A Katolikus Karitász július 31-én délelőtt tartotta „Legyen öröm az iskolakezdés!” elnevezésű kampányának megnyitóját a budapesti Szépilona Kocsiszínben. Az akcióval, mely július 31-től szeptember végéig tart, nemcsak rászoruló gyerekek iskolakezdését, hanem egész éves tanulmányait támogatják országszerte.
Az eseményen felszólalt Fekete Szabolcs Benedek, a Katolikus Karitász püspök elnöke, valamint Zagyva Richárd, a szervezet országos igazgatója, majd neves művészek valóságon alapuló történetekkel hozták közel azokat a családokat, melyek tragikus nehézségeken mennek keresztül. Ezeket Dolhai Attila színművész, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója, a Katolikus Karitász önkéntese; Meskó Zsolt író, rendező; Molnár Levente operaénekes és Kristóf-Búzás Beáta, a szervezet kommunikációs munkatársa olvasta fel.
Az országos adománygyűjtő kampány egy villamos megcsörrenésével kezdődött. „Ma becsengetünk. Arra kérjük önöket, hogy csatlakozzanak hozzánk, és adjunk esélyt közösen azoknak a gyermekeknek, akiknek az iskola nem az új lehetőségek ígéretével, hanem a hiányok terhével indul – buzdított Szabados Edina, a rendezvény moderátora, a Katolikus Karitász kommunikációs ágazati vezetője. – Itt, a kampányhirdető villamos előtt üzenjük: a legnehezebb helyzetből is van kiút. A közös cselekvés, a segítő szándék, az odafigyelés célt, reményt és lendületet adhat azoknak, akiket most még a problémák sokasága szorít.”
Fekete Szabolcs Benedek püspök megnyitó beszédében elmondta: több éve tapasztalja az iskolai tanévnyitókon, hogy a gyerekek tényleg örülnek, hogy elkezdődik az iskola – nyilván nem a dolgozatok és feleletek, valamint a korán kelés miatt, hanem azért, mert újra találkozhatnak az osztálytársakkal, szövődhetnek újabb barátságok, végre tudnak egymással beszélgetni, nem csak a képernyőn keresztül.
„A Legyen öröm az iskolakezdés! elsősorban a szülők megsegítésére irányul, hiszen sok családban több gyereket kell tanszerekkel ellátni, ami megterheli a kasszát még az átlagosan keresők esetében is” – mondta, majd hozzátette: szeretné felhívni a cégek, vállalatok és vállalkozások figyelmét, hogy éljenek az iskolakezdési támogatás karitatív lehetőségével, hiszen azt csak 14 százalékuk veszi igénybe.
„A mostani akciónkkal szeretnénk megszólítani mindenkit felekezettől függetlenül. Örülünk, hogy a felekezetek segélyszervezetei hasonló kampányokat indítanak. A Katolikus Egyház részéről a mai napon ezt mi is megtesszük, és bízunk abban, hogy elérünk a jószándékú emberek szívéhez.”
Zagyva Richárd ismertette az akció legfontosabb célkitűzéseit. „Ez a kampány sokkal több, mint egy néhány hétig tartó gyűjtés. Annak a hosszú és elkötelezett munkának a része, melyet a Karitász végez mindennap a gyermekekért és a családokért. Nekik az iskolakezdés örömöt, de egyben nehézséget, küzdelmet is jelent.” Mint mondta, a Katolikus Karitász a beérkező adományokból a nehéz anyagi és érzelmi körülmények között élő családokat segíti, nemcsak iskolatáskával, tanszerekkel, hanem ösztönző tanulássegítő programokkal, fejlesztésekkel is.
A program 1500 gyermeknek nyújt segítséget, de a mostani összefogással szeretnének további 1500-at bevonni. „A Karitász nemcsak augusztusban alkalmi jelleggel van jelen, nemcsak adományoz, hanem fejleszt, kísér, a családok mellett van, és reményt közvetít” – hangsúlyozta az országos igazgató. A segítségnyújtás megnyilvánul az év minden napján korrepetálásban, tanulástámogatásban, fejlesztésben. Mentorálással, ösztöndíj jellegű motivációs programmal, tehetséggondozással is támogatják a hátrányos helyzetű tanulókat kora gyermekkortól egészen a pályaválasztásig, hogy valódi perspektíva nyíljon számukra.
