Ingyenes egészségügy? Már rég nem létezik, csak nem merik elmondani nekünk Károly Beáta2025. 08. 19., k – 10:59
Létezik Szlovákiában egy politikai mítosz, miszerint az egészségügyi ellátás ingyenes. A politikusok és a választók egyformán ragaszkodnak hozzá, holott mindannyian tudjuk, hogy ez rég nem igaz. Valamennyien fizetünk egészségbiztosítást, de ezenkívül egyre több rendelőben, kórházban kérnek pénzt az időpontért, a menedzselésért, az orvos kiválasztásáért, az adminisztrációért… Hogy pontosan mi mindenért, nehéz is lenne megállapítani, mert ezeket a félig legális fizetségeket semmilyen állami intézmény nem szabályozza.
Hivatalosan az orvosok és az egészségügyi intézmények azért kérhetnek pénzt a betegektől, amit a biztosító nem térít meg. Az árlistát elég a megyei hivatal tudomására hozni, a fizetőssé tétel indokoltságát és az árakat senki nem ellenőrzi. A megyei hivatal már csak akkor léphet közbe, ha az adott orvos vagy intézmény a jóváhagyott árlistán felül is számláz valamit.
Mindenki annyit kér, amennyit akar
Nyár elején Róbert Dobrovodský ombudsman, Szlovákia aktuális emberjogi biztosa végeztetett egy felmérést, amely szerint a különböző rendelők árlistáján sok olyan tétel szerepel, amelynek nincs alapja az érvényes törvényi szabályozásban, nem teljesen világos, mit takarnak, nem egységesek, vagy egyenesen olyan szolgáltatást tesznek fizetőssé, amelyet az egészségbiztosítás fedez. Az emberjogi biztos hivatala a legproblémásabbnak a fogászati rendelők által számlázott összegeket, az adminisztratív szolgáltatásokért kért pénzt és a konkrétan nem meghatározott, átlagon felüli szolgáltatások beárazását tartja.
„A betegek negyede azért nem megy el valamilyen szakorvosi vizsgálatra, mert tart attól, mennyit kell majd fizetnie. Ez az arány a nőknél 27, a férfiaknál 20 százalék”
– áll az ombudsman jelentésében. Az Állami Számvevőszék ugyancsak azt állapította meg, hogy: „több, az orvosok által számlázott összegnek nincs törvényes alapja, korlátozzák a betegek hozzáférését az egészségügyi ellátáshoz, az állami szervek pedig nem foglalkoznak a helyzettel.”
Erre már reagált az egészségügyi minisztérium is, a hivatalos álláspont szerint még idén elkészül az egyes szolgáltatásokért elkérhető összegek jegyzéke, a felső árhatárt is beleértve. Addig mindenki annyit kér, amennyit akar – a beteg menedzseléséért, ami egy szakrendelőben annyit jelent, hogy megmondják neki, hová menjen (amit már úgyis tud), akár húsz eurót is. Az összeg sok esetben tartalmazza azt, hogy a beteg egy-két hónapon belül két-három további vizsgálatra jelentkezhet be ugyanazon rendelőintézetbe, de ez megint csak a fenntartónak jó, mert az időpontért a beteg, a vizsgálatért pedig a biztosító fizet.
A légkondi luxusnak számít
A szakorvosi vizsgálatra szoruló betegnek sokszor már azelőtt fizetnie kell, hogy egyáltalán eljutna az orvoshoz. Sok szakrendelőbe nem is lehet telefonon bejelentkezni, az internetes időpontfoglalások ára 10-15 euró abban az esetben is, ha a páciens csak egy-két hónap múlva foglalhat időpontot. És ez még csak a kezdet, a rendelőben kérhetnek tőle pénzt a regisztrációért, felvilágosításért, az orvosi jelentés kinyomtatásáért – ahány orvos, annyi árlista, és ezek is folyton változnak.
Július elején például nagy vissz-hangot keltett, hogy a pozsonyi Bory kórházban, az ortopédián 1000 eurót kérnek azoktól a betegektől, akik műtétre jelentkeznek, és egyágyas szobát, valamint átlagon felüli ellátást szeretnének. 2023-ban, a nyitáskor a kórház úgy hirdette meg a szolgáltatásait, hogy „a szállodai színvonalú, egyágyas szobák fizetésmentesek lesznek, minden beteg jogosult lesz a magánszférára, mert ez az új egészségügyi standard.” Ez két évig volt érvényben, július elsejétől a Bory kórházban a műtétre érkező betegek elé felvételkor egy szerződést is tesznek, amely az átlagon felüli szolgáltatásokról szól. Ide tartozik az egyágyas szoba, a légkondicionálás, a bővített étlap, a betegkísérés – és mindez kerek ezer euróba kerül.
