Ádám László cikke.
Szakemberek egy része azt állítja, a szerelem szükséglet. Mint például az éhség vagy a szomjúság. Vagy élettani állapot, mely valamelyest emlékeztet a függőségre. Egyesek már megvonási tüneteit is leírták. Mások a szerelmet szövevényes érzelemnek tartják. Petőfi szerint sötét verem…
A vitát itt bizonyosan nem tudjuk eldönteni. Ehelyett megvizsgáljuk, hogy a szerelem hányféle formában juthat kifejezésre, illetve hányféle módon élhetjük át.
Robert Sternberg megállapítása szerint a szerelemnek három összetevője (meghittség, szenvedély, elkötelezettség), és hét fő fajtája van. A szerző a szerelem háromszögelméletének nevezi elgondolását.
A rendszer meglehetősen egyszerű, lényege az alábbi leírásokból kiderül.
Tökéletes szerelemről akkor beszélhetünk, ha az említett alkotórészek mindegyike együtt van.
A regényes szerelmet a meghittség és a szenvedély, az élettársi szerelmet a meghittség és az elkötelezettség, a komolytalan szerelmet pedig a szenvedély és az elkötelezettség párosa jellemzi.
A meghittség, a szenvedély és az elkötelezettség önmagában a vonzalom, a rajongás, illetve a kiüresedett viszony alapja.
John Alan Lee szerint hatféleképpen élhetjük meg a szerelem érzését. Szerzőnk The Colors of Love: An Exploration of the Ways of Loving (A szerelem színei: a szeretet módjainak felfedezése) című tanulmányában fejtette ki elgondolását.
Szerzőnk görög és latin kifejezéseket használ a különböző szerelmi módok megjelölésére. Három elsődleges (Erósz, Ludus, Storge), és ugyanannyi másodlagos módot (Pragma, Mánia, Agapé) különít el.
Utóbb összefüggést találtak a szervezet vegyi szabályozása és egyes szerelmi módok között. Erósz a dopamin, Mánia a szerotonin rendszer működéséhez társul. S kapcsolatot találtak a kötődési és a szerelmi módok között is. Erósz és Agapé leginkább a biztonságosan kötődő emberekre jellemző, Ludus az elkerülőkre, Mánia az aggodalmaskodókra.
Erósz, avagy regényes szerelem
Erős, szenvedélyes érzelmi és érzéki vonzódáson alapul. Filmekben, regényes történetekben gyakorta találkozhatunk ábrázolásával.
Erósz gyermekei képzeletük teremtette világban élnek. Gyakorta a fellegekben járnak. Hajlamosak „első látásra” szerelembe esni, párjukat eszményíteni. Kalandokra, változatosságra törekednek. A házasságot meghosszabbított nászútnak tekintik.
A regényes szerető mindent meg akar osztani párjával, és mindent tudni szeretne róla, de nem feltétlenül akarja birtokolni. Nem csalfa, de ha nem kapja meg az eszményi szerelmet, előbb-utóbb odébbáll.
Fájdalmasan érinti, ha csalódnia kell, ha pedig elhagyják, kétségbeesést, elviselhetetlen kínt él át.
Ludus, avagy játékos szerelem
Ludus a szerelmet játéknak, szórakozásnak tekinti. Általában kerüli a meghittséget (vagyis nem fedi fel a másik előtt érzéseit és gondolatait), és fél az elköteleződéstől, ezért kapcsolatai jellemzően rövid életűek.
Nem féltékeny, és rendszerint nem követel többet, mint amennyit maga adni tud. Több vasat is tarthat a tűzben, vagyis nem feltétlenül hűséges. Kóros esetben függő is lehet.
Storge, avagy baráti szerelem
Storge szerelme elsősorban a hasonló érdeklődésen, a közös értékrenden, valamint a bizalmon, elkötelezettségen, megbecsülésen és a meghittségen alapul. Bizonyos mértékben szeretné párját birtokolni, de nem különösebben féltékeny.
A baráti szerelem általában fokozatosan mélyül, hosszú ideig fennmarad, s a barátság a szerelmi kapcsolat felbomlása után sem szakad meg.
Storge képviselői felelősségteljesek, kötelességtudók; nagyobb számban nők.
Pragma, avagy gyakorlatias szerelem (Ludus és Storge párosa)
Pragma szerelme gyakorlatias, haszonelvű, üzletszerű. Számára elsősorban a közös értékek és célok fontosak, nem különben az összeillés szempontjai. Míg ezek megvannak, a kapcsolat is fennmarad. Szenvedély híján azonban egyhangúvá válhat.
Pragma képviselőinek – nagyobb számban nők – fontosak a hagyományok, és a szeretetteljes kapcsolat.
Mánia, avagy megszállott szerelem (Erósz és Ludus párosa)
Mánia képviselőit általában alacsony önbecsülés, fokozott szeretetigény, valamint a társ birtoklásának igénye és a féltékenység jellemzi. Kóros esetben a társfüggőség.
A szerelemmel kapcsolatban lehetetlen igényeik vannak. Párjukat eleve nem megfelelően választják ki. A külsőségek fontosabbak számukra, mint az összeillés szempontjai. Életükben gyakoriak a csalódások, az elégedetlenkedés, s az újabb és újabb szerelmi bizonyítékokat követelő vádaskodások.
Vágynak a közelségre, de kerülik a meghittséget, mert rettegnek, hogy elhagyják őket. Félnek az elköteleződéstől is. Körükben a legnagyobb a válások és a szakítások száma.
Mánia számára a testiség eszköz, hogy ingatag önértékelését megtámogassa – újra meg újra bizonyítsa, hogy ellenállhatatlan, kívánatos, nagyszerű –, illetve hogy uralkodjon párja fölött. Szereti a változatosságot. A titkos szerelmi kalandok különösen ingerlően hatnak rá, s tápot adnak regényes álmainak. Szerelmi képessége könnyen sérül.
Agapé, avagy önzetlen szerelem (Erósz és Storge párosa)
Agapé hajlandó saját igényeit – szükséghelyzetben akár életét is – feláldozni párjáért. Szerelme megtörhetetlen elkötelezettségen és feltétel nélküli elfogadáson alapul. Gondoskodó, hűséges, megbocsátó, megértő, nagylelkű, odaadó, türelmes.
Önfeláldozása párjaiból az alkalmatlanság vagy a bűntudat érzését válthatja ki. Kóros esetben a vértanú szerepét játszhatja, hogy párját magához kösse.
Derűs és nyugodt, nem birtokló, nem féltékeny, és házaséletével is elégedett.
Forrás:ferfihang.hu
Tovább a cikkre »
