Az NVB augusztus 13-i ülésének napirendjén szerepelt a Jobbik kérdése, amely így szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben függessze fel a deviza alapú kölcsönszerződésekből eredő végrehajtási eljárásokat addig, amíg nem születik olyan törvény, amely összhangban áll az Európai Unió Bíróságának a C-630/23. számú ügyben hozott ítéletével?” A testület a hitelesítést megtagadta.
A döntés politikai visszhangot váltott ki: a DK közölte, hogy támogatja a Jobbik kezdeményezését, és azt állította, hogy a bizottsági online szavazásnál technikai/eljárási hiba miatt szavazott rosszul a delegáltjuk. A Mi Hazánk szerint a kérdés megfogalmazása jogilag kiskapukat hagyott volna, ezért nem támogatták – egyúttal bejelentették: saját népszavazási kérdést nyújtanak be a devizaügyben.
Fontos körülmény: az ülésen távol maradt többek között dr. Fazekas Tamás és dr. Gönczi Gergely – előbbi a Párbeszéd, utóbbi a Momentum NVB-delegáltja. Vagyis a Momentum és a Párbeszéd kihagyta az ülést.
Mit mondott Z. Kárpát az ATV-ben?
Az alelnök szerint az ellenzéki delegáltak egységes támogatása esetén átmehetett volna a hitelesítés. Bejelentette, hogy a bizottság által kifogásolt formai-jogi elemekre reagálva módosított kérdést nyújtanak be, és rendkívüli ülést kezdeményeznek a parlamentben a „Lex Marczingós” csomag megtárgyalására. Az ATV-interjúban jelezte azt is: országos jogi segítségnyújtó hálózatot és bejelentővonalat építenek a kilakoltatások megelőzésére.
Új benyújtás: szűkített, „technikaibb” kérdés
Az NVB honlapján a Jobbik másnap új népszavazási kezdeményezést jelentett be, amely már kifejezetten a bírósági végrehajtási törvény módosítására és kilakoltatási moratórium elrendelésére kérdez rá. Ez a verzió láthatóan a korábbi egyértelműségi kifogásokra reagál.
Mi az a hivatkozott uniós ítélet?
A C-630/23 (AxFina) ügyben az EUB 2025. április 30-án kimondta: tisztességtelen feltétel esetén a fogyasztó helyzetének rendezése nem történhet az uniós fogyasztóvédelmi irányelv céljaival ellentétesen. A döntést a magyar devizaügyekben sokan úgy értelmezik, hogy jelentősen erősíti az adósok pozícióját; a hatásairól élénk szakmai vita zajlik. ([curia.europa.eu][7], [Portfolio.hu][8])
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