A kórház sajtóosztálya azt állítja, hogy a betegellátásnak nem feltétele a standardon felüli szolgáltatások igénybevétele, senkit nem érhet hátrány azért, hogy nem írja alá a szerződést. Tény, hogy a Pozsonyi Megyei Hivatalnál senki nem tett panaszt, a betegek mára elfogadták, ha rendes ellátást akarnak, azért fizetniük kell.
Kapcsolódó cikkünk
A múlt év végén az egészségügyi miniszter nyilvánosságra hozta a kórházak új besorolását, és ezzel máris elkezdődött a lobbizás. Mert hiába, hogy rövidülhet a műtétekre vagy az onkológiai kezelésekre való várakozási idő, ha egyes járásokban (sajnos a magyarlakta déli régiók különösen érintettek) újonnan csak alapellátást nyújtanának az alsó kategóriába sorolt kórházak. A lista azonban korántsem végleges, további sorsa attól függ, meddig marad ez a kormány.
Akárhogy is, kórházreformra szükség van, és tény, hogy Szlovákiában túl sok az olyan intézmény, ahol mindent csinálnak, csak semmit nem rendesen. Ebben akar rendet teremteni az EU újjáépítési alapjából finanszírozott kórházreform, amelynek az a lényege, hogy nagy szakmai tudást igénylő, specializált műtéteket vagy komplex, akut ellátást csak néhány kórház nyújtana az országban. Ezeknek autóval egy-másfél órán belül mindenhonnan elérhetőknek kell lenniük. A többi, alacsonyabb szintű kórházban viszont csak az alapellátás, az egynapos sebészet és a rehabilitáció marad, ami tulajdonképpen az elfekvő elegánsabb megnevezése. Az egyes kategóriákba való besoroláskor az egészségügyi minisztérium figyelembe vette a vonzáskörzeten belüli potenciális betegszámot, a kórház elérhetőségét, az ott elvégzett beavatkozások számát, a személyzetet és a kötelező gyógyászati programok meglétét.
Irány Pozsony?
Egyelőre a legmagasabb kategóriákba sorolt kórházakon és a vonzáskörzetükben lakókon kívül senki nem elégedett, ezért is nem hozta a szaktárca nyilvánosságra a tervezetet az önkormányzati választások előtt. Így az ősszel nem lett kampánytéma a besorolás, de tavasszal vagy a következő ősszel, az előrehozott választások előtt még lehet, mert egyes régiókat nagyon súlyosan érint a reform. Ráadásul bármennyire fájó számukra, hogy egész kórházi osztályok szűnnek meg, innen már nem vezet út a felsőbb kategóriába, mert az adott kórházban a műszaki háttér és a szakképzett személyzet is hiányzik. Ilyen fejlesztésekbe már nem fog bocsátkozni a kormány, főleg, hogy a nagyarányú béremelés és a tömeges felmondások megakadályozása ellenére is kevés Szlovákiában az orvos.
Az egyetlen lehetőség, hogy az országban mégis elérhető maradjon a megfelelő, magas szintű ellátás az az, hogy ezt valóban csupán néhány intézmény nyújthatja majd. Aki meg tudja oldani, hogy odautazzon, időben bekerüljön a műtétre, járhasson a kezelésekre, az tényleg mindent megkaphat majd – a többiek jóval kevesebbet. Mert a tolongás nagy lesz, ha eddig is mindenki a pozsonyi egyetemi és a besztercebányai kórházba igyekezett, ezentúl még inkább oda fog.
