Kabai Gergely polgármester meghívására az Esztergomi Káptalan képviseletében Kránitz Mihály kanonok, egyetemi tanár mutatott be ünnepi búcsúi szentmisét augusztus 10-én a Somogy megyei Holládon, felelevenítve ezzel a korábbi összetartozást.
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye káptalanja két és fél évszázados szálakkal kötődik Holládhoz. A káptalan tagjai, a kanonokok a mindenkori főpásztor – jelen esetben Erdő Péter bíboros – tanácsadói, akik különböző helyzetekben képviselik őt legközelebbi munkatársaiként. A régmúlt időkben az Egyháznak földjei, területei voltak, amelyek megművelésével és a termények eladásával tudta biztosítani különféle intézményeinek fenntartását, ami elsősorban az iskolarendszerre vonatkozott, de egyéb intézmények is tartoztak az egyes egyházmegyék irányítása alá, mint például kórházak és mozgalmak.
Sajnálatos módon a II. világháború utáni berendezkedés nemcsak a Katolikus Egyházban vélt riválist felfedezni, hanem a vallásos emberekben és általában az egyházakban is ellenfelet látott, így ahol csak lehetett, váddal, gúnnyal vagy erőszakkal és megfélemlítéssel a megsemmisítésükre tört. A szerzetesrendeket, néhány kivétellel, betiltották, a közösségi életet lehetetlenné tették. Az Egyház kétezer éves fennállása óta számtalan keresztényüldözést élt meg, hasonlókat ahhoz, amelyet a modern korban a rendszerváltás előtti négy évtizedben Kelet- és Közép-Európa népei elszenvedtek. Ugyanakkor mégsem tudták eltörölni, bár a közösségeket megújult erővel és bátorsággal kellett újjáépíteni. Erre adott példát Hollád polgármestere, Kabai Gergely, aki megkereste a földterületek korábbi birtokosát, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye káptalanját.
A 20. század közepéig oly jeles prímások vezették az országot és benne az esztergomi főegyházmegyét, mint Csernoch János, Serédi Jusztinián vagy Mindszenty József bíboros. Ők mind vezetői voltak annak a főegyházmegyének, amelyhez Hollád is kapcsolódott. Az elmúlt harmincöt év szabadságot hozott Magyarország polgárainak és az egyházak tagjainak, így ismét lehetőség nyílt arra, hogy az Egyház hozzájáruljon az emberi személy és a közösség növekedéséhez.
A Holládhoz tartozó Bari-hegyi Szent Donát-kápolna, amely a település büszkesége, közismert úti cél. Ezt a hegyi kápolnát a térség legrégebbi egyházi emlékei között tartják számon. 1785-ben Gróf Festetics Györgyné, Jakabházi Seller Judit építtette, a régió egyik legszebb panorámájú megszentelt helyére; Bar község Szent Miklós-templomának romjaiból emelték a Balatonra is rátekintő Bar kisasszonyról elnevezett hegyen. Az új kápolnát Szent Donát tiszteletére szentelték fel.
Hollád az Esztergomi Káptalanhoz fűződő 240 évre visszatekintő kapcsolatát ünnepli idén. A kapcsolatfelvétel eseményével a terület jelképesen magasra emeli az őrlángot, megmutatva, hogy a közösségnek, a kapcsolattartásnak milyen nagy ereje van. Amint egy család is megtartja ünnepeit, úgy a helyi közösség is számontartja évfordulóit – melyek mérföldkövek az emberek életében –, ezért ezek az alkalmak a jövő útját is kijelölik.
Szerző: Kránitz Mihály
Fotó: Kabai Gergely, K. J.
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
