Bogártörvények Mészáros Richárd2025. 07. 24., cs – 18:55
Nyilatkozatot adott ki a hét elején a szlovák földművelésügyi minisztérium. Az áll benne, hogy nem értenek egyet az SNS törvénymódosító javaslatával, amely arra kötelezné az illetékeseket, hogy tüntessék fel az élelmiszerek csomagolásán, ha az összetevők közt rovarok is szerepelnek. A javaslatot első olvasatban júniusban már megszavazta a parlament, így ha szeptemberben ismét átmegy, többet beszélünk majd a rovarokról.
Nagyon hálás közéleti téma, egyértelmű üzenetet lehet közvetíteni vele a választók felé: majd mi megvédünk titeket a rovarokból készült élelmiszerektől, senki sem kényszeríthet minket arra, hogy rovart együnk! A rovarfehérjék térhódítása közismert tény, az élelmiszeripar fejlődik és új komponenseket fedez fel: bizonyos rovarok olyan magas fehérjetartalommal rendelkeznek, hogy kár lenne őket nem használni erre a célra. Számos országban éppen ezért fogyasztják a rovarokat ősidők óta: ott az a helyi alapanyag, amelyből a fehérjéhez legegyszerűbben hozzá lehet jutni. Hogy nálunk ez nem számít gusztusosnak? Ezek csak kulturális különbségek. Persze éppen ezek a kulturális különbségek adják a legjobb kommunikációs alapot: ne erőltessen ránk senki idegen kultúrát, magyar ember nem akar lisztkukacot enni. Most akkor úgy tűnik, a szlovák sem. Ennyire hasonlítana egymásra ez a két nemzet? Elgondolkodtató.
Jelenleg az Európai Unió tagállamaiban négyféle rovarból készülhet élelmiszer-alapanyag. Ezek a közönséges lisztbogár lárvája, a keleti vándorsáska, a házi tücsök és az alombogár. Milyen élelmiszerekben találkozhatunk velük? Leveskoncentrátumokban, szószokban, húshelyettesítőkben, kekszekben, feldolgozott burgonyaalapú ételekben. Ez utóbbiak közül a legnépszerűbbek a burgonyaszirmok, a chipsek. Az említett négy faj esetében arról van szó, hogy maga a rovar vagy a lárvája, illetve a belőlük készült liszt, por „kerül a levesbe”, az élelmiszeripar és a gyógyszeripar azonban bizonyos rovarok váladékait is hasznosítja, a fogyasztók nagy örömére. Bizonyos üdítők vagy cukorkazselék például nem attól lesznek élénkvörösek, mert az előállításukhoz felhasznált málna vagy ribizli gyönyörűen beérett, hanem mert megszínezte a kárminsav (alias E 120), amelyet a bíborpoloskák testéből nyernek. Az indiai pajzstetűből kinyert sellak (művésznevén E 904) szintén ott van sok csomagolt édességben. Talán éppen az ön kedvenc csokijában is.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
