Századforduló, modernizmus és egy kortárs alkotó – három tipp képzőművészeti élményre itthon és a környékbeli fővárosokban Havran Kati2025. 07. 24., cs – 19:21
Mit ne hagyjunk ki a nyáron, ha érdeklődünk a képzőművészet iránt? Kínálatunkban egy-egy budapesti, kassai és bécsi tárlat szerepel – köztük olyan, amelyik a kor hangulatát ragadja meg és olyan is, amely egy alkotó teljes életművét öleli fel.
Nagyvilági dáma és az éteri múzsa: ilyenek a századforduló plakátjai
Mi történt a magyar plakátművészet terén abban az időszakban, melynek nemzetközi színterét Alfons Mucha, Gustav Klimt és Henri de Toulouse-Lautrec határozták meg? A Magyar Nemzeti Galéria Az élet művészete című kiállítása a századforduló korszakát, annak hangulatát idézi meg: azokat az éveket, amikor úgy tűnt, hogy elérkezett az aranykor – hogy végül kitörjön a világháború.
Milyen szerepet játszott a plakát műfaja ebben az időszakban? A műfaj megjelenése a nagyvárosi kultúra színre lépését jelöli, mely elsőként a 19. század végén Párizs és London utcáin jelent meg, a tömeggyártás és fogyasztás eredményeképp. A plakát ízig-vérig modern jelenség, a reklám eszköze – másrészt pedig magas művészet is ebben a korszakban, melynek sajátos esztétikája, kiemelkedő alkotói és rajongói voltak.
A kiállítás ezt a különleges, újszerű városi világot tárja fel. A plakátok a színházak, a kabarék, a fürdők és a különböző sportesemények világát idézik meg.
A kiállítás felvillantja a polgári otthonok világát, a századforduló városi éjszakai életét, a kávéházak hangulatát, a városi nők öltözködését, szokásait, a korban népszerű szabadidős tevékenységeket, a gyógyfürdők látogatását és a különleges bálokat is.
A szecesszió az első modern kori, nagy átfogó stílustörekvés volt, melynek követői azt szerették volna, hogy az élet minden területén nyomot tudjanak hagyni, így az épületeken, a bútorokon és az iparművészeti kulturális tárgyak sokaságán is.
Izgalmas kérdést jelent a nő szerepe a korabeli plakátokon. A nő alakja a plakátok egyik legfontosabb motívuma, és a legkülönbözőbb szerepekben tűnik fel – hol öntudatos nagyvilági dáma, hol pedig az éteri múzsát testesíti meg. Ez az első magyarországi feminista megmozdulások időszaka is, amikor egyre nagyobb teret kap a nők taníttatásának kérdése és a választójog.
A kiállításon mintegy 120 plakát szerepel olyan művészektől, mint Rippl-Rónai József, Vaszary János vagy Ferenczy Károly, valamint a neves festők mellett feltűnnek a plakátra szakosodott művészek is, köztük Faragó Géza, Biró Mihály, Helbing Ferenc és Tuszkay Márton. A tárlaton láthatunk darabokat a műfaj nemzetközi legnagyobbjaitól, úgy mint Alfons Muchától, Gustav Klimttől, Henri de Toulouse-Lautrec-től vagy Koloman Moser-től. A műalkotások elsősorban a Nemzeti Galéria plakátgyűjteményéből származnak, de az Országos Széchényi Könyvtár, az Iparművészeti Múzeum és a Kiscelli Múzeum gyűjteményéből is érkeztek darabok.
Az élet művészete: Szecessziós plakátművészet és tárgykultúra Magyarországon (1895–1914) című kiállítás október 5-ig látogatható Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában.
A Kelet-Szlovákiai Galéria új állandó tárlata újszerűen mutatja be Jaszusch Antal életművét
Jaszusch Antal, a kassai modernizmus fontos képviselőjének neve festőként íródott be a hazai művészettörténetbe. Kevéssé ismeretes tény, hogy 1925-ben megjelent egy drámai műve, A szellem komédiája.
A darab, melyet Jaszusch magyar nyelven írt, három felvonásból áll, és soha nem állították színpadra: bemutatását a kor politikai-ideológiai körülményei akadályozták meg. A Kelet-Szlovákiai Galéria júniusban nyílt állandó tárlata azonban éppen arra mutat rá, hogy Jaszusch Antal irodalmi munkássága egyedülálló kulcsot kínálhat festményei értelmezéséhez.
A kurátori megközelítésnek köszönhetően így nem csupán egy hagyományos értelemben vett, művészettörténeti tényezőket szem előtt tartó tárlatról van szó. A hagyományos kronológiai keretek helyett a kurátorok, Štefánia Ďuricová, Miroslav Kleban Jaszusch színdarabjának tematikus és vizuális interpretációjaként állították össze a kiállított műveket.
A tárlaton kilenc tematikus egységre osztva tekinthetjük meg a kassai modernista alkotásait, minden egyes tematikus blokk egy-egy új dimenziót nyit meg Jasusch filozófiájában – betekintést kaphatunk abba, az alkotó hogyan gondolkodott a spirituális világról, miféle társadalomkritikát fogalmazott meg, hogyan merül fel vízióiban az apokaliptikus pusztulás lehetősége vagy épp a spirituális újjászületésé.
A kiállítás a Kelet-szlovákiai Galéria saját gyűjteményének darabjait vonultatja fel. Fontos szerepet játszanak benne a nagy formátumú szimbolikus kompozíciók, amelyek az emberi lét alapvető témáira – a születésre, az életre, a halálra, az átalakulásra – reflektálnak.
A Szellem komédiája (Komédia ducha) című állandó kiállítás június 13-án nyílt a Kelet-Szlovákiai Galériában.
Egy képzőművész, akinek életműve középpontjában a tér és a fény viszonya áll
A világhírű Brigitte Kowanz osztrák képzőművész két éve hunyt el – hogy az alkotó mennyire fontos volt nem csak országos, hanem nemzetközi szinten, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az Albertina Múzeum szentel egy átfogó kiállítást az életművének.
Különleges vizuális élmény megtekinteni a tárlatot, mivel a fényalapú – világító, fényt árasztó, a fény természetét vizsgáló – műveket tükrös terekben állították ki, így azok végtelen számú alkalommal tükröződnek, vagy épp fekete fény segítségével válnak láthatóvá.
Kowanz pályafutása a hetvenes években indult, amikor foszforeszkáló pigmentekből készített papír- és képernyőképeket. A nyolcvanas évektől palackokból, fluoreszkáló lámpákból és festékből készítette első fényobjektumait, a legegyszerűbb eszközökkel hozott létre komplex térbeli képeket és fény-árnyék-vetítéseket.
Annak kérdése, hogy mi is a fény, mindvégig Kowanz életművének középpontjában áll. A fény az, amit látunk – hangzott Kowanz válasza, amellyel az alkotó arra a paradox tényre utalt, hogy a fény tesz mindent láthatóvá, magát a fényt mégsem látjuk. A fény tehát, amelyet a mulandóság és az anyagtalanság jellemez, ennek a kiállításnak is a vezérmotívuma.
A Brigitte Kowanz: Light is what we see (Brigitte Kowanz: A fény az, amit látunk) című kiállítás november 9-ig tekinthető meg a bécsi Albertina Múzeumban.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