„Biztos kezdet gyermekházainkban, Jelenlét pontjainkon professzionális szakembereink és önkénteseink folyamatosan valósítják meg ezt a küldetést. A Karitász célja, hogy esélyt adjon a rászorulóknak, és megérezzék, hogy nincsenek egyedül, van remény számukra, és tudnak tenni ők is azért, hogy jobb sorsuk legyen.”
Dolhai Attila egy nyolcéves kislány és édesanyja történetét olvasta fel. Az anyát a férje elhagyta, otthonukat elárverezték, nagyfia pedig tragikus körülmények között hunyt el. E borzalmas veszteségek után az édesanyának még medencecsonttöréssel és daganatos megbetegedéssel is szembe kellett néznie. Takarítóként dolgozott, de a betegségei miatt elveszítette az állását, így alkalmi munkákkal próbál boldogulni. A kislány számára a tanulás több mint feladat: menedék, esély, új kezdet. Segítsük őket! – mondta a színművész, majd az előkészített iskolaszereket, füzeteket, tolltartót bepakolta az új iskolatáskába: „Kedves Sári, használd szeretettel, egészséggel!”
Meskó Zsolt a 62 éves mozgáskorlátozott, légzőszervi megbetegedéssel küzdő Erzsébetet és családját mutatta be. Férje nap mint nap ápolja oxigénpótlásra szoruló feleségét és Petit, az unokájukat, akinek ő a hivatalos gyámja. Bevásárláskor a gyógyszerek ára sokszor a választás elé állítja őket: étel vagy élet. Peti iskolatáskája nehéz, nemcsak könyvekkel van tele, hanem aggodalmakkal is. Tudja, nincs új füzet, nincs laptop vagy internet otthon, de tanul figyelmesen, amiben a nagyszülei is segítik. De egyre többször van szükségük arra, hogy valaki más is melléjük álljon – mondta az író-rendező, és megtöltötte Peti iskolatáskáját.
Molnár Levente három olyan gyerekről beszélt, akiknek az édesapja agyvérzésben súlyosan megbetegedett, és már nem tud dolgozni. Az édesanya egyedül igyekszik fenntartani a családot, és várja, hogy végre elinduljon a férje számára megítélt támogatás. A gyerekek érzik, hogy valami megváltozott: már nem jut új füzet, megfelelő étel, sportcipő nekik, mégis tanulni akarnak, mert az iskola menedék számukra. Egy hely, ahol kérdezhetnek, fejlődhetnek úgy, mint bármely más gyerek. Az operaénekes ezután megtöltötte az ő iskolatáskájukat is, hogy szeptemberben reménnyel tudjanak iskolaévet kezdeni.
Kristóf-Búzás Beáta egy nem mindennapi hatgyerekes család történetét osztotta meg. Bettinek két gyermek a sajátja, négyet pedig a nővére elvesztése után fogadott magához, hiszen nem hagyhatta őket magukra. Háromhetes volt a kicsi, amikor az édesanyja meghalt, az apjuk pedig elhagyta őket. Két gyermek rendszeres gyógyszeres kezelésre szorul, egyikük epilepsziás, a másik pajzsmirigy-problémákkal küzd. „Tudjuk, hogy amit Betti véghezvisz, az emberfeletti. Ma arra kérünk mindenkit, legyen részese annak, hogy a tanév örömmel indulhasson nekik” – mondta Beáta, majd bepakolta számukra is az iskolatáskát.
Molnár Levente kérdésünkre elmondta, minden ember tud a másikon segíteni, ha máshogy nem, egy jó szóval. „Szebb jövőt akkor tudunk építeni, ha a gyerekeknek megadjuk a lelki nyugalmat, ne kelljen érezniük, hogy nincsenek a többiekkel egyenlő sorban. Sosem voltam iskolakedvelő ember. Volt egy mondás Székelyföldön: »Iskolába fáj a lába, hazafelé nem fáj semmi.« Ezt éreztem én is, mégis odatettem magam, amiből a mai napig profitálok. Kérem a gyerekeket, tanuljanak, vegyék ki a részüket a kemény munkából. És aki csak teheti, vegye a kezébe a telefonját. Nem nagy dolog egy hívással a 1356-os vonalon 500 forintot átadni valakinek, aki számít a segítségre. A karácsonyi koncert is csodálatos volt, sok adomány gyűlt össze. Keményen fogunk mi is dolgozni, hogy segítsünk a gyerekeknek. Mögöttünk van a Jóisten is.”