Kiskórházak és elfekvők
Az átszervezés első fázisában csak a Pozsonyi Egyetemi Kórház és a hozzá tartozó négy intézmény (gyermekkórház, onkológiai intézet, szív- és érrendszeri megbetegedések intézete, Szent Erzsébet Onkológiai Intézet) lesz az ötödik szinten. Ezekben a komplex ellátás mellett ritka, különlegesen specializált beavatkozásokat, például szervátültetéseket is végeznek. Az elérhetőségnél itt nem szabtak meg időhatárt, a súlyos betegeket úgyis mentőhelikopter szállítja, a speciális műtétek túlnyomó része pedig tervezett. Negyedik szintű kórházból kettő lesz az országban – a besztercebányai F. D. Roosevelt Kórház és a kassai L. Pasteur Kórház. Ezekben az alacsonyabb szintű komplex gondoskodás mellett specializált, ritkább beavatkozásokat végeznek, például idegsebészeti vagy szívsebészeti, esetleg bonyolultabb onkológiai műtéteket. Ezeknek a kórházaknak 90 percen belül elérhetőnek kell lenniük. Harmadik szintű kórházak a nyitrai, a nagyszombati, a trencséni, a zsolnai, a turócszentmártoni és az eperjesi. Ezekben a páciensek komplex akut – rövidtávú orvosi és/vagy sebészi – ellátást kapnak, a súlyos balesetek ellátásától az onkológiai beavatkozásokig. Egy órán belül minden beteg számára elérhetőnek kell lenniük.
Az egészségügyi ellátás több mint 75%-át az első és második szintű kórházak fogják nyújtani. A 33 második szintű kórházban szülészeti ellátás lesz, és alapvető sebészeti beavatkozásokat, onkológiai kezeléseket is elvégeznek. Ezeknek az intézményeknek autóval fél órán belül elérhetőnek kell lenniük. Ide sorolták a magyarlakta régióból például az érsekújvári, a komáromi, a dunaszerdahelyi, a lévai, a nagykürtösi, a losonci, a rimaszombati, a rozsnyói és a nagymihályi kórházat is.
Mennyi az egyórás út?
A 42 első szintű kórház elvileg 20 percen belül elérhető kell, hogy legyen. Ezekben rehabilitáció, egyszerűbb műtétek, CT-vizsgálatok stb. zajlanak majd. Erre a szintre fokozták le az ipolysági, a nagykürtösi, a nyustyai, a nagyrőcei, a tőketerebesi, a királyhelmeci, de még a galántai kórházat is. Utánanéztünk a Google-útvonaltervezőben, valóban szinte mindenhonnan legfeljebb egy óra tíz percen belül elérhető-e egy harmadik szintű kórház, mondjuk, Ipolyságról és Komáromból Nyitra. Az útvonaltervező szerint Királyhelmecről Kassa már 1 óra 22 perc, Nagyrőcéről Besztercebánya pedig 1 óra 25 perc – tökéletes útviszonyok mellett. A következő kérdés, mennyire életszerű, hogy egy rákos beteget hetente másfél órát utaztatnak kezelésekre és vissza, és hogy hány család engedheti meg ezt magának. Természetesen, itt van még lehetőségként a mentős szállítás is, ami a gyakorlatban úgy néz ki, hogy meg kell várni, míg az összes „utas” kezelése véget ér. Kis túlzással ez kész emberkínzás.
Mindez nem jelenti azt, hogy már rég nem kellett volna tenni valamit, hiszen Szlovákiában túl sok a kórház és túl kevés az orvos meg a nővér. Évek óta arról van szó, hogy a kisebb kórházakban hiányoznak a tapasztalt szakemberek, mivel kevés beavatkozást végeznek, az egyes osztályokon szakvizsga nélküli fiatal orvosok dolgoznak, nővérekből jó, ha tíz betegre jut egy. Csak az a gyanús, hogy a dél-szlovákiai kórházak megint valahogy a rövidebbet húzzák, vagyis az amúgy is betegebb magyar ajkú lakosság számára még kevésbé lesz elérhető a megfelelő ellátás.
Minden változhat még
A minisztérium indoklása szerint a kórházak első ligájába tartozik az első kategóriától a negyedikig minden olyan intézmény, amely a nevében is kórház marad, a többi csak rehabilitációs intézmény lesz. Ebből a szemszögből a 94 szlovákiai kórházból 48 marad, köztük olyan magánkórházak is, amelyek közfeladatot látnak el. Ilyen például a Penta érdekeltségébe tartozó pozsonyi Szent Mihály Kórház (amely a belügyminisztérium hivatalos kórháza) és a trencséni rabkórház is. Ezekkel az intézményekkel a biztosítók kötelesek szerződést kötni, mert államilag elrendelt feladatokat teljesítenek. Ezzel szemben az ötödik kategóriába tartozó kórházakkal az egészségbiztosítók nem kötelesek szerződni, ezért ezek előbb-utóbb rehabilitációs intézményekké fognak átalakulni. Tény, hogy ilyenekre a lakosság elöregedése miatt nagy szükség van, de az országos eloszlás nagyon aránytalan, mert a legtöbb lefokozott kórház Dél- és Délkelet-Szlovákiában, valamint az északi régióban található. Hatalmas meglepetésre például kikerült az első kategóriából a liptószentmiklósi kórház is, állítólag azért, mert a D1-es autópályán Rózsahegy és Poprád is könnyen elérhető. A kórházak besorolása még nem végleges, a második fázist, amelyben a specializált intézményekről döntenek, a kormány 2023 első negyedében tervezi bejelenteni. Ekkor dől el például a tuberkulózis és tüdőbetegségek felsőhági (Vyšné Hágy) nemzeti intézetének, de a Penta befektetőcsoport Pozsony-Boryban épülő új kórházának sorsa is, amelyet márciusban terveznek megnyitni. Lehetőség lesz az ígéretek szerint arra is, hogy a kettes kategóriába sorolt kórházak bizonyos programokat 3. kategóriás szinten működtessenek. A végleges kórházlistát júniusban hozzák nyilvánosságra, már amennyiben nem írják ki az előrehozott választásokat. Ha igen, akkor úgyis minden másként lesz.
