A kormányt is meglepte az EESZT-összeomlás – súlyos hibák után indult újra a rendszer

A kormányt is meglepte az EESZT-összeomlás – súlyos hibák után indult újra a rendszer

Vasárnap reggel (augusztus 10.) Takács Péter egészségügyi államtitkár azt közölte: az EESZT „újra zavartalanul működik”, az e-receptek kiváltása ismét lehetséges.

A leállás idejére a kormányzat ideiglenes megoldásokat javasolt: ahol volt papíros felírási igazolás, támogatással kiadhatták a gyógyszert; egyéb orvosi dokumentáció alapján viszont csak teljes áron lehetett expediálni; emellett az OMSZ által üzemeltetett ügyeleteken papírreceptet írhattak. A Népszava szerint ez a gyakorlat a terepen több ponton akadozott: nem minden ügyeleten volt biankó vény, az orvosok az EESZT-adatok nélkül nehezen tudtak felelősen rendelni,

a gyógyszerészek pedig jelezték, hogy Facebook-posztra nem adhatnak ki gyógyszert.

A NEAK jelezte: vizsgálják az utólagos megtérítés lehetőségét azoknak, akik kénytelenek voltak teljes áron kiváltani a gyógyszert.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, Hankó Zoltán

Hírdetés

tartalékmegoldást sürgetett hasonló krízisekre, ami egyértelműen igazolná a betegek jogosultságát.

A Népszava által idézett patikai beszámoló szerint a vasárnapi fél napos nyitvatartás alatt annyi receptet váltottak ki, mint egy teljes műszakban – ami a torlódásokat jól jelzi. Az OMSZ úgy reagált: az ügyeleteken nem keletkezett többletforgalom, a szolgálatban lévő háziorvosokat előre értesítették, saját vényükkel dolgoztak, a recepteket az OMSZ bélyegezte.

A politikai reakciók között a Jobbik a személyes ügyintézés visszaerősítését sürgette, mondván: a digitális csatornák legyenek választhatók, ne kikényszerítettek.

Strukturális kérdésként felmerült, hogy az EESZT fenntartása nemrég az Energiaügyi Minisztériumhoz került. A tárca szuverenitási aggályokra reagálva azt közölte: az üzemeltetés állami tulajdonú társaságok és adatközpontok feladata, ugyanakkor a biztonságos fenntartás komplexitása miatt elkerülhetetlen a nemzetközi beszállítók bevonása.

Összességében a mostani, 2017 óta példátlanul hosszú leállás nemcsak a krónikus betegek ellátási kockázataira, hanem az offline vészforgatókönyvek, a jogi felelősségi rend és az utólagos támogatási mechanizmusok egyértelműsítésének szükségességére is rávilágított.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »