A Veszprémi Főegyházmegye kiemelt feladatának tekinti a hitből fakadó kultúra és a kulturális értékek gondozását, ezek méltó bemutatását, ezért Érsekségi ékességek címmel sorozatban ismerteti őket honlapján. Ezúttal az 1987-ben felszentelt alsóörsi Boldog Gizella királyné-templom történeti hátteréről és az építését övező körülményekről olvashatunk.
A mai Alsóörs település első említése 1215-ből való. Kezdetben Felsőörs filiája volt, 1478-ban vált önálló plébániává. Templomáról 1318-ban esik szó először, de építése ennél korábbi, a 13. századra tehető. A település a középkorban elnéptelenedett, templomát később a reformátusok vették használatba. Bár a kutatók régóta sejtették, hogy a település felett emelkedő dombon, 18. századi kiépítésben fennálló református templom magába foglalja a középkori épület maradványait, ezt csak a közelmúltban végzett műemléki kutatások igazolták.
Előzmény: az iskolakápolna
Alsóörs római katolikus híveit 1779-től a paloznaki, 1941-től 1945-ig a felsőörsi plébánia gondozta. Ahogy az utóbbi idők kutatásai rámutattak, az 1920-as évek balatoni nyaraló népessége pasztorációs igényeket támasztott, és templomépítési hullámot indított el a tó körül. Alsóörsön az 1920-as évektől napirenden volt egy kápolna építése, ezért az egyházközség több szomszédos telket is megvásárolt 1924 és 1925 folyamán. E vásárlásokat Rott Nándor veszprémi püspök és a káptalan egyes tagjai, köztük Ádám Iván adományaiból fedezték. Itt épült meg 1932–1936 között a 11×7 méter alapterületű, Jézus Szíve tiszteletére szentelt kápolna, sekrestye és paplakás, mellette harangláb. A miséző hely sokáig Felsőörs filiájaként működött. Az építkezést további adományok és a hívek munkája tette lehetővé.
1945 után a gyermeklétszám növekedése miatt iskolát kellett létesíteni, amit – épület hiányában – a kápolnában helyeztek el. Az épület egyik vége fatáblákkal volt elrekeszthető: itt kapott helyet az oltár.
Alsóörsön 1945-ben Mindszenty József alapította meg a plébániát. Az iskolát azonban 1948-ban államosították, így az épületben csak ez a fatáblákkal leválasztott hely maradt meg a katolikus egyház tulajdonában, az is azzal a kikötéssel, hogy a tanítás zavarása nélkül használhatják csak istentiszteleti célokra a tantermet. A közös használat egészen az 1980-as évek elejéig tartott.
A településen eközben régóta növekvő vágy volt egy új, nagyobb befogadóképességű imahelyre, az iskolakápolna ugyanis – főként nyaranta – már nem tudta kiszolgálni az igényeket. 1981-ben az egyházközség Horváth József Berárd OFM plébánossal közös levélben fordult az egyházi és világi hatóságokhoz az 1937-ben vásárolt, a Jókai utcára nyíló telken való építkezés ügyében. A kérvényhez két tervváltozatot mellékeltek: Fabó Zsigmondné, illetve Chiovini Róbert mérnökök munkáját. Az egyházi kérés találkozott a tanácsi szándékokkal, így az elvi építési engedélyt 1982-ben megadták. A Tanács már 1977-től foglalkozott a kérdéssel és dolgozott az iskolabővítés feltételeinek megteremtésén. A telekrendezéseket és az egyházi használat kiváltását követően 1985-ben szinte egyszerre épülhetett meg a mai Endrődi utcai nagyszabású iskola és mellette az egyházi tulajdonú telken az új templom. Az építkezés idején azonban már Körmendy József veszprémi kanonok, történész, püspöki levéltáros, felsőörsi plébános (1961–1991) volt Alsóörs plébánosa, mivel a helyi plébánia oldallagos ellátását 1985-ben ismét Felsőörshöz rendelték.
Történet
A templom több tervváltozat után Ruttkay Gyula Ybl-díjas építész tervei nyomán 1985–1987 folyamán épült fel. A 2011-es belső felújítást követően május 7-én Boldog Gizella liturgikus emléknapján a királyné ujjperc töredékének ereklyéjét kapta meg a templom, melyet az ő tiszteletére át is nevezett Márfi Gyula püspök.
A plébániaház csak 2015-ben épült meg a templom mellett. 2016-ban az építkezés 30. évfordulója alkalmából kétnapos megemlékezést tartottak. Ekkor áldották meg az építkezés két kiemelkedő alakjának márvány emléktábláját: „Horváth József Berárd OFM 1948–1985 alsóörsi plébános emlékére”, illetve: „Dr. Rosta Ferenc fehérvári s. püspök emlékére. Az ő segedelmével épült fel a templom 1986-ban”. 2019-ben tetőfelújítás volt.
A templomról
Az épület jellegzetessége a felületképzés, a templomtér jellegzetessége pedig a lefedés. Az egyenes vonalban emelkedő tetővonal alatt a bejárattól egyre meredekebben emelkedik és egyre nagyobb ívű hullámokat képez a mennyezet, a legszélesebb hullám legmagasabb pontján az oltár felett – mintegy elérve célját – visszahajlik és rövid függőleges szakaszban ér véget. A födémet függesztett fenyőfalemezekből szerkesztették.
A liturgikus berendezési tárgyak (oltár és papi székek), a márvány-keresztelőmedence, a sekrestyebejárat geometrikus mustrával burkolt felülete, a világítótestek összefogott geometrikus formái jól illeszkednek az építészeti formákhoz. Kissé elüt ettől a főoltár Boldog Gizellát ábrázoló kortárs szárnyasoltára.
A mai templomról részletes leírást IDE kattintva olvashatnak.
Forrás: Veszprémi Főegyházmegye
Fotó: Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