Érdekes
Nagy egyetemi és állami kórházak
Az első 3 átlagon felüli, 4.-től 7.-ig átlagos, 8.-tól átlagon aluli ellátást nyújt
Rózsahegyi Központi Katonai Kórház
Besztercebányai kórház
Turócszentmártoni Egyetemi Kórház
Zsolnai kórház
Pozsonyi Egyetemi Kórház
Eperjesi kórház
Érsekújvári kórház
Trencséni kórház
Nyitrai kórház
Nagyszombati kórház
Kassai Egyetemi Kórház
Kisebb és közepes kórházak
Az első 8 átlagon felüli, 9.-től 24.-ig átlagos, 25.-től átlagon aluli, 31.-től jelentősen átlagon aluli ellátást nyújt
Kassa-Sacai
Ólublói
Alsókubini
Poprádi
Komáromi
Nagytapolcsányi
Pöstyényi
Lőcsei
Rimaszombati
Csacai
…
18. Lévai
19. Losonci
….
25. Dunaszerdahelyi
…
29. Galántai
…
31. Rozsnyói
32. Tőketerebesi
A legjobb kórházak listája
Gyógyszerhiány, nem csak nálunk
Karácsony előtt évek óta nem látott influenzajárvány csapott le Szlovákiára, és az enyhe időjárás miatt a második hullám január közepére várható. Közben alapvető gyógyszereket nem lehet kapni, vagy napokig kell várni rájuk, ami főleg az antibiotikumok esetében kétségbeejtő. Az Állami Gyógyszerellenőrző Intézet (ŠÚKL) tájékoztatása szerint főleg a gyerekeknél alkalmazható, szirupok formájában beadható lázcsillapítókból és antibiotikumokból nagy a hiány, de nem lehet kapni egyszerű penicillint, kalciumszirupot, Paralen lázcsillapítót, Dorithricin lokálisan ható antibiotikumot vagy torokfájást enyhítő, szopogatható pasztillákat sem.
Kiszolgáltatva Kínának
A hiányt több tényező is befolyásolja, de mindenekelőtt az, hogy a Covid-járvány miatti lezárást követően a ható- és csomagolóanyagok szállítása még nem állt vissza a 2019-es szintre. Ezeknek 60–80%-át Indiában és Kínában gyártják, utóbbi országban pedig még néhány héttel ezelőtt is szigorú lezárások és korlátozások voltak érvényben. Ez is azt mutatja, mennyire kiszolgáltatott Európa a gyógyszergyártás tekintetében Ázsiának, és ha ezen a téren nem történik változás, mindig számolhatunk azzal, hogy bizonyos gyógyszerek hiányozni fognak a hazai piacról.
A gyógyszergyárak sem működnek még úgy, ahogy a járványt megelőzően, nemcsak alapanyagból, hanem munkaerőből is hiány van, de egy-egy gyógyszer kiesését okozhatja az is, hogy a legyártott sorozat nem felelt meg a minőségi kritériumoknak.
Behozzuk, majd kivisszük
A gyógyszerforgalmazók hallgatnak róla, de a szlovák piacra behozott gyógyszerekből sokat magasabb áron külföldön adnak el: ezt hívják reexportnak. Sok gyógyszert, főleg antibiotikumot most Ukrajnába szállítanak. Ott viszont leállt a gyógyszergyártás, tehát az a mennyiség is hiányzik az európai piacról. Komoly és hosszan tartó gyógyszerhiány esetén az orvos előírhat generikumot, vagyis ugyanazt a hatóanyagot tartalmazó készítményt, az egészségügyi minisztérium engedélyezheti nálunk nem regisztrált gyógyszer behozatalát, vagy olyanokét, amelyeknek idegen nyelvű a csomagolása, mert eredetileg más országok piacaira készültek. Járványok esetén mindig előfordul, hogy ideiglenesen hiányzik valamelyik fokozottan keresett gyógyszer. Ezt általában meg tudják rendelni a gyógyszertárak. Ezért is fontos, hogy feleslegesen senki ne vásároljon be gyógyszerekből, az influenzára készülve elég, ha lázcsillapító és köhögéscsillapító van otthon, a többit majd szükség esetén előírja az orvos – és lehet keresni.
Nem is tudjuk, miért fizetünk
Kérdés, minden esetben felvilágosítják-e őket, miért fizetnek, mi is az az átlagon felüli szolgáltatás, milyen ételért kell pluszban fizetni, mit is takar a betegkísérés. Arról is sokat lehetne beszélni, egyáltalán van-e a kiszolgáltatott, fájdalmaktól szenvedő beteg olyan helyzetben, hogy elutasítsa a fizetést. A kórházak, rendelőintézetek és az orvosok is azt állítják, hogy ugyanúgy látják el azt a beteget is, aki nem tart igényt az átlagon felüli szolgáltatásokra, de a gyakorlatban ezt nehéz ellenőrizni. Nem létezik ugyanis a nem orvosi, átlagon felüli szolgáltatások hivatalos jegyzéke, amelyhez mindenki tarthatná magát. A Betegek Jogvédelmi Szövetsége (Asociácia na ochranu práv pacientov) figyelmeztet, hogy a betegnek jogában áll elutasítani minden nem egészségügyi jellegű szolgáltatást, és emiatt nem szenvedhet hátrányt az orvosi és az ápolói ellátásban. Fontos a beteg tájékozottsága, valamint az, hogy az ellátás feltételéül szabják-e az átlagon felüli szolgáltatásokért való fizetést. A Betegek Jogvédelmi Szövetségének elnöke, Elena Marušáková azt ajánlja, mindenki, aki hasonló helyzetbe kerül, kérje a szolgáltatások pontos jegyzékét és az arról szóló írásos igazolást is, hogy az esetleges elutasítás nem lesz hatással az egészségügyi ellátásra.
„Ha a kórház vagy az orvos átlagon felüli ellátásért kér pénzt, pontosan fel kell sorolnia, hogy ez mi mindent tartalmaz az egyágyas, légkondicionált szobától akár a vegán ételig, hogy az ellenőrizhető legyen”
– mondja.
Fizetős szürke zóna
Annak persze minden érintett fél tudatában van, hogy a határok itt nagyon nehezen meghatározhatók és ellenőrizhetők. A beteg mindig kiszolgáltatott helyzetben van, főleg, ha nem akar hónapokig várni egy tervezett műtétre, utólag pedig nehéz bizonyítani, működött-e a szobán a légkondi, és lazacfilé helyett grízes tésztát kapott-e vacsorára.
A valós helyzet ma az, hogy aki heteken és nem hónapokon belül szeretne eljutni egy csípőműtétre, szakorvosi vizsgálatra, CT-re, MRI-re, annak fizetnie kell. „Az egészségügyi minisztérium által végeztetett vizsgálat alapján is az derült ki, hogy a betegek 42 százaléka fizetett olyan ellátásért, amelyért az érvényes jogszabályok szerint nem kellett volna” – tájékoztatott a tárca szóvivője, Veronika Daničová. Az Állami Számvevőszék szerint a fizetésköteles ellátás miatt sok beteg inkább el sem megy a szükséges vizsgálatra, műtétre, és később az állapotuk romlása jelent majd többletkiadást az egészségügyben.
• Vizsgálatra való berendelésért, akkor sem, ha konkrét időpontról van szó
• Recept kiírásáért, illetve szemüvegre, egészségügyi segédeszközökre szóló utalvány vagy fürdőbe szóló beutaló kiírásáért
• Szakorvosi vizsgálatra kiírt beutalóért
• Az orvosi vizsgálatról szóló igazolás kiírásáért
• A betegállományról vagy családtag ápolásáról szóló igazolás kiírásáért
• Sürgős esetben a soron kívüli ellátásért
• A váróteremben működő légkondicionálásért, papucsért
• Az orvos által kiírt szakvizsgálatokért – mammográfia, szonográfia, röntgen, CT, MRI, CRP
• Törvényes alapja nincs a 10-20 eurós, ún. éves regisztrációs illetéknek sem, amelyet sok rendelőben elkérnek
„Végeredményben úgyis el kell ezeket a betegeket látni az ügyeleten, vagy pedig olyan mértékben súlyosbodik az állapotuk, hogy sokkal költségesebb lesz a kezelésük”
– véli az emberjogi biztos, aki szerint az egyetlen megoldás, ha a beteg tudni fogja, mit fedez a biztosítása és miért kell fizetnie.
