Az ingatlan.com 330 ezer telefonos megkeresésen alapuló elemzése szerint július 28. és augusztus 3. között 54%-kal nőtt a használt lakások és házak iránti kereslet június végéhez képest. A nagyvárosokban „garzonboom” látszik: a 40 m² alatti és a 40–79 m²-es lakások iránt 65–68%-kal élénkült az érdeklődés; a kisebb városokban a 80–120 m²-es kertes házak kerültek fókuszba – számolt be az Index.hu..
Az árak egyelőre nem szálltak el: júliusban országosan gyakorlatilag stagnálás (+0,1%), Budapesten enyhe emelkedés (+0,9%) látszott.
Éves alapon Budapest +20,1%, országosan +13,2%.
A budapesti kínálati árak július eleje óta átlagosan 1,3%-kal mentek feljebb; az átlagos fővárosi négyzetméterár 1,3 millió Ft (V. kerület: ~2 millió, XXIII.: ~804 ezer).
A kínálat bővülése viszont lassú: 2025-ben 11–13 ezer új lakás-átadás várható, miközben évi ~30 ezer kellene.
A kedvezményes hitel nem mindenkinek nyereség: akinek nincs saját ingatlana, és most keres lakást, könnyen elbukhatja az előnyt, mert a program hatását az eladási árak gyorsan „megeszik”. Amikor olcsóbb hitel érkezik egy szűk kínálatú piacra, az eladó oldal áraerősebb lesz: a támogatott vevők többet tudnak fizetni, a tulajdonosok pedig beépítik ezt az árba. A garzonoknál – ahol a legélesebb a verseny – ez különösen látványos: az alku helyét licit veszi át, a kedvezmény pedig a vevő zsebe helyett a négyzetméterárakban landol.
Ráadásul a bérlőként vásárlók hátrányból indulnak a „csereingatlanosokhoz” és a készpénzes befektetőkhöz képest: kevesebb önerő, lassabb ügyintézés, értékbecslési kockázat, magasabb tranzakciós költségek. Az eredmény: hiába alacsonyabb a kamat, a teljes vételár (plusz illeték, ügyvédi díj, felújítás) összességében magasabb lehet, mint támogatás nélkül egy nyugodtabb piacon. Magyarán: aki most, saját ingatlan nélkül száll ringbe, könnyen azt tapasztalja, hogy a „kedvezmény” nem nála csapódik le, hanem az eladói oldalon – az árakban.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
