbb Tanács volt elnökét augusztus 30-án Lvivben meggyilkolták. A prominens ukrán politikusra ötször lőttek rá. Parubij a helyszínen életét vesztette.
A merénylet körülményei
A fegyveres támadás Lviv egyik déli kerületében történt. Az ukrán rendőrség a Szihivi kerületet jelölte meg helyszínként , míg más források a Frankivszkij negyedről számoltak be. A hatóságokhoz dél körül érkezett a segélyhívás. Az elkövető a sajtóhírek szerint egy elektromos kerékpárral közlekedett.
Zelenszkij részvétnyilvánítása
Volodimir Zelenszkij elnök megerősítette a gyilkosság hírét, és részvétét fejezte ki az áldozat családjának. Az államfő közölte, hogy Ihor Klimenko belügyminiszter és Ruszlan Kravcsenko főügyész tájékoztatta a nyomozás első megállapításairól. Zelenszkij elmondta, hogy minden szükséges erőt bevetettek a gyilkos felkutatására. A hatóságok egyelőre nem adtak tájékoztatást gyanúsítottakról vagy a lehetséges indítékról.
Andrij Parubij politikai pályafutása
Az 54 éves Parubij több mint két évtizede volt az ukrán politika meghatározó alakja. 1991-ben Oleh Tyahnibokkal együtt megalapította a Szociál-Nacionális Pártot. Aktív szerepet vállalt a 2004-es narancsos forradalomban és a 2013–2014-es Euromajdan tüntetéseken is. Utóbbi során az önvédelmi egységek parancsnoka volt.
Viktor Janukovics elnök elűzése után, 2014 februárjától augusztusáig a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkáraként szolgált. Ez az időszak egybeesett a Krím orosz annektálásával és a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kezdetével. 2016 és 2019 között a Legfelsőbb Tanács elnöki tisztségét töltötte be. 2019 óta a Petro Porosenko volt elnök vezette Európai Szolidaritás párt képviselője volt.
Parubij közel sem volt tipikus nyugatbarát politikus. Korábban részt vett azoknak a szélsőségesen nacionalista szervezeteknek az alapításában és felkarolásában, amelyek nyíltan dicsőítették a második világháború alatt regnáló ukrán nacionalisták örökségét.
Parubij 1990-ben alapította meg a Szociál-Nemzeti Párt nevű formációt (az áthallás a nemzeti-szocializmusra aligha véletlen). Ennek az entikai-nacionalista párt volt egy paramilitáris szárnya, amely bővelkedett neonáci elemekkel („az SS emberei” néven is emlegették őket). Később a pártot átkeresztelték Svobodára – Parubij a tagja maradt.
Politikai gyilkosságok Ukrajnában
Ukrajnában az elmúlt években több magas rangú politikai szereplőt, közéleti személyiséget és újságírót is meggyilkoltak. Számos eset Oroszország ukrajnai háborújához és az ország belső konfliktusaihoz köthető. A legjelentősebb merényletek közé tartozik a Kreml-párti nézeteiről ismert Oleh Buzina újságíró 2015-ös kijevi meggyilkolása.
2022 márciusában Denisz Kirejev hírszerzőt ölték meg, aki részt vett az ukrán-orosz béketárgyalások kezdeti fordulójában. Halálának körülményei tisztázatlanok.
Ugyanezen év augusztusában az orosz megszállókhoz átállt Olekszij Kovaljov képviselőt gyilkolták meg otthonában.
A sort még lehet folytatni. A magyarellenes kirohanásairól is ismert Irina Farion nacionalista egyetemi oktató és volt képviselő is gyilkosság áldozata lett korábban. Ő után nem sokkal Demjan Hanul aktivistát, a Jobboldali Szektor egykori vezetőjét is eltették láb alól.
A Jobboldali Szektor azért is érdemes kiemelni, mert annak odesszai ágát az Szerhin Szternenko vezeti, aki többek között az odesszai, oroszok ellen elkövetett, 42 halálos áldozatot követelő incidensben is érintett.
Szternenko neve nemrég újra címlapokra került. Egy brit lapnak adott interjújában ugyanis kijelentette, ha Zelenszkij területi engedményeket tenne a béke érdekében Oroszországnak, akkor „politikailag és fizikailag is halott lenne”…
Körkép.sk
Nyitókép forrása: ArabNews
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