Ennek tisztázásától egyelőre még távol vagyunk, a szlovák egészségügy olyan szürke zónában tengődik, amelyet a félhivatalos illetékek és a hivatalosan nem létező, de mindenki által tolerált borítékpénzek működtetnek. A változtatásra nincs politikai akarat, mert ahhoz be kellene ismerni, és a választóknak is el kellene mondani, hogy az ingyenes egészségügyi ellátás már rég nem létezik. Igaz, hogy ezt mind tudjuk, de amíg el tudják hitetni velünk, hogy ami civilizált országokban természetes, az nálunk átlagon felüli luxus, addig minden marad a régiben.
Kapcsolódó cikkünk
A Komáromi Regionális Közegészsészségügyi Hivatal felszólíotta az ógyallai önkormányzatot, hogy a városban ne szervezzenek tümegendezvényeket az A-típusú sárgaság terjedése miatt. Csak az elmúlt héten tizennyolc új esetet regisztráltak – valasmennyit egy konkrét családban.
A család tagjai nyolc különbőző címen laknak, ezért is fokozott a terjedés veszélye. Az elmúlt hetekben ráadásul több nagy rendezvény is volt a városban, ahol a fertőzött személyek is megjelenhettek.
A nyitrai kórház fertőző osztályán jelenleg huszonkét, akut fertőző májgyulladásban szenvedő beteget ápolnak – valamennyien a Komáromi és az Érsekújvári Járásból származnak.
Amint a kórház kommunikációs részlegének munkatársától, Petra Vargovától megtudtuk, többen közülük, már közvetetten, vagyis nem az eredeti vírushordordozóktól fertőződtek meg.
Ógyallán már hetek óta oltják az A típusú hepatitisz ellen as lakosságot és fertőtlenítik a gócpontokat, a higiénikusok pedig szúrővizsgálatokat tartanak, azok, akik a fertőzött személyekkel érintkeztek , immunerősítő kúrát kapnak.
Tünetmentesen is fertőző
Hepatitis A esetén a májgyulladás az emésztőrendszer útján alakul ki. A vírus természetes környezetben sokáig életképes marad, majd szennyezett étel, ital, piszkos kéz közvetítésével jut az emberek gyomor-bélrendszerébe, majd májába. A fertőzött ember székletével, szennyvízzel együtt a vírus visszakerül a környezetébe és folytatódik a fertőzési ciklus.
A hepatitis A fertőzések 90 százaléka tünetmentesen zajlik, gyermekek és egészséges felnőttek esetében szinte mindig, de a tünetmentes személy is fertőz, ezért terjed a betegség gyorsan.
A megfertőződést követően a lappangási idő átlagosan 4 hét, de akár ötven nap is lehet. A betegség korai tünetei: fáradtság, levertség, étvágytalanság, hányinger, hányás, fogyás, esetleg hasmenés vagy székrekedés, a szag- és ízérzékelés megváltozása, láz, ízületi fájdalom, jobb bordaív alatti fájdalom.
Később a bevezető tünetek elmúlnak, a beteg közérzete javul, ám az alábbi panaszok jelentkezhetnek a máj gyulladásával összefüggésben: sárga színűvé válik a bőr és a szemek fehérje, bár a sárgaság nem minden esetben alakul ki; sötétbarna vizelet és világos színű széklet, viszketés, bőrkiütés jelentkezhet; a máj megnagyobbodik.
A laboratóriumi leletek közül a vérben az epefesték (nilirubin) és a májsejtek károsodását jelző enzimértékek megemelkednek. Fiatal felnőttben a sárgaság időszaka egy-négy hét alatt elmúlik, idősekben hónapokig tarthat. A lábadozás hónapokig elhúzódhat, ezalatt jellemző a terhelésre jelentkező májtáji fájdalom és a fáradékonyság. Összességében a betegség lefolyása heveny, a gyógyulás teljes, szövődményektől mentes.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
