Vizuális meditáció az érsekújvári Zmeták Ernő Művészeti Galériában Havran Kati2025. 08. 08., p – 16:54 Érsekújvár |
A festő gondolatait és belső világát követhetjük nyomon a galéria aktuális kiállításán, amely a hazai képzőművészet egyik meghatározó alakjának, Ján Berger életművének egy szakaszát tárja elénk.
A tárlat képeit nézegetve önkéntelenül felmerül az emberben a kérdést: vajon hol húzódik a határ a valós világ és az alkotói fantázia között? Az irodalom terepéről érkezőként igyekszem elhessegetni a kérdést, hiszen szövegértelmezésnél voltaképpen céltalan boncolgatni: egyetlen irodalomelméleti irányzat sem képes kielégítő válasszal szolgálni. A mű tisztán biográfiai olvasatát – bár sok helyütt sajnos még mindig az irodalomoktatás fő fegyvere, meghaladtuk –, csakúgy, mint a posztmodern álláspontot, miszerint a szöveg, a mű szerzőjétől teljesen független entitás.
Az író, költő valamelyest mindig saját magát, saját élményeit, tapasztalatait helyezi bele a szövegbe: csak éppenséggel sem laikus olvasóként, sem kritikusként, sem irodalomtudósként nem tudjuk behatárolni, hogy a műben hol és milyen mértékben van jelen a hús-vér szerző realitása (sőt, erre gyakran maga az alkotó sem képes).
A kiállításon érdekes módon mégsem tűnik irrelevánsnak a kérdés. Hol egy szék áll a kép középpontjában, másutt emberi alakok rajzolódnak ki. Nem azonban letisztult, hiperrealista szemszögből láttatja őket a festő: minden egyes képen történik valami, ami eltávolít minket a valóságtól.
Mintha minden egyes kép arról szeretne mesélni, hogy mi zajlik a festő fejében.
Ahogy azt Daniela Čarná kurátori szövege megerősíti, Berger képei fontos biográfiai vonatkozással bírnak. Ez a tárlat felépítését tekintve is hangsúlyosan jelenik meg, hiszen a Ján Berger: Festmények című tárlat a festő pályafutásának négy évtizedét öleli fel, tehát a festő pályájának kezdetietől vezet minket a kétezres évekig.
Ján Berger egy evangélikus lelkész és teológus családjában nőtt fel, amely megszenvedte a magáét a második világháborúban és a kommunizmus évtizedeiben, az apa koncentrációs táborokban raboskodott. Ján Berger, a három gyerek legfiatalabbika a cseh-lengyel határon, Český Tešínben töltötte a gyerekkorát, a család kitelepítését követően Pozsonyban élt. Itt az Iparművészeti Szakközépiskolába járt, majd a Pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán végzett. Mindkét intézményben tanított, a festészeti tanszéket vezette is, számos kortárs művész volt a tanítványa.
Ragaszkodott a festészethez, még akkor is, amikor a képzőművészet nálunk is (megkésve ugyan) elmozdult a műfaji határokat maga mögött hagyó kísérletezés felé. Az experimentális vonalról nézve ezért akár meghaladottnak is tűnhetne az ilyen típusú festészet, Berger alkotásai azonban még ebből a szemszögből nézve is frissességet árasztanak.
Képeiben a klasszikus festészeti témák, mint a csendélet, a tájkép, az önportré olyakor egymásba olvadnak, festményei rendkívül rétegzettek, miközben rendkívüli érzékenységről tanúskodnak. Finomságuk jelzi: a festő azt jeleníti meg, ami az érzékelés határán húzódik, amit sejtünk, tehát azt, aminek a megjelenítése úgy egyébként a kortárs művészet célja (is) lenne.
Ján Berger nem sorolható egyetlen irányzathoz sem, bár sajátos színhasználata miatt gyakran emlegeti koloristaként a hazai művészettörténet. A sötétebb és az élénk tónusok egymás mellett való szerepeltetése valóban izgalmassá teszi az elénk táruló látványt. Amint ráhangolódtunk a festményekre, az egyes képek színpalettái még a huszonegyedik század virtuális tereinek villogó vizualitásában edződött szemlélőjét is képesek meglepni, a színek kombinációja azonban mégsem hat sokkolóan. Ahogy azt pedig számos művészettörténész kiemeli, Ján Berger sosem tartott a szépség megjelenítésétől: képeiből sugárzik egyfajta harmónia, amely meghazudtolja a kortársak szenvtelenségét.
A Ján Berger: Festmények című kiállítás augusztus 30-ig látogatható az érsekújvári Zmeták Ernő Művészeti Galériában. A kiállításra kötődik majd az a Ján Berger jelenlegi munkáit bemutató kiállítás is, amely a szenyicei Ján Mudroch Galériában ősszel nyílik.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