Fekete Szabolcs Benedek püspök elmondta: 15. alkalommal hirdeti meg a Katolikus Karitász iskolakezdési akcióját. Kisgyerekkori emlékei között felidézte: „Falusi általános iskolába jártam. Amikor elsős lettem, első nap gyalog mentünk édesapámmal az iskolába, a lányok sírtak, én nem értettem, miért. Pár nap múlva már egyedül mentem, gyorsan önállósultam. Van két bátyám, így mindent tőlük örököltem meg, de én erre büszke voltam, pláne nyolcadikban, amikor megkaptam egyikük diplomatatáskáját.”
A püspök hozzátette, sok olyan családot ismer, akiknek probléma az iskolakezdés, pedig Szombathely jól szituált város. „Igyekszünk támogatni a családokat. Sokan személyesen is megkeresnek, de karitászönkéntesek segítségével próbáljuk feltérképezni, egy adott területen kinek kell segítség.”
Meskó Zsolt számára ez az első alkalom, hogy a Katolikus Karitász rendezvényéhez csatlakozik, de a segítés gondolata már fiatalon megszületett benne szüleit látva, akik szívesen támogattak jótékonysági akciókat. „Olvastam egy újságcikket egy nyolcgyerekes család iskolatámogatási kálváriájáról. Ott volt egy bankszámlaszám, átutaltam rá egy összeget. Abban a pillanatban, hogy ez megtörtént, Dolhai Attila hívott a karitász sajtótájékoztatójára. Úgy éreztem, ez nem lehet véletlen, itt a helyem. Azt gondolom, egy jól működő iskola mindig ad, ha van lehetőségünk, mi is adjunk. Jézus nem a magányos harcosok klubját, hanem közösséget hozott létre, mely feltételezi, hogy figyelünk egymásra. Ezt a közösségi figyelmet gyönyörűen testesíti meg a Katolikus Karitász, mert ha mi nem is vesszük észre a hiányokat, ő észreveszi. Nekünk csak a Karitászt kell támogatni, és eljut a segítség oda, ahol várják.”
Dolhai Attila elmondta, a lányai már nagyobbak, de jól emlékszik, hogy a felesége volt a nagy logisztikus az iskolakezdések idején. „Már nyár közepén látjuk, hogy családok járják az üzleteket, és válogatják össze a tanszereket. Az összefogással olyanoknak is meg tudjuk adni a készülődés izgalmát, akiknek erre nincsen lehetőségük – fogalmazott a színművész, akinek a szülei tevékenyen részt vesznek Kistarcsán a karitászmunkában. – A ma felolvasott történeteket hallva megszorult a szívem, az ember óhatatlanul beleképzeli magát ezekbe a szülői sorsokba. Nem lehetünk elég hálásak, hogy egészségesek vagyunk, és nem korlátoznak betegségek. Vannak emberek, akiknek halmozottan nehezebb körülmények között kell nevelni a gyerekeiket, ami az életük feláldozását feltételezi. Nagyon tiszteletre méltó és megható, a szeretetükből mennyit tudnak adni. A székesfehérvári színház vezetőjeként tornyosulnak előttem a feladatok, de amikor szembesülök ilyen sorsokkal, az előttem álló kihívások eltörpülnek.”
„A Legyen öröm az iskolakezdés! program nemcsak a szeptemberi iskolakezdésről szól, hanem a tanulás segítéséről, a gyermekek készségfejlesztéséről, motivációjuk erősítéséről is – válaszol Zagyva Richárd kérdésünkre. – Egész évben segítséget nyújtunk, és figyelünk minden korosztályra a gyermek fogantatásától kezdve. Támogatjuk az iskolakezdésüket, hogy legyenek megfelelő tanszereik, de ugyanolyan fontosnak tartjuk, hogy ha korrepetálásra vagy például speciális gyógypedagógiai-logopédiai fejlesztésre van szükségük, azt ki tudja fizetni a szülő, emiatt ne érje őket hátrány. Vagy egy tehetséges gyermek csak azért ne essen el a lehetőségtől, mert a szüleinek nincs pénze megvenni a hangszert vagy sporteszközt, nem tudják beíratni őt foglalkozásokra. A Jelenlét pontokon pedagógusaink figyelemmel kísérik a gyerekek fejlődését. Az iskolakezdési program mára komplex tanulástámogatási formává nőtte ki magát.”
Fotó: Vermes Tibor/Katolikus Karitász
Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
