Három hónapon át tartó tárgyalások után július 19-én Dohában aláírták a fegyverszüneti megállapodást a Kongói Demokratikus Köztársaság kormánya és az M23 fegyveres csoport között. Míg Donald Trump amerikai elnök döntő szerepet tulajdonít magának és Nobel-békedíjra ácsingózik, a helyi civil társadalom és a kongói egyház komoly aggályokat fogalmaz meg a felülről ráerőltetett békéről.
Harmincévnyi háború után, amely során milliók vesztették életüket, szenvedtek el erőszakot, lettek menekültek, a megegyezés érdemét Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke magának tulajdonítja, és azt is kijelentette, hogy Nobel-békedíjat szeretne kapni. A kongói civil társadalom és az egyház azonban kétségeket fogalmaz meg azzal kapcsolatban, ami látszólag jó hírnek tűnik.
„Kivuban az erőszak nem szűnt meg, és még mindig menekülnek az emberek. Az M23 csoport néhány vezetője, akiket Ruanda támogat, nyilvánosan kijelentette, hogy nem szándékoznak lemondani a hatalomról.
A megállapodások nem tartalmaznak intézkedéseket a menekültek reintegrációjára, sem a leszerelésre” – magyarázta a SIR olasz katolikus hírügynökségnek Pierre Kabeza, a Bukavuban született kongói aktivista, aki évek óta Olaszországban él. „Számunkra hamis béke az, ami nem az igazságosságra épül” – mondta. A megállapodás ezért kockázatos, törékeny béke, mivel a lakosságot a legkisebb mértékben sem vonták be.
A bocsánatkérés szükségessége
Kabeza megjegyzi, hogy harmincévnyi mészárlás és bűncselekmények ellenére „a megállapodásokban nem szerepel az igazságosság kérdése. Ez nem azt jelenti, hogy valakiket börtönbe kellene zárni, de el kell ismerni a felelősséget, és bocsánatot kell kérni”. Megemlíti Nelson Mandela példáját, aki igazságot és megbékélést ért el népe számára a Dél-afrikai Köztársaságban. „Valakinek bocsánatot kell kérnie azért, amit tett. Ehelyett úgy tűnik, mintha csak gúnyolnák a kongói népet.”
Ráadásul a békeszerződéseket „sem a parlamentben, sem a szenátusban nem vitatták meg, és a kivui civil társadalom sem vett részt a folyamatban. Pedig szükség lett volna arra, hogy a szenvedő nép részt vegyen benne”.
Az Egyesült Államok szerepe
A harmadik kétség az Amerikai Egyesült Államok szerepével kapcsolatos, a Kongói Demokratikus Köztársaság ásványi anyagainak és ritkaföldfémeinek ellenőrzése terén.
Kabeza emlékeztet arra, hogy Biden elnök is járt Angolában, hogy megállapodásokat írjon alá a kongói ásványi anyagokról. „Most Trump követi Biden példáját, ami nem a republikánusokról vagy a demokratákról szól, hanem az Egyesült Államok érdekeiről a világban. Mi pedig mindig veszítünk.”
Véleménye szerint az amerikai elnök elképzelése is valószínűtlen, hogy jelöltesse magát a Nobel-békedíjra: „A béke embereinek mindenhol a világon a békét kell keresniük.
Ami Gázában történik, az emberségünk megtagadása. Nincsenek első- és másodosztályú népek. A világ minden népének a békéjét kell keresnünk.”
Belső párbeszédet kell folytatni az országban
Országos szinten szerinte „párbeszédre van szükség a kongóiak között. Meg kell értenünk, melyek Kongó belső problémái, a politikai, társadalmi, gazdasági problémák. És megoldásokat kell találnunk a problémáinkra. Nem Trump adja meg nekünk a megoldást, ahogy azt el akarják hitetni velünk.”
Igazságosságon alapuló békére van szükség
„Kongóban sajnos mindig ugyanaz történik: aki fegyvert ragad, az lesz a vezető, aki bűncselekményeket követ el, az érinthetetlen lesz – állítja a kongói aktivista. – Ezért ragaszkodunk az igazságossághoz. Azok, akik mészárlásokat és bűncselekményeket követtek el, a megállapodásoknak köszönhetően ismét a vezető osztály tagjai lesznek. Ez a módszer csak gúnyt űz az áldozattá vált népből.”
A kongói egyház aggodalmai
Fridolin Ambongo bíboros, Kinshasa érseke egy nemrégiben tartott vatikáni sajtótájékoztatón bírálta a Kongói Demokratikus Köztársaság és Ruanda között június 27-én Washingtonban aláírt megállapodást. Véleménye szerint hamis megoldás, amely nem veszi figyelembe a helyi valóságot, sem az évszázadok óta tartó rabszolgaság és kizsákmányolás által sújtott népek szenvedéseit:
– mondta a bíboros.
A kongói civil társadalom humanitárius folyosó megnyitását kéri
Egy hosszú, július 21-én kelt dokumentumban, amelyet a nagy nemzetközi intézményeknek, illetve a vezetőknek küldtek el, felhívják a figyelmet arra, hogy 15 éven belül tartós békét kell teremteni, figyelembe véve, hogy a terv sikere elsősorban a több évtizedes rossz kormányzás, korrupció és háborús uszítás leküzdésén múlik:
– olvasható A Kongói Demokratikus Köztársaság, az afrikai Nagy-tavak régiójának jövője című dokumentumban. A civil társadalom képviselői szerint sürgős prioritás a „humanitárius folyosó megnyitása, hogy megmentsék az élelem és gyógyszerek nélkül élő, kétségbeesett férfiak, nők és gyermekek életét”.
Forrás és fotó: AgenSIR
Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
